Esztergom és Vidéke, 1888 (10. évfolyam, 1-104. szám)
1888-04-08 / 29. szám
KÖZTHM0M; X. LIV FOLYAM. 29. SZÁM. VASÁRNAP, 1888. ÁPRILIS 8. lapi'TUTICSl Ali Egy számára 7 Ur. 6 fit — kr. 3 fit — kr. I fit SÓ kr! SZERKESZTŐSÉG: SZEMT-ANNA-UTCZA 37. SZÁM, hová M láp' M/.«iltHiii részét' illető kö/.lftNKMIy»k küldendők. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 331 SZÁM, hová a lap hivatalos's a magán hirdetéstsi, a nyilMérbe szánt közhülléitVÍSIC, (defizetési pénzek és reklamálások intézendő!;. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIDETHSKK AlAPJÁN-NIRDETLNKK 1 szólói 10 0 NZÓÍJÍ — Frt "in kr. .nn'i(;il.la|Mtil;ís szerint' li-gju 100-200-i'g . I frt r>0 kr. 200-aOO-jg . Hetyegd ij M % frt SJ5 kr. kr. tángosabban közöl lehlek. NYILTTÉN iáia »Q kr. fél évi e . negyedévre MKOJRLEMIK 1SETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Városi s megyei érdekeink közlönye. Vasutunk előnyei. Esztergom, ápr. 7., (Mit várhat, az esztergomi és vidéki érdekeltség a budapest-esztergomi vasúttól ? Föl nem olvasott népszerű fölolvasás . . " , "rt., I.. Egy pár évtized óta már több izben fölmerült ez a kérdés. Valahányszor a vasút építése valószínűnek mutatkozott mindannyiszor élénk eszmecsere indult meg magánkörökben a fölött, váljon ezen vasút Esztergomra és vidékére hasznos lenne-e vagy sem és hogy nem kellene-e inkább a város és vidék kereskedőinek és iparosainak, a vasúti közlekedés könnyűsége miatt, üzleti forgalmuknak még nagyobb hanyatlásától tartaniok, mint amilyent a lefolyt évtizedben és főleg a budapest-szőnyi és esztergom-nána-ipolysági vasutak kiépítése óta sajnosan tapasztaltak. A nézetek többfelé elágaztak. Voltak olyanok, kik azt vitatták, hogy ezen vasút Esztergom és vidékének anyagi helyzetén semmit sem fog javítani, mert hisz itt van a Duna, mely az év legnagyobb részében a legolcsóbb közlekedést szolgáltatja; aki utazni, vagy valamit eladni akar, mehet, vagy szállíthat rajta Te és fölfelé egyaránt. A közlekedési módok szaporítása nem fogja a termelést fokozni, mert a fogyasztás az új közlekedés által nem fog emelkedni. Az iparosok szívesen termelnének, a kereskedők örömest árulnának többet, de nem bírják eladni portékáikat, mert nincs aki megvegye azokat, a vasút pedig evégett nem fog ide hozni senkit, mert másutt is találhat mindenki oly czikkeket, amilyeneket nálunk termelnek és árulnak. Mások még messzebb is mentek kedvezőtlen jóslataikban, azt mondották ugyanis, hogy a vasút Esztergomot és vidékét meg az szegénységre, fogja eddiginél is nagyobb juttatni, mert a gyors és olcsó közlekedés a jobb módú lakosságot a fővárosba való gyakori utazásra és szükségleteinek a fővárosi választékosabb üzletekben való beszerzésére, — a munkásosztályt pedig henye kofaüzletre fogja csábitani, miáltal a helybeli kereskedők és iparosok üzletforgalma még előbb hanyatlani, az anélkül is drága élelmi piacz még inkább drágulni,, a mezei és szőllőmunkások száma pedig kereskedni s a munkásbérek, a földbirtokosok terhére emelkedni fognak. Hivatkoztak ezek a fővárossal vasút által összekötött más vidéki városok példájára, melyeknek vagyonossága a vasút által nem emelkedett, sőt inkább hanyatlott, mert a nagyvárosok környékei a kereskedelmi üzletforgalmat nagy részben magukhoz vonják. Németek csak egy bizonyos irányban, úgymint a Pilis-Csaba-Vörösvár felé Ó-Budáig, mások pedig az Esztergomtól Frízitőig építendő vasúttól vártak a lakosságra nézve anyagi előnyöket, a Biatorbágytól Esztergomig és Nyerges-Ujfaluig valamint a kőszénbányákig vezetendő vasútnak haszontalanr vagy káros voltára nézve pedig csatlakoztak a most előadott nézetekhez. A túlnyomó többség azonban úgy nyilatkozott, hogy neki mindegy akármerre vezettetik, csak vasút legyen, minél több, annál jobb, mert a vasút módot nyújt a föld és ipar termékeknek gyors