Esztergom és Vidéke, 1914 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1914-04-26 / 34. szám

1914. április 26. vakban szintén nők árusítanak. Tehát az életrevalóságnak vagy ikerszóval : az élelmességnek biztos jövője van. A legújabb női foglalkozá­sok közül a rendkívüliek szin­tén meghonosulnak. Ma már van nőorvos, nőügyvéd, í­ó, mű­vész, hírlapíró, detektív, sőt már repülőgépes is. A rendesek azon­ban mégis tömegesebbek. Ezek közé sorakoznak a nagyszerű utazónők, a páratlan ügynökök, sőt már az építőmesterek is. Bebizonyosodott tehát, hogy a mai európai nő élelmesebb a férfiúnál, de kitartóbb, ügyesebb és szerényebb másrészről. Vajda Esztergomban is ilyen üdvös átalakulások történnének! Ezt kívánja az esztergomi kivá­lóbb leányok jóléte és követeli a haladó kor szelleme! Egy kenyérkereső nő. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képvi­selőtestülete csütörtökön délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek főtárgyai az új központi választmány megalakítása és a vá­rosnak szavazókörzetekbe való be­osztása voltak. Legelsőnek a központi választ­mányt alakították meg titkos szava­zással. Leadatott összesen 72 szavazat, melynek eredményeképen a követ­kező (ellenzéki) liszta győzött: Brutsy János, Farkas Tivadar, Fehér Gyula dr., Horváth Mihály, Magyary László, Marosi József, Mátéffy Viktor, Prik­­kel Marián dr., Tóth János, Trexler Antal, Wipplinger Ödön dr., Zwillin­­ger Ferenc dr. Szavazatot kaptak még : Szecskay Kornél (39) és Bren­ner Antal (18). A választás eredményének kihir­detése után először Wimmer Imre polgármester és Hoffmann Ferenc p. v. tanácsos, polgármester helyettes, mint a központi választmány elnö­kei, majd pedig az újonnan megala­kult központi választmány tagjai tet­ték le a hivatalos esküt. A szavazókörök megállapítása már azonban nem ment ilyen simán. A város tanácsa azon előterjesztést tette, hogy az egész város két kör­zetre osztassék, melynek határa a Lőrinc ucca, Rákóci-tér, Simor-ucca­­egy része és a Kórház-ucca legyen. A legutolsó népszámlálás adatai alapján egybeállított tájékoztató ki­mutatás szerint Esztergom városban 2079 választó lévén, a belvárosi kör­zetbe 1096, a csatlakozott városré­szekből álló körzetbe pedig 984 vá­lasztó jutna. Brutsy János azon szempontból, hogy a választókörök beosztása a szavazókra nézve minél kényelme­sebb legyen, három szavazókörzet megalkotását kéri kimondani. A vá­lasztók az új törvény értelmében úgyis többen lesznek, mint a tájé­koztató adatok kimutatják, s a mos­tani megállapítás nem egy évre, ha­nem hosszú évtizedekre fog szólani. Az első szavazókör lenne véleménye szerint Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező, a második Lőrinc- és Kossuth Lajos uccák jobboldalá­tól számított rész a Dunáig, a har­madik pedig a Kossuth Lajos uccának (kifelé) menve baloldalától számított részét és a mögötte eső uccákat tar­talmazná. Brutsy indítványa általános he­lyeslésre talált, csak egyes uccák ho­­vatartozandósága felől indult meg egy kisebb vita. Ennek Rothnagel Ferenc gazdasági tanácsos vetett vé­get, azt indítványozva, hogy mivel a város három egyenlő kéményseprő kerületre van felosztva, a kémény­seprő kerületek egyúttal szavazókö­rök is legyenek. A gordiusi csomó így egyszeri­ben meg lett oldva és a polgármes­ter, mint a képviselőtestület egyhangú véleményét hirdette ki a három sza­vazókörnek ilyetén elosztását. Az üzleti záróráról alkotott sza­bályrendeletet módosítás végett a vármegye alispánja visszaküldötte a város képviselőtestületének s a köz­gyűlés azt újból az eredeti szövegé­ben fogadta el. A