Esztergom, 1922 (27. évfolyam, 1-135. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Ára 3 korona. Keresztény magyar sajtó. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Boldog újévet kívánunk kedves munkatársainknak, előfizetőinknek, hirdetőinknek és minden olvasónknak! A harmadik esztendő küszöbén, Esztergomban, 1921. december 31.-én. A szürke, jeltelen évek sora letűnt és minden egyes esztendő kezdetét nemcsak piros betűkkel kellene jeleznünk és ünnepi szóval hangsúlyoznunk, hanem komoly jövőbetekintéssel és szívszorongó számítással néznünk e terhes korban, amikor egy-egy esztendő rohanó eseményei történelmi alkotásokat temethetnek és támaszthatnak s minden évforduló uj Mohácsot és uj feltámadást hozhat a magyar nemzet számára. I Esztergom város nemes közönségével szeretnénk találkozni a jövőbetekintés pirosbetűs napján, amely immár a harmadik esztendő kezdetét jelenti annak, hogy a negyedszázados „Esztergom" a keresztény-magyar világnézet évtizedes tüzében megedzett tollát Magyarország feltámasztására és benne az uj Esztergom tavára szentelte. Azzal a nemes közönséggel szeretnénk találkozni, amely 1919-ben, a nagy nemzeti szerencsétlenség után az ideáljaink iránti lelkesedés láncoló hevével állott mellettünk a politikai küzdelmek porondján. Nagy szükség volt rá, hogy elveinket a magyar politika és közélet terén intenzive érvényesíteni igyekeztünk, mert a politika épen kereszténytelensége miatt volt lelkiismeretlen és lelkiismeretlensége folytán vitte a magyar népet, kultúrát és közéletet az istentelenség és nemzetietlenség karjaiba. Erről mindenki meg volt győződve akkor és a meggyőződésnek azt a gyönyörű táborát keressük ma, a harmadik esztendő küszöbén. Hol van ez a buzgó, sokasodó tábor? Talán sokak lelkesedése szalmaláng volt, amelyet azóta már lelohasztott a meddő politika, a nyomorúság és a sok baj, amely a nemzetre zúdult?! Tudjuk, hogy a mi hófehér zászlónk alatt nehéz kitartani, de "viszont hiába imondja szánk a Boldog újévet, ha szivünkben az élet zavaros és 4 bosszús képei loholnak s nincs meg a meggyőződéses tájékozottsá s amely a boldogság útjára vezet. ~Le taalálkozni akarunk Esztergom nemes közönségével nemcsak a saját szivének boldogsága, de a keresztény és nemzeti Magyarország jövője érdekében, mert ez évben ismét elkövetkezhetik ránk a megpróbáltatás kemény ideje, amikor fel kell sorakoznunk ideáljaink mellett. Adatok Esztergom város népmozgalmáról. Irta: Dr. Sántha József. Néhány nap múlva Esztergom városa egy új intézménnyel gyarapodik: a Kolos-közkórházban az Amerikai Vörös Kereszt Egyesület támogatása mellett egy anya- és csecsemőgondozó intézet nyílik meg. Bizonyára lesznek olyanok, akiknek nem tetszik a hosszú cím, aztán akik fejüket csóválják, minek megint erre költeni, hisz ha eddig megvoltunk nélküle, ezentúl is meglennénk. Nem akarok én most az aggságoskodókkal vitába elegyedni, sem nem az lesz egyedüli célom, hogy megokoljam az intézet felállításának fontosságát, hanem amidőn kiterjeszkedem mindkettőre, egyben azzal kapcsolatosan beszélni szándékozom Esztergom egész népmozgalmáról s igyekszem megvilágítani — az összehasonlítások régi adatait nem számítva, tisztán magam gyűjtötte új adatokkal — azt, mennyire meg kell ragadnunk minden alkalmat és eszközt, amikor s amellyel a halódó magyarságon, a magyarság halódó kisebb közületein segíteni lehet. Társadalmunk mai berendezkedésében a fajfenntartás a családi élettel, ez pedig a törvényszerű házasságkötéssel van a legszorosabb kapcsolatban ; figyelmünknek tehát elsősorban a házasságkötésekre kell irányulnia annál is inkább, mert a házassági statisztika nélkül a népmozgalom egyéb jelenségeivel nem foglalkozhatnék kellő alapossággal. E tekintetben városunk örvendetes javulást mutat. Ugyanis a házasságok száma emelkedőben van, úgyhogy míg az 1901—1908. közti években — melyekről összehasonlító adatok vannak — a házasságkötések legmagasabb száma 147 volt (legkisebb szám 105), addig e szám 1910-ben 152-re, 1920-ban 200-ra, 1921-ben 160-ra emelkedett fel. Míg tehát a jelzett nyolc év átlagában minden 1000 lélekre évente 7*2 házasságkötés jutott, az 1920. és 1921. évek átlagában — a város lakosainak számát kereken 18.000-nek veszem — az 1000 lélekre eső házasságkötések száma 10. És bár a háború utáni, így az említett 1920-as magas számot nem vehetjük is normálisnak, mégis a születések, vagyis a valóságos belső népszaporodás szempontjából joggal építhetjük rá következtetéseinket, mert a magas házasságkötések számából, mint okból, magas születési számnak, mint okozatnak, kell következnie. És itt már oly eredményekre jutunk, melyek mintha a lassú pusztulás csiráit mutatnák. Városunkban a születések száma a házasságkötések növekedése ellenére állandóan csökken! 