és olcsó elszállítására és előnyösebb értékesítésére és annak kidolgozni akar, a magélhetésre. Ezek utalva az országnak azon időbeli anyagi helyzetére, midőn még vasutak nem voltak és a közvagyonosságának a vasutak által előmozdított nagyszerű emelkedésére, akként érveltek, hogy ami mindenkinek használ, az nekünk sem lehet ha annak előnyeivel élni tudunk, káros. Ideje lesz tehát annak, hogy ezen kérdéssel szembe álljunk s a valót a tévedéstől elkülönítve, teljesen tisztába hozzuk; mert a tervezett biatorbágyesztergomi s nyerges-új falusi vasút létrejötte s jövője kizárólag azon bizalomtól és reményektől függ, melyeket az érdekeltség ezen vasútnak s anyagi előnyei s jövedelmezősége felől táplál és azon meggyőződéstől, melyet a pénzügyi vállalkozó körök ezen pálya életrevalósága felől nyerni fognak. A tervezett pálya elemeinek hozzávetőleges építési, s üzletforgalmi költségeinek, vitelbéreinek és valószínű jövedelmezőségének leírását ezúttal mellőzöm, mert ezek az érdekeltséghez a hozzájárulás iránt intézett felhívásunkban eléggé ismertetve vannak, hanem s csupán a fölvetett kérdés fejtegetésére az elágazó nézetek vizsgálatára szorítkozom, alaposságának kezdjük mindjárt az elsőnél. Elismerem, hogy a vasutak sehová sem viszik készen a gazdaságot. Aki nem akar mozdulni, annak a vasútról sem fog az érett gyümölcs ölébe hullani.A vagyon ugyanis nem egyéb, mint a végzett munkának megtakarított gyümölcse. Értéke abban áll, hogy munkáért, vagy annak más termékéért becserélhető. A vagyon forrása tehát, — kevés eset kivételével, — egyedül a munka fenntartója s növelője a takarékosság.. . • .. . Minél több munkára nyilik valamely helyen alkalom, annál több föltétele van meg ott a vagyonosodásnak és minél több munka egyesittetik . egy helyen, annál fokozatosabb és mindenkire kiterjedőbb annak előnye, épen úgy, mint a napsugarai, ha egy helyen gyűlnek össze, akkor a melegség fokát magasabbra emelik, mint amilyen hőfokkal azok elszóródva bírnak. Vagyonos faluban még a koldusok is gazdagabbak, mint a szegények között. ík BIRÁNY JÁNOS. ií„Esti BrEOiíslilíkí"tárosija. Fehér házacska . . . Fehér házacska áll ott a felvégen Lombok között. Az utas alig látja. Oly feledhetetlen, kedves hely ez nekem, Szép ifjúkorom bűbájos tanyája. Ide vonják lelkem a szép emlékek . Remény, dal, ifjúságom fényes álma, Itt ügyeltem annak a szent asszonynak, Anyámnak, intő, szerető szavára. Ha ott az árnyadó, vén ákácz alatt Ábrándos lelkem néha víg dalra kelt; A virágos kis kert árnyas berkiből, A csalogány édes-bús danával felelt. A pázsiton gyermek-leányka játszott, Oly bájteli volt, oly gondtalan, vidám . Csengő édes szavát, vig csevegésit Oly epedve, annyi vággyal hallgatám. Itt néztem először setét szemébe , felgyúlt szivemben egy titkos érzelem. Azóta évek multak bár, elvesztett Üdvöm, nyugalmam hasztalan keresem. MÁJOSI BÉLA: Iparügyünk. in. Szükségesnek tartottam ezt jelentésembe foglalni azon indoknál fogva, mert egyrészt, még mindig vannak olyanok, kik a magyar iparkészítmények , iránta nem valami nagy bizalommal, viseltetnek, másrészt mert oly bizonyítványul szolgál, amelynél fogva teljes joggal követelhetjük, hogy egyes vállalkozók mellőzésével a katonai felszerelések jövőben az iparosok által készíttettessenek A magas honvédelmi minisztérium által kiküldött szakbizottság, amely pedig a munka megvizsgálását FÉLBEVERT HARANGOK. REGÉNY. Az „ESZTERGOM és VIDÉKE"számára irta: KŐRÖSY LÁSZLÓ (Első folytatás.) I . IL . II . A POLITIKA HULLÁMAI. Nagyon sok furcsa mesterség van a világon, de hiába, már csak egyik sem olyan furcsa, mint a politika. Mert ezt a furfangos mesterséget nem tanítják semilyen műhelyben sem és mégis talán sok kitanult emberünk van belőle, a ki fölesküdött az ország boldogitására. • • A t< Aki becsületes csizmadiának készit — teszem azt — az