kereskedelmi és iparkamara ugyanis kifogásolta a szabályrendelet azon részét, mely a szombat esti zárórát fél 10 órára tűzi ki, ezen kifogását azzal indo­kolván, hogy a boltok Esztergom­ban vasárnap d. e. 10 óráig úgyis nyitva vannak s igy nincs égető szükség arra, hogy a szombat esti záróra kitolassék. A város ezen Intézkedést fenn óhajtja tartani, még pedig szociális viszonyokra való tekintettel. A mun­­kásnep ugyanis szombat este kap­ván ki a fizetést, szükségleteit így azonnal beszerezheti és nem kell várnia a bevásárlással másnap reg­gelig, amikorra köztudomás szerint a szerzett pénz legnagyobb része a garaton csúszik le. Ember József a szociális szem­pontokat a kereskedelmi alkalmazot­tak érdekében kívánja érvényesíteni, midőn indítványozza, hogy fogad­tassák el az iparkamara módosítása. A képviselőtestület nagy többsége azonban az eredeti javaslatot teszi magáévá és a megállapított szöveget változatlanul terjeszti fel ismét jóvá­hagyás végett. Több, kevésbé jelentékeny ügy letárgyalása után a közgyűlés est 6 óra tájban ért véget. Riporter: Kirándulás Fiuméba. Az esztergomi iparostanonc is­kola igazgatósága és tanítótestülete az iskolának úgy szorgalom, mint magaviselet szempontjából kiváló és érdemes tanulóit pénzbeli jutalma­zás helyett tanulmányútra viszi, hogy ezáltal az ifjúság ismeretkörét hasz­nos és gyakorlati irányban gyara­pítsa. Az idei tanulmányút 1. é. jú­lius 12. 13. 14 és 15-ik napjain Fiu­méba és Abbáziába terveztetik. A tanulmányútban résztvevő tanulók költségeinek fedezéséről részben az ipartestület, részben az iskola igaz­gatósága gondoskodik. Egy-egy ta­nuló összes költsége — az útikölt­ség, lakás, élelmezés stb. beleszámí­tásával — 4 napra 33 koronában állapíttatik meg. A tanulmányaiban résztvevő tanulók csoportokra osztva tanítóik felügyelete és fegyelmezése alatt állanak. E tanulmányaiban segédek és önálló iparosok is részt vehetnek sa­ját költségükön, ha ez iránt az ipar­testület hivatalában f. évi május hó 15-ig jelentkeznek. A segédek résztvételi díja 33, az önálló iparosoké pedig 56 korona. A résztvételi díj a jelentkezés alkal­mával az ipartestületben fizetendő. A tanulmányúton résztvevő minden tag egyenlő élelmezésben és éjjeli szállásban részesül. A kiránduló cso­portot az ipartestület elnöke és az ipariskola igazgatója vezetik, míg a fiumei s abbáziai látnivalók megte­kintése körül a kalauzolást az ipar­iskola egyik tanítója teljesíti. A tanulmányút tervezete: Indu­lás júl. 12-én reggel 3 óra 35 p.-kor megérkezés Budapest ny. p. u. 5 ó. 50 p.-kor. Személyvonat III. o. Bu­dapest ny. p. u.-ról villanyoson át­­rándulás Bpest keleti p. u.-ra, Bpest keleti p. u.-ról továbbutazás gyors­vonat III. o. reggel 7 órakor — ebé­det a vonatra mindenki magával hoz. Megérkezés Fiumébe ugyanaznap este 7 o. 54 p.-kor. Megszállás a fiumei „Hotel Hungáriában“, vacsora és éjjeli szállás ugyanott. Tanulók­nak közös szállás, mestereknek 3—5 fekvőhely 1 — 1 szobában. Július 13-án reggeli a szállodá­ban, utána a halcsarnok, a vásár­­csarnokok, az Óváros megtekintése, séta 35— 40 perc a Tersattói hegy­re, hol kegytemplom áll s honnan igen szép kilátás nyílik a quarneroi öbölre. Onnét lejövet a Smith és Meynier-féle papírgyár, utána a ten­gerészeti múzeum, a tengeri aquarium és a tengerészeti biológiai állomás, (tengeri állatok élettani kísérleti ál­lomása) megtekintése. Ebéd a szállo­dában. Délután a Giardino publico (népkert) a rizshántoló és rizskemé­­nyítőgyár, továbbá a Danubius ha­jógyár megtekintése, hol haditenge­részeti hajók, torpedók stb. készül­nek. Visszatérés a szállodába, va­csora, séta a mólón, lefekvés. Július 14-én reggel a kikötői élet, a rakodópartok, mólók, raktárak eset­leg a kikötőben horgonyzó valamely óceánjáró gőzös megtekintése. 