1901-ben 571 volt az élveszülöttek száma; ez a szám 1905-ben 445-re száll, hogy azután évenkint legfeljebb 480—490-ig emelkedjék. 1920-ban is, amikor pedig a háború utáni még számosabb házasságkötés és a háborúval kapcsolatos, gátló körülmények megszűnte igen nagy születési számot tenne megokolttá, csak 474 az élveszülött, tehát csaknem kerek 100-zal marad az 1901-beli születések alatt. Még szomorúbb az eredmény 1921-ben, amikor december 20.-ig az élveszülöttek száma csak 408, amely az év végéig legfeljebb csak 420—425-re mehetett fel, tehát oly számra, mely még az 1905-beli, igen alacsonynak tekintett számon is messze alul van. Pedig 1921-ben az előző évi szokatlanul magasszámú házasságkötésnek már feltétlenül kellett volna a hatását éreztetnie! Így van aztán, hogy míg az 1901—1908. évek átlagában az 1000 lakosra évenként jutó születések száma 28*2, addig 1920—1921. évek átlagában ugyanannyi lélekre évenként csak 24*5 születés esik. Ez a 245 pedig oly alacsony, hogy ennél kisebb arányszáma az 1901—1908. években Magyarország 111 rendezett tanácsú városa közül csak 13-nak volt. Ezen adataim csak az élveszületésekre vonatkoznak. Igen érdekes volna a halvaszületések tekintetében is összehasonlításokat tennünk, de itt alapul vehető, több, évre kiterjedő adataim nincsenek. Ezért csak annyit mondhatok, hogy míg 1908-ban 15 volt a halvaszülött, 1910-ben pedig 17, addig 1920-ban 13, 1921-ben pedig cca december 20.-ig 10-et tett ki a halvaszülöttek száma. Hogy azonban valaki ezen első látszatra csökkenőnek látszó számot kedvezőnek ne tartsa, meg kell mondanunk, hogy míg Magyarországon általában az 1900-as években minden 100 szülésre 2—2*3 halvaszületés jutott, addig Esztergomban a még kedvezőnek látszó 1920. és 1921. évek átlagában is minden 100 születésre 2*6 halvaszülött esik. (Folyt. köv.) HÍREK. Krónika. Vidám mulatságok, tele kávéházak, De jól mehet dolga kis Magyarországnak ! Cigány húzza vígan, teli pohár csendül, Kiásít a mámor a csillogó szembül. Fizetett az üzlet, milliókat nyertem, Nem leszek szegényebb, ha felét elvertem . Húzzad csak azért is, kedv és vígság éljen, Nem fogom a gyeplűt, gyüte, szenvedélyem ! * Odalenn a mélyben sóhaj, szitok, átok. Odalenn a mélyben éhenhalót látok. Ez is magyar ember, ezt is e föld szülte, Fehéredő szeme bemered az űrbe . .. Kilehelte lelkét... Ki se könnyez rajta, „Kevesebb kenyér kell — szól, ki ápolgatta — Kevesebb kenyér kell, de egy morzsa sincsen. A szívtelenekre sújtson le az Isten!" * Magyarok, magyarok! Ez hát az újévünk? Lehet-e vigaszunk, lehet-e reményünk ? Leszünk-e még egyszer hatalmas, szép nemzet. Vagy elsülyedünk majd muzsikaszó mellett? Keresztény magyarok ! Mit melldöngetéstek ! A hit ma nem jelszó ; a hit legyen élet! Csakis így vívja meg diadalmas harcát az új esztendőben a küzdő magyarság! H. I. * A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Dec. 31. Hálaadó istentiszteletkor. Mozart: Ave verum. Engelhardt: Litánia. Seyler: Alma Redemptoris. Kersch: Te Deum. Idők ura népének. Buchner: Tantum ergo. Pápai himnusz. Jan. 1. Újévkor. Buchner: Grad. Viderunt, Haller: Tui sunt off. Kersch XIII. miséje. Esti ájtatosságon. Kersch : O salutaris. Groller: Litánia. Griesbacher : Alma Redemptoris. Imádunk népének, Quadflieg: Te Deum. Haller: Tantum ergo. Pápai himnusz. * A vármegye évzáró közgyűlése. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága pénteken d. e. 10 órakor tartotta meg évzáró közgyűlését Palkovics László alispán elnökletével. A napirend előtt Tóth János bizottsági tag „egy elposványosodott közügyben" szólalt fel. Adorján János és társa mozgófényképszínház-tulajdonosok sérelmét tette szóvá, akiket az ismeretes mozirendelet alapján nemcsak a játszási jogtól, hanem még a magántulajdonukat képező épülettől is