Esztergom, 1929 (34. évfolyam, 1-212. szám)
1929-01-01 / 1. szám
XXXIV. évfolyam, 1. szám. %ra 24» fillér. Kedd, 1929. január 1 ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. [Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ésasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 120 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő .Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. il i i , H. Újévünk. Esztergom, 1928. Szilveszterén A csillagászat nem ismeri az újévet. A Föld kering-kering megállás, egy pillanatnyi nhenés nélkül a Nap körül s amennyiben az emberek évnek nevezték el ezt az időt, amely alatt a Föld a Napot egyszer megkerüli, bármely nap bármely pillanatát számíthatjuk kezdetnek, új esztendő kezdetének. Az emberiség mégis kiválasztott egy napot, amelyet ilyennek tekint s amelyet ezen a címen megünnepel. Jó ez a nap arra, hogy végigtekintsen az elmúlt esztendőn és előrenézzen a jövőbe. Az embereknek nagy idő az egy esztendő is. A világegyetem nagyságához , a Föld útjának sebességéhez képest oly rövidke az emberélet, hogy az a pillanatnyi idő, mellyel a Föld a Napot megkerüli, az ember életében olykor végtelennek tetszik. Az a parányi ember egy év alatt rengeteget alkothat, de rengeteget mulaszthat is. Ha a szenvedéseket nézzük, egy évi szenvedést minden áron kész megváltani, ha az örömöket szemléljük, egy év folytonta irtó örömét sem tudná zavartalanul elviselni. Egy év az emberi közösségek, falvak, városok, vármegyék, országok életében is messzeható változások ideje lehet. Jó e napon ezekre is visszatekintenünk. Esztergom elmúlt esztendeje, hazánk lefolyt éve sok-sok tanulsággal gazdagított, amelyeknek a jövő esztendőben eredményeit várjuk. Városunk a lefolyt évben nagyot haladt a modern városiasság, a fejlődés útján. Oly léptekkel jutott előbbre s oly eredményeket mutathat fel ezen a téren, amilyeneket a régi jó óvatos, a garast a fogához verő boldog békeidőben nem produkálhatott. Mindez azonban külsőség. Ha a polgárok lelke mélyébe tekintünk, ott korántsem látunk a csinosodó külsővel arányosan megszilárduló lelki harmóniát. Elégedetlenség, panasz, fogcsikorgató fájdalom, vagy olthatatlan gyűlölet mellett oly kevés még a megnyugvás, az elégedettség, vagy a boldogság érzése ! Az új évtől ebben a tekintetben sokat, igen sokat várunk. Ez a megelégedettség, sőt boldogság zavartalan érzése nálunk szorosan egybekapcsolódik hazánk jövendő sorsával is. Sajnos, az újév küszöbén úgy látjuk, hogy a múlt év folyamán oly szépen érlelődött revíziós reményeinket igen megzavarta egy karácsonyi hideg, jeges zuhany, amelyet nehéz munka lesz újra helyrehozni. Reménységünk azonban nem szűnt meg; ez oly életerős palánta, amely csak a magunk megsemmisülésével fog teljesen elpusztulni. Ilyen gondolatokkal A Föld pedig forog, lépjük át az újévet, kering, iramlik a végtelen világűrben, visz bennünket magával ismeretlen céllal az idők megmérhetetlen határáig. Isten olykor ráteszi az ujját s hiszszük, hogy ebben a titokzatos nagy gépezetben mi is szükséges alkatrészek vagyunk, amelyek az előttünk ismeretlen nagy cél elérése szempontjából nélkülözhetetlenül szükségesek ... A vármegye az új közigazgatási reformtörvény e halasztását kéri a kormánytól — Rendkívül megye gyűlés — Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága december hó 28-án délelőtt dr. baráti Huszár Aladár főispán elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott. Tárgysorozat előtt a főispán a nemrég elhunyt Asztalos Béla nyug. komáromi alispán, bizottsági tagról emlékezett meg kegyeletes szavakkal, mint az egyszerű magyar úr és puritán hivatalnok mintaképéről. Ugyancsak megemlékezett a napokban elhalt Lengyel Lajos bizottsági tagtól is. Elsőben dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő indítványát fogadta el a közgyűlés, amely szerint feliratot intéz a belügyminiszterhez, hogy a világháborúban szolgálatot teljesítő tisztviselőnek egész szolgálati idejét számítsák be a fizetésnél. Dr. Grróh József bizottsági tagnak a vármegyei közigazgatási reformjavaslat tárgyában beadott indítványát tárgyalták ezután, amelyhez elsősorban maga az indítványozó dr. Grróh József szólt hozzá és nagy figyelem közepette lenyűgöző beszéd keretében éles jogi tárta fel a készülő