Esztergom, 1921 (26. évfolyam, 1-151. szám)

1921-10-26 / 124. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc­ utca 5. Hirdetések felvételnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond­ u. 46. Az uj lakásrendelet. Irta : Lipsitz József ügyvéd. III. Az uj rendelet 7-ik cikke szerint, ha vala­mely lakás hatóságilag igénybevétetik, bérlőül azt kell kijelenteni, aki a helyiséget kérte, ha pedig többen kérték, közülök azt, aki az igény­bevétel iránt a kérelmet előbb adta be, kivéve, ha különös méltánylást érdemlő kivételes körül­mények, különösen közszolgálati alkalmazott el­helyezésének érdeke indokolttá lakás az ő részére utaltassák ki. teszi, hogy a A 7-ik cikk utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés legkevésbé sem alkalmas arra, hogy az érdekelteket megnyugtassa. Ugyanis az utolsó bekezdés szerint azt, aki két esetben a hatóságnak tudomására juttatott oly lakásokat, amelyeknek igénybevételét jog­erősen elrendelték, harmadik esetben tett ily bejelentés alapján feltétlen elsőbbség illeti az általa bejelentett lakás igénybevételére, ha hely­benlakásra jogosult és a bejelentett lakás az ő indokolt lakásszükségletét meg nem haladja. Köztudomású, hogy különösen Esztergom­ban mennyi utánjárásssal lehet egy igénybe­vehető lakást kikutatni. Vájjon az, aki a lakást nagy fáradsággal kinyomozta, miért csak a har­madik kikutatott lakásra bír feltétlen elsőbbség­gel, — úgy hiszem, nem eléggé magyarázható sérelem. A 8-ik cikk szerint, ha lakásügyi hatóság szervezve nincsen, városokban a m. kir. állam­rendőrség főnöke, vagy annak általa kijelölt tagja, más községekben pedig a főszolgabíró intézi a lakásügyi hatóság tennivalóit. Ezentúl tehát a lakásügyeket nem a város polgármestere, hanem a városi rendőrkapitány, vagy az általa kijelölt helyettes fogja intézni.­­ A 8-ik cikk utolsó bekezdése szerint a vi­déki lakásügyi hatóságok költségének fedezésére külön bélyeg­jegyekben lerovandó illeték köve­telhető. A régi rendelet 25. §-a helyébe az új ren­delet 9-ik cikkében foglalt rendelkezés szerint a lakásügyi hatóságnak az igénybevétel tárgyában hozott határozata ellen panasznak van helye, melyet a határozat közlésétől három nap alatt a lakásügyi hatóságnál kell benyújtani és a pa­nasznak az igénybevételi határozat végre­hajtására halasztó hatálya van, ha azonban va­lamely üresen álló lakás lett igénybe véve, — tekintet nélkül a panaszra, a végrehajtás elren­delhető és foganatosítható. A végrehajtást az összes körülmények gon­dos figyelembevételével méltányosan megállapí­tandó határidőben, de lehetőleg a foganatosítás kérésének napját követő 3 nap alatt kell foga­natosítani. A 13-ik. cikkben ki van mondva, hogy azoknak az üzlethelyiségeknek, illetőleg ezek egy részének bérletét, amelyeket 1920. júl. 1-ig kizárólagos dohányáruda céljaira béreltek, vagy használtak, felmondani nem lehet. Ismertetve az új lakásrendelet fontosabb rendelkezéseit, úgy a háztulajdonosok (bérbe­adók) és a lakók tájékozásául szolgáljon, hogy Esztergom városának egy, még hatályában­ fenn­álló lakbérleti szabályrendelete szerint az oly lakásokat, melyeknek évi bére 800 koronát meg­halad, tekintet nélkül arra, hogy kis-, vagy nagy lakásról van szó, csak 6 hónapra lehet fel­mondani. Tehát a 800 K évi bért meghaladó lakásoknak felmondási ideje május 1-től 15-ig nov. 1-re, vagy nov. 1-től 15-ig május 1-re. (Vége.) Esztergom a súlyos napokban. Szombaton az esti fővárosi lapok adták tudtára Esztergom újságolvasó közönségének IV. Károly király Sopronba érkezését. A lapok meg­jelenését megelőzőleg már riadó volt a kaszár­nyában, melynek okát azonban csak kevesen tudták. Este a gyorsan akcióba lépett polgárőr­ség is készenlétbe helyezkedett, hogy egy neta­láni zavargás esetén gyorsan segítségére lehessen a hivatásos közbiztonsági szereknek. Az őrségen derekasan kitartó polgárőröknek azonban — hála Istennek — semmiféle dolguk nem akadt. Vasár­nap délelőtt mindenki kíváncsian leste a fővá­rosi reggeli lapokat, hogy a közönség szálldosa ellenőrizhetetlen pletykák közt körében eliga­zodhassak. A vasárnap reggeli budapesti vonat azon­ban elmaradt s így a „jólértesültek" fantasztikus hírei a hiszékenyek körében hálás talajra leltek. Valami megmagyarázhatatlan szorongás, súlyos események előtti rossz előérzés szállta meg a kávéházak, egyesületek közönségét s a máskor élénk vitatkozások helyett mindenki a jobb eshe­tőségeket mérlegelte s hivatott vezetőink belá­tásában, bölcsességében bízott. Az esti vonattal Budapestről érkezett utasok már a Budaörs mel­letti ütközetről, a fővárosba jól hallatszó ágyú­zásról és gépfegyverezésről hozták meg híreiket, előkerült néhány aznapi fővárosi reggeli újság is és