legalább is öt esztendeig sínyli a kegyetlen lábszij irgalmatlan bántalmait, a még kitanul s tisztességes formába önti a haladás izmait; aki szabóságra adja magát, az hasonlókép öt-hat esztendeig szenvedi a legszigorúbb kordát, míg belejön, hogy a szobornak képzelődő eleven hamu számára vonzó borítékot teremtsen ; a ki szatócsnak esküszik, az is esztendőkön keresztül sanyarog a pudli mellett s hangzatos hazugságokkal ád túl a romlásnak indult heringen s a tavalyi liptain, a mig végre önálló svádára és firmára vergődik ; a ki pedig előkelő megvetéssel kerüli a fényes kapát s a homályos kaptát, hogy egész életén,keresztül a mások körmönfonta firkáit másolja a levéltárak bogárgyűjteményei számára,még annak is vetnek néhány keserves esztendőt, amíg beleérik a firkálás mesterségébe s . megismeri a papiros-ipar ezerféle csínját-bínját. Csak aki politikusnak készül, attól nem kérdezi senki, hogy tanultál-e valaha valamit? mármint például becsületes csizmadiaságot, * polgári szabóságot,.*,sokoldalú szatócsságok vagy • furfangos irnokságot, mert hát abban mindent kipótol és helyreüt az akarat csudálatos ereje. Aki politikusnak készül, az a mindentudóság összes, országain már régesrég túljárt és az nem is megyen olyan közönséges emberszámba, amint akitől valami készültséget vagy tanultságot szabad lenne számon kérnünk. Ezt csak a mindennapi mesteremberekre vonatkoztatják. A politikus,pedig nem mester, hanem ezermester, aki titokzatos úton-módon férkőzik a garaboncziássághoz. . .. "Egyetlen egy olyan eredeti magyar mesterségünk sincs, több, mint a politika. Erre nem közönségesen,, tanulni, hanem rendkívüli módon születni kell. Aki pedig csakugyan rászületett, annak azután nem szükséges végigjárnia a közönséges lateinerek unalmas iskoláit,mert hát abban már úgyis benne rejlik a csudálatos táltos. Aki nálunk arra van hivatva, hogy az egész nemzetet vezesse és tanítsa s a mi összes ellenségeinket megtanítsa, annak ugyan már csak nem kell, de nem is illik tanulnia. .Hiszen a politikához nem szükséges kvalifikáczió, mert a politika mindenre kvalifikál . •nálunk. • üzi. Csudálatos egy mesterség is az. Mindenki aki irni, olvasni s egy kicsit adót fizetni tud, ugy,ahogy, akár poharak ,közt, akár műhelyben,akár boltban, akár irodákban. Minden magyar ember konyit hozzá valamit, mert vérünkben van az apostoli hajlam s a nemzetboldogítás rögeszméje. Benne vagyunk a politikában, akár a levegőben. Körül vesz minden oldalról és nem bírunk megélni nélküle. .. A politika minden áldozatra kész nagylelkű embert teremt ,a fillérkedő zsugoriból, a ki máskor kétségbe esik, ha tízkrajezáros tuTkiadása van ; a politika pillanatnyi lelkesedésre képes ragadni a legvásottabb filisztert, aki egész életén végig lejt érzések, gondolatok és szenvedélyek nélkül; politika lehúzza a kékvérű kezekről„a kesztyűt, hogy az érdes és durva munkások tenyerébe hatalmas parolát csapjon ; a politika demokratává avatja a fenhéjázó gőgöst, aki az Árpádháziaknál keresi származása nimbuszát, hanem azért czimborapohárra szólítja a legkihasznább voksot is, mikor lefülelésről van szó ; a politika nem ismer, vallási és felekezeti különbséget s a legbizarrabb ellentéteket kiegyenlíti egyegy közös röpke jelszóban; a politika nem ismer különb mesterséget a politikánál, mert mikor dolgozni kezd csodálatos varázshatalommal toborozza össze a legfurcsább czébekbe, tartozó elemeket egy glédába. Mikor azután már az egész világot elbolonditotta volt s mindent fenekestül felfogatott, akkor a markába nevet, győzelmet ünnepel s ott hagyja a mindenapi próza faképénél a pillanatnyi hősüket s a néhány perczre nekivadult közönséges „embereket” akik nincsenek beavatva a politikai mesterségek, rejtelmes titkaiba, hanem azért pompásan,ugranak, a mikorvépen szükséges. Azután milyen hatalmas nyelven dolgozik,