új közigazgatási érveléssel törvényjavaslat hibáit. Különösen a javaslat azon részei ellen tiltakozott, amelyekben a kormány központi hatalmának indokolatlan centrális hatalom túltengése kiván kiépítése és a érvényesülni a vármegyei autonómia rovására, illetőleg a vármegye ősi jogainak veszélyére. Erélyesen támadta dr. Grróh a törvénytervezetnek a megyegyűlés feloszabására, a tanácskozások rendjére, a szólásszabadság korlátozására vonatkozó paragrafusait, amelyek illuzórissá teszik a vármegye autonóm jogait. A vármegyei törvényhatóságokat sohasem lehetett feloszlatni. Szükség van ősi intézményeink fenntartására, és a változó kormányhatalmakkal és politikai rendszerekkel szemben igenis az önkormányzati élet lehető legtökéletesebb kiépítésére kell igyekeznünk. Legyenek tekintélyes intézményeink, amelyek miatt elszakított véreink vonzódnak hozzánk. Csonkamagyarországon úgy kell a közigazgatást megalkotnunk, hogy az elszakított részek visszakívánkozzanak hozzánk! Nem alkalmas erre az olyan közigazgatási szerv, amilyen az új törvénytervezetben kísért, ahol a felsőbbséggel szemben szolgai megkötöttségben, a közönséggel szemben pedig rideg elzárkózottságban dolgoznak a tisztviselők. Ne legyen olyan amely a baja szálát is meggörbíthesse hatalom, annak a tisztviselőnek, aki törvényesen és lelkiismeretesen elvégzi a dolgát. A mai élettel, az emberrel pedig a legszorosabb kapcsolatban kell élnie a közigazgatásnak, amelynek munkája szociális szempontból sem lehet kifogásolható. A felsőbbséggel szemben a lekötelezettség érzetének, a szervilizmusnak, a közönséggel szemben a rideg gőgnek, érzéketlenségnek nincs helye a jövő közigazgatásában. De egyébként is mi szükség van a mai bizonytalan világban ezeréves jogintézményeink tönkretételére ? Adjon rá a kormány módot és alkalmat, hogy a közigazgatási törvénytervezetet a vár megyei törvényhatósági bizottság is megtárgyalhassa és a megyei törvényhatóságok meghallgatása nélkül ne döntsenek a vármegyék sorfláról. Thaly Ferenc bizottsági tag nem tartja időszerűnek a közigazgatási reformot. A törvényjavaslatot a vármegyei autonómia szempontjából ő is sérelmesnek találja. Viszont a vármegyei életnek újításra van szüksége, ez kétségtelen. Ezért javaslata az, hogy novellám úton újítsa fel a vármegyei közigazgatást a mai keretek között és az általános nagy közigazgatási reformot halassza el a kormány. Ehhez dr. Gróh is hozzájárul. Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő, bizottsági tag hozzászólásában kijelentette, hogy dr. Gróh József bizottsági tag által kifogásolt hibák kilencven százalékig a hosszú parlamenti bizottsági tárgyalások során már eliminálódtak, hiszen a törvényjavaslatot két esztendeje tárgyalják és készítik elő. A közigazgatási reformra szükség van, mert az új viszonyokhoz és a haladáshoz minden téren alkalmazkodni kell . Végül is dr. baráti Huszár Aladár főispán javaslatára az állandó választmánynak Thaly Ferenc indítványával kiegészített javaslatát fogadta el a közgyűlés, amely szerint a vármegye felír a belügyminiszterhez, hogy a változott viszonyok következtében szükséges rendelkezéseket a vármegyei közigazgatás és a vármegyei élet felújítására novelláris úton hajtsa végre a vármegyei autonóm jogainak sérelme nélkül, ide a közigazgatási reform nagy komplexumát egyelőre vegye le a napirendről. Ezt a határozatot a többi törvényhatóságokkal is sürgősen közölni fogja a vármegye hasonló határozathozatal céljából. A csecsemők halálozási arányszáma fokozatos javulást mutat Esztergomban is — A Stefánia Szövetség áldásos működése. Az Esztergomi Stefánia Szövetség, amelynek nemes, emberbaráti célja és munkaköre immár mindenikünk előtt ismeretes, akik a magyar gyermekkel, a nemzet féltett jövőjével gondolunk, a múlt szerdán délután tartotta évi közgyűlését lelkes közönség jelenlétében. A szövetség illusztris elnöke, dr. Walter, Gyula e" püspök emelkedett hangú levélben üdvözölte ,áa tisztikart és a közgyűlést és Isten áldását kérte az egylet működésére az elkövetkező új év alkalmából. Wildensteinsegen porosz díosze 59 kg-os plombált zsákokban és aprított 25 kg-os zsákokban In r<nrQdnHm* Q*áraz l pmpnvumfa házhoz szállítva juta Lürdnu OdlIUUI OZ.dí <XL KCIIIGliy IUZ.II d nrosan beszerezhető tSzikéi szénkereskedőnél.TeUSl