a hazafias érzésű közönség szemei előtt a ma­gyar történelem régi tragédiáinak újból felkí­sérte rossz szelleme festett rémeket és okozott nyugtalan álmokat: a testvérháború! Ezen éjjel ismét készenlétben volt a polgárőrség is, bár az államrendőrség legénysége a mai létszám mellett a belső rendet tökéletesen képes biztosítani. Hétfőn a közönség zöme még mindig izga­tott. Híre jön a cseh mozgósításnak, a gyorsan feloszlatott párkányi vásárnak, de amellett a fővárosi véres harcnak is. Délután 4 órakor a polgárőrség nagy értekezletre gyűl össze a vár­megyeháza nagytermében, itt azonban Dr. Frey Vilmos főparancsnok örömmel közli a megjelen­tekkel, hogy a polgárőrség munkájára nincs egyelőre szükség, mert a kivezényelt helyőrség ismét átvette a szolgálatot. Este már ezrekre tehető az esti lapokra izgatottan várakozó kö­zönség száma. Az alispán kidoboltatta a város főbb pontjain a megnyugtató legújabb értesülé­seket s az esti lapok közleményeiből pedig már tájékozódhatott minden újságolvasó az események állásáról. „Az államcsíny meghiúsult." — Távirat az alispánnak. —• A m. kir. belügyminiszter hétfőn a következő táviratot küldte Palkovics délután László alispánhoz : „Az 1920. évi I. tc. ellenére legutóbb megkísérelt és hazánk létét fenyegetett állam­csíny meghiúsult. A lázadók szótverettek. Valószínű menekülési irányuk Ivancza, Da­nesfa, Borostyánkő és a demarkációs vonalak." A királyt csúfosan magára hagyták... A M. T. I. jelenti: A lázadás szervezésében vétkes politikusok és idegen származású katonák ügyük rosszra fordultával csúfosan magára hagy­ták a királyt és zsoldosok módjára a nemzettel szemben elkövetett árulás következményei elől szökéssel iparkodtak­ magukat kivonni. A lázadás értelmi szerzői közül még Tatán a nemzeti had­sereg fogságába esett Rakovszky István, Andrássy Gyula gróf és Gratz Grusztáv. Elfogatási parancs. A belügyminiszter Rakovszky István, An­drássy G­yula gróf, Gratz Gusztáv, Lehár An­tal báró, Sigray Antal gróf, Ostenburg őrnagy, Lőrinczy Béla tábornok, Boza Pál ezredes, Bo­ro­viceni Aladár, Koch Aladár követségi titkár, Beniczky Ödön, Szmrecsányi György, továbbá Horváth tábornok, Asbóth alezredes, Renner Oszkár máv. felügyelő ellen elfogatási parancsot adott ki, akik esetleges mentelmi jogukra való tekintet nélkül előállítandók és őrizetbe veendők. A körözöttek egy része — mint a fővárosi la­pok írják — már őrizet alatt van. Az új Szent Hona? Bécsből jelentik a Budapesti Tudósítónak, hogy az őrizetbe vett királyt nejével együtt valószínűleg eddig még meg nem állapított helyre, — esetleg Mallorcád-szigetére, amely a Balear-szigetcsoporthoz tartozik — fogják inter­nálni. (A Balear-szigetcsoport Spanyolországtól keletre van a Földközi tengerben.) A kormányzó Dunántúl népéhez. A M. T. I. jelenti: Horthy Miklós kor­mányzó a nemzethez kiáltványt intézett, mely a teljes elismerés és köszönet szavával fordul min­denekelőtt az események által leginkább érintett Dunántúl derék magyar népéhez, amely nyu­godtságát és higgadtságát túlnyomó részében zavartalanul megőrizte. A kiáltvány így végző­dik : Bízom benne, hogy ezen események hatása alatt e sokat szenvedett ország minden polgára a múlt szenvedésein és veszélyein okulva min­dennemű pártoskodást, egyéni és osztályérdeket félretéve, egy emberként áll a haza jól felfogott érdeke mellé. Az álhírek terjesztése ellen. 2000 koronáig büntethető az, aki álhír­eket terjeszt. A belügyminiszter körrendeletet adott ki, mely szerint azt, aki vészhírt kohol, vagy valót­lan vészhírt­­ terjeszt, vagy valakinek megsebe­sülését, halálát vagy fogságba jutását állítja, vagy híreszteli, vagy egyéb oly hírt kohol, vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a lakosság körében félelmet, vagy ijedelmet keltsen, kihágás miatt 15 napig terjedhető elzárással és 2000-ig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. A király jövetelének hatása Párkányban. Párkányból jelenti tudósítónk: Károly király Csonka-Magyarországra való jövetelének híre Párkány és a megszállott vármegye többi színmagyar községeinek népére felemelő hatás­sal volt. Az emberek nagy örömmel adták szájról­szájra a magyar király megérkezésének részle­teit, mert úgy gondolták, hogy a nagy hord­erejű esemény új viszonyokat fog teremteni Csehszlovákia és a csonka ország között, ame­lyek kifejlődése esetében vagy diplomáciai, vagy fegyveres úton lépések történnek a színmagyar vidékek, illetőleg Felsőmagyarország felszabadí­tására is. Ideát úgy hiszik ma is, hogy Károly király visszajövetelének akcióját a nagyhatal­mak, név szerint Olaszország és Franciaország is támogatják. Sok helyen komolyan várták a ma­gyar katonák átvonulását és lelkesen éltették a

Next