Esztergom, 1929 (34. évfolyam, 1-212. szám)

1929-01-01 / 1. szám

XXXIV. évfolyam, 1. szám. %ra 24» fillér. Kedd, 1929. január 1 ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. [Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és­­asárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1­20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő .­Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­ utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. il i i , H. Ú­jévünk. Esztergom, 1928. Szilveszterén A csillagászat nem ismeri az újévet. A Föld kering-kering megállás, egy pillanatnyi nhenés nélkül a Nap körül s amennyiben az emberek évnek nevezték el ezt az időt, amely alatt a Föld a Napot egyszer megkerüli, bármely nap bármely pillanatát számíthatjuk kezdetnek, új esztendő kezdetének. Az emberiség mégis kiválasztott egy na­pot, amelyet ilyennek tekint s amelyet ezen a címen megünnepel. Jó ez a nap arra, hogy végigtekintsen az elmúlt esztendőn és előre­nézzen a jövőbe. Az embereknek nagy idő az egy esztendő is. A világegyetem nagyságához , a Föld útjának sebességéhez képest oly rö­vidke az emberélet, hogy az a pillanatnyi idő, mellyel a Föld a Napot megkerüli, az ember életében olykor végtelennek tetszik. Az a pa­rányi ember egy év alatt rengeteget alkothat, de rengeteget mulaszthat is. Ha a szenvedé­seket nézzük, egy évi szenvedést minden áron kész megváltani, ha az örömöket szemléljük, egy év folytonta irtó örömét sem tudná zavar­talanul elviselni. Egy év az emberi közös­ségek, falvak, városok, vármegyék, országok életében is messzeható változások ideje lehet. Jó e napon ezekre is visszatekintenünk. Esztergom elmúlt esztendeje, hazánk lefolyt éve sok-sok tanulsággal gazdagított, amelyek­nek a jövő esztendőben eredményeit várjuk. Városunk a lefolyt évben nagyot haladt a modern városiasság, a fejlődés útján. Oly léptekkel jutott előbbre s oly eredményeket mutathat fel ezen a téren, amilyeneket a régi jó óvatos, a garast a fogához verő boldog békeidőben nem produkálhatott. Mindez azon­ban külsőség. Ha a polgárok lelke mélyébe tekintünk, ott korántsem látunk a csinosodó külsővel arányosan megszilárduló lelki harmó­niát. Elégedetlenség, panasz, fogcsikorgató fájdalom, vagy olthatatlan gyűlölet mellett oly kevés még a megnyugvás, az elégedettség, vagy a boldogság érzése ! Az új évtől ebben a tekintetben sokat, igen sokat várunk. Ez a megelégedettség, sőt boldogság za­vartalan érzése nálunk szorosan egybekapcso­lódik hazánk jövendő sorsával is. Sajnos, az újév küszöbén úgy látjuk, hogy a múlt év fo­lyamán oly szépen érlelődött revíziós reménye­inket igen megzavarta egy karácsonyi hideg, jeges zuhany, amelyet nehéz munka lesz újra helyrehozni. Reménységünk azonban nem szűnt meg; ez oly életerős palánta, amely csak a magunk megsemmisülésével fog teljesen el­pusztulni. Ilyen gondolatokkal A Föld pedig forog, lépjük át az újévet, kering, iramlik a végtelen világűrben, visz bennünket magával ismeretlen céllal az idők megmérhetetlen ha­táráig. Isten olykor ráteszi az ujját s hisz­szük, hogy ebben a titokzatos nagy gépezet­ben mi is szükséges alkatrészek vagyunk, ame­­­­lyek az előttünk ismeretlen nagy cél elérése­­ szempontjából nélkülözhetetlenül szükségesek ... A vármegye az új közigazgatási reformtörvény e halasztását kéri a kormánytól — Rend­kív­ül megye gyűlés — Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága december hó 28-án délelőtt dr. baráti Huszár Aladár főispán elnöklete mellett rend­kívüli közgyűlést tartott. Tárgysorozat előtt a főispán a nemrég elhunyt Asztalos Béla nyug. komáromi alispán, bizottsági tagról emlékezett meg kegyeletes szavakkal, mint az egyszerű ma­gyar úr és puritán hivatalnok mintaképéről. Ugyancsak megemlékezett a napokban elhalt Lengyel Lajos bizottsági tagtól is. Elsőben dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő indítványát fogadta el a közgyűlés, amely szerint feliratot intéz a belügyminiszter­hez, hogy a világháborúban szolgálatot teljesítő tisztviselőnek egész szolgálati idejét számítsák be a fizetésnél. Dr. Grróh József bizottsági tagnak a vár­megyei közigazgatási reformjavaslat tárgyában beadott indítványát tárgyalták ezután, amelyhez elsősorban maga az indítványozó dr. Grróh Jó­zsef szólt hozzá és nagy figyelem közepette le­nyűgöző beszéd keretében éles jogi tárta fel a