Esztergom, 1921 (26. évfolyam, 1-151. szám)
1921-10-26 / 124. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc utca 5. Hirdetések felvételnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond u. 46. Az uj lakásrendelet. Irta : Lipsitz József ügyvéd. III. Az uj rendelet 7-ik cikke szerint, ha valamely lakás hatóságilag igénybevétetik, bérlőül azt kell kijelenteni, aki a helyiséget kérte, ha pedig többen kérték, közülök azt, aki az igénybevétel iránt a kérelmet előbb adta be, kivéve, ha különös méltánylást érdemlő kivételes körülmények, különösen közszolgálati alkalmazott elhelyezésének érdeke indokolttá lakás az ő részére utaltassák ki. teszi, hogy a A 7-ik cikk utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés legkevésbé sem alkalmas arra, hogy az érdekelteket megnyugtassa. Ugyanis az utolsó bekezdés szerint azt, aki két esetben a hatóságnak tudomására juttatott oly lakásokat, amelyeknek igénybevételét jogerősen elrendelték, harmadik esetben tett ily bejelentés alapján feltétlen elsőbbség illeti az általa bejelentett lakás igénybevételére, ha helybenlakásra jogosult és a bejelentett lakás az ő indokolt lakásszükségletét meg nem haladja. Köztudomású, hogy különösen Esztergomban mennyi utánjárásssal lehet egy igénybevehető lakást kikutatni. Vájjon az, aki a lakást nagy fáradsággal kinyomozta, miért csak a harmadik kikutatott lakásra bír feltétlen elsőbbséggel, — úgy hiszem, nem eléggé magyarázható sérelem. A 8-ik cikk szerint, ha lakásügyi hatóság szervezve nincsen, városokban a m. kir. államrendőrség főnöke, vagy annak általa kijelölt tagja, más községekben pedig a főszolgabíró intézi a lakásügyi hatóság tennivalóit. Ezentúl tehát a lakásügyeket nem a város polgármestere, hanem a városi rendőrkapitány, vagy az általa kijelölt helyettes fogja intézni. A 8-ik cikk utolsó bekezdése szerint a vidéki lakásügyi hatóságok költségének fedezésére külön bélyegjegyekben lerovandó illeték követelhető. A régi rendelet 25. §-a helyébe az új rendelet 9-ik cikkében foglalt rendelkezés szerint a lakásügyi hatóságnak az igénybevétel tárgyában hozott határozata ellen panasznak van helye, melyet a határozat közlésétől három nap alatt a lakásügyi hatóságnál kell benyújtani és a panasznak az igénybevételi határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ha azonban valamely üresen álló lakás lett igénybe véve, — tekintet nélkül a panaszra, a végrehajtás elrendelhető és foganatosítható. A végrehajtást az összes körülmények gondos figyelembevételével méltányosan megállapítandó határidőben, de lehetőleg a foganatosítás kérésének napját követő 3 nap alatt kell foganatosítani. A 13-ik. cikkben ki van mondva, hogy azoknak az üzlethelyiségeknek, illetőleg ezek egy részének bérletét, amelyeket 1920. júl. 1-ig kizárólagos dohányáruda céljaira béreltek, vagy használtak, felmondani nem lehet. Ismertetve az új lakásrendelet fontosabb rendelkezéseit, úgy a háztulajdonosok (bérbeadók) és a lakók tájékozásául szolgáljon, hogy Esztergom városának egy, még hatályában fennálló lakbérleti szabályrendelete szerint az oly lakásokat, melyeknek évi bére 800 koronát meghalad, tekintet nélkül arra, hogy kis-, vagy nagy lakásról van szó, csak 6 hónapra lehet felmondani. Tehát a 800 K évi bért meghaladó lakásoknak felmondási ideje május 1-től 15-ig nov. 1-re, vagy nov. 1-től 15-ig május 1-re. (Vége.) Esztergom a súlyos napokban. Szombaton az esti fővárosi lapok adták tudtára Esztergom újságolvasó közönségének IV. Károly király Sopronba érkezését. A lapok megjelenését megelőzőleg már riadó volt a kaszárnyában, melynek okát azonban csak kevesen tudták. Este a gyorsan akcióba lépett polgárőrség is készenlétbe helyezkedett, hogy egy netaláni zavargás esetén gyorsan segítségére lehessen a hivatásos közbiztonsági szereknek. Az őrségen derekasan kitartó polgárőröknek azonban — hála Istennek — semmiféle dolguk nem akadt. Vasárnap délelőtt mindenki kíváncsian leste a fővárosi reggeli lapokat, hogy a közönség szálldosa ellenőrizhetetlen pletykák közt körében eligazodhassak. A vasárnap reggeli budapesti vonat azonban elmaradt s így a „jólértesültek" fantasztikus hírei a hiszékenyek körében hálás talajra leltek. Valami megmagyarázhatatlan szorongás, súlyos események előtti rossz előérzés szállta meg a kávéházak, egyesületek közönségét s a máskor élénk vitatkozások helyett mindenki a jobb eshetőségeket mérlegelte s hivatott vezetőink belátásában, bölcsességében bízott. Az esti vonattal Budapestről érkezett utasok már a Budaörs melletti ütközetről, a fővárosba jól hallatszó ágyúzásról és gépfegyverezésről hozták meg híreiket, előkerült néhány aznapi fővárosi reggeli újság is