10 esetleg 11 órakor áthajózás Abbá­ziába (ott esetleg saját költségen 40—60 m­l. tengeri fürdő) a gyógy­­park, a strand, a villasorok, nyaralók megtekintése, ebéd a Pilsnerhofban, délután térzene hallgatása, levelező­lap vásárlás és irás stb. a gyönyörű parkban. 5 órakor hajóraszállás, Fiuméba visszaérkezés 5 ó. 35 p.-kor 6 órakor vacsora, készülődés, kivo­nulás a p. u­.-ra, elutazás Fiuméból este 7­56 p.-kor. Bpest k. p. u.-ra érkezés 15 én reggel 9 óra 35 p.-kor, 10 órakor villásreggeli Bpesten. Bu­dapest ny. p. u.-ról indulás hazafelé 12 óra 30 p.-kor. Esztergomba ér­kezés d. u. 2 óra 47 p.-kor. Hála­adás és áldás a Szt. Anna temp­lomban 3 órakor. A kirándulás vezetősége fönn­tartja magának a programja esetle­ges változtatását, illetve részletes, teljesen kidolgozott útitervet annak idején minden résztvevőnek fog kül­deni. Eil hírek. |£ i| A hercegprímás Budapesten. Csernoch János dr. hercegprímás szerdán d. e. meglátogatta a Sacre Coeur intézetet és látogatást tett özv. gróf Pálffy Pálné sz. Károlyi Geral­dine grófnőnél Pálffy Miklós herceg édesanyjánál, ki kegyura az eszter­gomi főegyházmegye több plébániá­jának. Délután részt vett a főrendiház ülésén, majd pedig fölkereste laká­sán Kanter Károly praelátust, királyi várplébánost, aki hosszabb idő óta betegeskedik. Csütörtökön d. u. 4 órakor a Budapesti Központi Oltár­egyesület szegény templomok felsze­relésére szánt kiállítását nyitotta meg. Pénteken az egyetemi ifjúság Orszá­gos Széchenyi Szövetségének Szé­chenyi emlékünnepélyén jelent meg, hol nagyszabású ünnepi beszédet mondott Széchenyi Istvánról. Gyermekvédelmi előadások. E hét folyamán Keményfy Kálmán Dániel szentszéki tanácsos, plébános, a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve“ c. egyesület titkára f. hó 19-én délután a buda­pesti kath. kör fehér termében, 21-én pedig Szabadkán az iskolanővérek zárdájának nagytermében tartott a nagyközönségnek előadást a keresz­tény gyermekvédelemről Szent Adalbert napja. Ma ün­nepli az esztergomi főegyházmegye és a főkáptalan égi pártfogójának, Szent Adalbert püspöknek ünnepét. Ez alkalommal a főszékesegyházban a d. e. 9 órai ünnepi nagymisét dr. Csernoch János hercegprímás mondja, a hagyományos Adalbert-napi szent­beszédet pedig dr. Lépőid Antal szt.­­széki tanácsos, a hercegprímás tit­kára fogja tartani. Nyugdijfelemelés: Szemerédi Ágoston nyug. csévi állami tanító nyugdija 2580 koronára, Geiger Niksa nyug. esztergomi izr. elemi iskola igazgató-tanitó nyugdija 2340 K-ra emeltetett fel. Uj építőmester városunkban. Sinka László, Sinka Ferenc jónevű esztergomi építőmester fia f. hó 24-én az építőmesterség megvizsgálására kiküldött bizottság előtt kitüntetéssel tette le az építőmesteri vizsgát. Az új építőmester annak idején a felső építőipari szakiskolát jeles eredménnyel végezte, hol több pá­lyadíjat is nyert s most, mint érte­sülünk, édesatyja üzletét fogja át­venni, hol már évek óta praktizál. Sinka László neve nem ismeretlen a helybeli lapok olvasói előtt sem, szép cikkei a kiadásunban megjelent „Sz. István Naptáriban is élénk érdek­lődést keltettek. A tehetséges fiatal építőmestert melegen ajánljuk olvasóink jóindulatú pártfogásába. Személyi pótlék. Az 1893. évet megelőző tanítói szolgálatainak elis­meréseként a vallás és közoktatás­­ügyi m. kir. miniszter Mendl József párkányi izr. elemi iskolai tanítónak 600 K személyi pótlékot engedélye­zett. » ♦» ♦» ♦ [UNK] ♦» »» »» ♦» ♦» «» -♦

Next