készülő új közigazgatási érveléssel törvény­javaslat hibáit. Különösen a javaslat azon részei ellen tiltakozott, amelyekben a kormány köz­ponti hatalmának indokolatlan centrális hatalom túltengése kiván kiépítése és a érvényesülni a vármegyei autonómia rovására, illetőleg a vármegye ősi jogainak veszélyére. Erélyesen támadta dr. Grróh a törvény­tervezetnek a megyegyűlés feloszab­ására, a tanács­kozások rendjére, a szólásszabadság korlátozá­sára vonatkozó paragrafusait, amelyek illuzó­rissá teszik a vármegye autonóm jogait. A vármegyei törvényhatóságokat sohasem lehetett feloszlatni. Szükség van ősi intézményeink fenntartására, és a változó kormányhatalmak­kal és politikai rendszerekkel szemben igenis az önkormányzati élet lehető legtökéletesebb ki­építésére kell igyekeznünk. Legyenek tekintélyes intézményeink, ame­lyek miatt elszakított véreink vonzódnak hoz­zánk. Csonkamagyarországon úgy kell a közigaz­gatást megalkotnunk, hogy az elszakított részek visszakívánkozzanak hozzánk! Nem alkalmas erre az olyan közigazgatási szerv, amilyen az új törvénytervezetben kísért, ahol a felsőbbséggel szemben szolgai megkötöttségben, a közönséggel szemben pedig rideg elzárkózottságban dolgoz­nak a tisztviselők. Ne legyen olyan amely a baja szálát is meggörbíthesse hatalom, annak a tisztviselőnek, aki törvényesen és lelkiismere­tesen elvégzi a dolgát. A mai élettel, az ember­rel pedig a legszorosabb kapcsolatban kell élnie a közigazgatásnak, amelynek munkája szociális szempontból sem lehet kifogásolható. A felsőbb­séggel szemben a lekötelezettség érzetének, a szervilizmusnak, a közönséggel szemben a rideg gőgnek, érzéketlenségnek nincs helye a jövő­ közigazgatásában. De egyébként is mi szükség van a mai bi­zonytalan világban ezeréves jogintézményeink tönkretételére ? Adjon rá a kormány módot és alkalmat, hogy a közigazgatási törvénytervezetet a vár­ megyei törvényhatósági bizottság is megtárgyal­hassa és a megyei törvényhatóságok meghallga­tása nélkül ne döntsenek a vármegyék sorfláról. Thaly Ferenc bizottsági tag nem tartja időszerűnek a közigazgatási reformot. A tör­vényjavaslatot a vármegyei autonómia szem­pontjából ő is sérelmesnek találja. Viszont a vár­megyei életnek újításra van szüksége, ez két­ségtelen. Ezért javaslata az, hogy novellám úton újítsa fel a vármegyei közigazgatást a mai keretek között és az általános nagy köz­­igazgatási reformot halassza el a kormány. Eh­hez dr. Gróh is hozzájárul. Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő, bi­zottsági tag hozzászólásában kijelentette, hogy dr. Gróh József bizottsági tag által kifogásolt hibák kilencven százalékig a hosszú parlamenti bizottsági tárgyalások során már eliminálódtak, hiszen a törvényjavaslatot két esztendeje tár­­gyalják és készítik elő. A közigazgatási re­­formra szükség van, mert az új viszonyokhoz és a haladáshoz minden téren alkalmazkodni kell­ . Végül is dr. baráti Huszár Aladár főis­pán javaslatára az állandó választmánynak­ Thaly Ferenc indítványával kiegészített javasla­tát fogadta el a közgyűlés, amely szerint a vármegye felír a belügyminiszterhez, hogy a változott viszonyok következtében szükséges rendelkezéseket a vármegyei közigazgatás és a vármegyei élet felújítására novel­láris úton hajtsa végre a vármegyei autonóm jogainak sé­relme nélkül, ide a közigazgatási reform nagy komplexumát egyelőre vegye le a napirendről. Ezt a határozatot a többi törvényhatóságokkal is sürgősen közölni fogja a várm­egye hasonló határozathozatal céljából. A csecsemők halálozási arány­száma fokozatos javulást mutat Esztergomban is — A Stefánia Szövetség áldásos működése. Az Esztergomi Stefánia Szövetség, amely­nek nemes, emberbaráti célja és munkaköre im­már mindenikünk előtt ismeretes, akik a ma­gyar gyermekkel, a nemzet féltett jövőjével gondolunk, a múlt szerdán délután tartotta évi közgyűlését lelkes közönség jelenlétében. A szö­vetség illusztris elnöke, dr. Walter, Gyula e"­­ püspök emelkedett hangú levélben üdvözölte ,á­a tisztikart és a közgyűlést és Isten áldását kérte az egylet működésére az elkövetkező új év alkalmából. Wildensteinsegen p­orosz díosze 59 kg-os plombált zsákokban és aprított 25 kg-os zsákokban I­n r<­n­r­­QdnHm* Q*áraz l­ pmpnvu­­mfa h­ázhoz szállítva juta­ Lürdnu OdlIUUI OZ.dí <XL KCIIIGliy IUZ.II d nrosan beszerezhető tSzik­éi szénkereskedőnél.TeUSl

Next