és a hazafias érzésű közönség szemei előtt a magyar történelem régi tragédiáinak újból felkísérte rossz szelleme festett rémeket és okozott nyugtalan álmokat: a testvérháború! Ezen éjjel ismét készenlétben volt a polgárőrség is, bár az államrendőrség legénysége a mai létszám mellett a belső rendet tökéletesen képes biztosítani. Hétfőn a közönség zöme még mindig izgatott. Híre jön a cseh mozgósításnak, a gyorsan feloszlatott párkányi vásárnak, de amellett a fővárosi véres harcnak is. Délután 4 órakor a polgárőrség nagy értekezletre gyűl össze a vármegyeháza nagytermében, itt azonban Dr. Frey Vilmos főparancsnok örömmel közli a megjelentekkel, hogy a polgárőrség munkájára nincs egyelőre szükség, mert a kivezényelt helyőrség ismét átvette a szolgálatot. Este már ezrekre tehető az esti lapokra izgatottan várakozó közönség száma. Az alispán kidoboltatta a város főbb pontjain a megnyugtató legújabb értesüléseket s az esti lapok közleményeiből pedig már tájékozódhatott minden újságolvasó az események állásáról. „Az államcsíny meghiúsult." — Távirat az alispánnak. —• A m. kir. belügyminiszter hétfőn a következő táviratot küldte Palkovics délután László alispánhoz : „Az 1920. évi I. tc. ellenére legutóbb megkísérelt és hazánk létét fenyegetett államcsíny meghiúsult. A lázadók szótverettek. Valószínű menekülési irányuk Ivancza, Danesfa, Borostyánkő és a demarkációs vonalak." A királyt csúfosan magára hagyták... A M. T. I. jelenti: A lázadás szervezésében vétkes politikusok és idegen származású katonák ügyük rosszra fordultával csúfosan magára hagyták a királyt és zsoldosok módjára a nemzettel szemben elkövetett árulás következményei elől szökéssel iparkodtak magukat kivonni. A lázadás értelmi szerzői közül még Tatán a nemzeti hadsereg fogságába esett Rakovszky István, Andrássy Gyula gróf és Gratz Grusztáv. Elfogatási parancs. A belügyminiszter Rakovszky István, Andrássy Gyula gróf, Gratz Gusztáv, Lehár Antal báró, Sigray Antal gróf, Ostenburg őrnagy, Lőrinczy Béla tábornok, Boza Pál ezredes, Boroviceni Aladár, Koch Aladár követségi titkár, Beniczky Ödön, Szmrecsányi György, továbbá Horváth tábornok, Asbóth alezredes, Renner Oszkár máv. felügyelő ellen elfogatási parancsot adott ki, akik esetleges mentelmi jogukra való tekintet nélkül előállítandók és őrizetbe veendők. A körözöttek egy része — mint a fővárosi lapok írják — már őrizet alatt van. Az új Szent Hona? Bécsből jelentik a Budapesti Tudósítónak, hogy az őrizetbe vett királyt nejével együtt valószínűleg eddig még meg nem állapított helyre, — esetleg Mallorcád-szigetére, amely a Balear-szigetcsoporthoz tartozik — fogják internálni. (A Balear-szigetcsoport Spanyolországtól keletre van a Földközi tengerben.) A kormányzó Dunántúl népéhez. A M. T. I. jelenti: Horthy Miklós kormányzó a nemzethez kiáltványt intézett, mely a teljes elismerés és köszönet szavával fordul mindenekelőtt az események által leginkább érintett Dunántúl derék magyar népéhez, amely nyugodtságát és higgadtságát túlnyomó részében zavartalanul megőrizte. A kiáltvány így végződik : Bízom benne, hogy ezen események hatása alatt e sokat szenvedett ország minden polgára a múlt szenvedésein és veszélyein okulva mindennemű pártoskodást, egyéni és osztályérdeket félretéve, egy emberként áll a haza jól felfogott érdeke mellé. Az álhírek terjesztése ellen. 2000 koronáig büntethető az, aki álhíreket terjeszt. A belügyminiszter körrendeletet adott ki, mely szerint azt, aki vészhírt kohol, vagy valótlan vészhírt terjeszt, vagy valakinek megsebesülését, halálát vagy fogságba jutását állítja, vagy híreszteli, vagy egyéb oly hírt kohol, vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a lakosság körében félelmet, vagy ijedelmet keltsen, kihágás miatt 15 napig terjedhető elzárással és 2000-ig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. A király jövetelének hatása Párkányban. Párkányból jelenti tudósítónk: Károly király Csonka-Magyarországra való jövetelének híre Párkány és a megszállott vármegye többi színmagyar községeinek népére felemelő hatással volt. Az emberek nagy örömmel adták szájrólszájra a magyar király megérkezésének részleteit, mert úgy gondolták, hogy a nagy horderejű esemény új viszonyokat fog teremteni Csehszlovákia és a csonka ország között, amelyek kifejlődése esetében vagy diplomáciai, vagy fegyveres úton lépések történnek a színmagyar vidékek, illetőleg Felsőmagyarország felszabadítására is. Ideát úgy hiszik ma is, hogy Károly király visszajövetelének akcióját a nagyhatalmak, név szerint Olaszország és Franciaország is támogatják. Sok helyen komolyan várták a magyar katonák átvonulását és lelkesen éltették a