Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)
1920-08-01 / 165. szám
XLII. évfolyam 165. szám. KereSZtény Magyar Sajtó. Vasárnap, 1920. augusztus 1. Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Előfizetési árak: egy évre , 120 K., félévre . , 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fl., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Augusztus első vasárnapján... (f) Tavaly augusztus 3.-án, a hónap első vasárnapján kelt szárnyra az országban az örömhír, hogy a pokol hatalma megtört, vége a vörös uralomnak és Budavár fényes királyi palotáján újra fenndobog a háromszínű nemzeti zászló ... A III. Internacionálé győzedelmi dala elnémult, ráfagyott a menekülő patkányok duzzadt, szederjes ajkaira és felhangzott a templomi orgonák feltámadást hirdető, égbetörő zúgásától kisérve az — Isten, áldd meg a magyart!... Micsoda érzések voltak azok akkor 1.. Hogy megváltozott a föld szine egy pillanat alatt és mily megsemmisítő bizonyságot szolgáltatott egyszerre minden a megdőlt vörös kommunizmus ellen, hogy senkinek, egyetlen egy magyarnak sem kellett az a dudva, az a szemét, amivel elárasztották a magyar föld vetését, telehintették honszerető, Istent imádó magyar ember szemeit !... Az ucca tele lett, hangos lett egyszerre feltámadott, új életre kelt emberekkel; kitörő boldogság, nevető öröm sugárzott szemekből, visszakapta ki-ki a maga a természetes énjét, beszélhetett, örülhetett, járhatott-kelhetett szerint: emberré lett újra a szive-lelke néhány hónapra elátkozott igás-barom !... Az érzéstelen, a szellemtelen ostorosok eltűntek, mintha a föld nyelte volna el őket! Mert nem volt ennyi, mert nem volt ilyen az öröm 1918. október 31.én, vagy 1919. március 21.-én ! ?... Mert egyik dátum sem szabadított fel bennünket annyi rossztól, akkora gonoszságtól, mint 1919. augusztus első vasárnapja és egyik dátum sem állított bennünket oly feneketlen, sötét mélység elé, mint az előbbi kettő!... Nem kell meggyőzőbb, nem kell lesújtóbb bizonyság a honvesztő őszi forradalom s az észbontó kommunizmus ellen, mint a mult év agusztus első vasárnapjának a néphangulata 1... .. . Azóta egy teljes éven át forrott, tisztult, üllepedett már ez a hangulat és — ki sem merem írni — majdnem feledésbe ment az ok, ami előidézte !... Tudatosan tudatlanul is mindenki annak vagy örült mult év augusztus első vasárnapján, hogy megmenekült ezeréves magyar nemzeti alkotmányunk a hazátlan, az istentelen, az őrjöngő, vagy gonosz hóhérok pallosától s a megmentett alkotmányunk, viharedzett intézményeinek védelmében élhetünk tovább, bízva önerőnkben és remélve az Isten segítségében ... És azóta egy éven át mindenki csak vár ettől a megmenekült alkotmánytól, vár támaszt, segítséget, védelmet, jólétet, de nem ad neki semmit, nem siet kijavítani ledöntött, megrongált, vagy gyengének bizonyult bástyáit!... Azt várjuk, álljon helyre, erősödjék vissza magától ez a megtépett állam, ha arra a dicsőségre vágyik, hogy megmentse a magyar nemzetet a jövő ezer év számára!... Ki a hálátlan, ki a vétkes, ki a bűnös ebben az elvakultságban.! ? ... Mindenki, aki csak vár, de nem ad, — aki csak gyűjt de nem vet s azt követeli, hogy a koldus állam védje meg önző érdekeit minden külső háborgástól. Siessetek, adjatok, mert még egy rázkódás és mindenestűl a romok alá kerülünk!... i szövetkezetek védelme. Altruisztikus eszméket a „vérbeli" kereskedelem nem ismer. Ennek háinbélyege : a lánc, uzsora és egyéb sötétben bujkáló szurrogátumai az aljas közvetítésnek. Hiéna fogainak letörésére kevés a bot, amit a törvényhozás az árú uzsora üldözésére megszavazott. Tudjuk, hogy a spekuláció hiénái minden törvényt, rendszabályt iparkodnak kijátszani, s e törekvésük legtöbbször sikerre is vezet. A magyarországi szövetkezetek hálózatát a „Hangya" 22 éves becsületes, céltudatos munkával valósította meg. S ahol a Hangya boltok lettek a magyarság mentsvárai, ott az uzsorakereskedelem minden igyekezete csődöt mondott. Nem csoda tehát, ha a nemzetietlen tőke minden módon a szövetkezeti eszme letörésére tör és semmiféle áldozatot nem ismer e cél elérésére. Legújabban akár ráfizetéssel is olcsóbb árukat kínálnak a szövetkezeteknek, esetleg hosszabb lejáratú hitelre. A kísértés nagy s igy éber őrködésre, figyelemre van szükségük azoknak, akiket önzetlen nemzeti érzésük állított a szövetkezetek élére. Ha függetlenségünket elveszítjük és a nemzetietlen tőke által finanszírozott részvénytársaságok, bankok hálóiba kerültünk, jaj, nincs többé menekvés, nem lehet feltámadás ! Az ügynökök egész seregét szabadították, különösen a falvakra, mélyreható aknamunka folyik a vidéken. kik Jellinek Mártonok éráját éljük, nefő az üzlet és céltudatos örömük, ha egy szövetkezetet sikerült megsemmisíteni. Nehéz lesz a küzdelem a szennyes árral szemben, amelyet a hadi milliókkal meggazdagodott. A bankok kellő felkészültséggel támogatnak, de a sikere egyedül rajtunk múlik! A keresztény kurzus s ennek legfőbb kereskedelmi szerve, a Hangya elleni támadást keresztényi önérzettel védjük ki. Esetleges bukása a mi gyászos bukásunk is lesz ! Ki a vigécekkel ! A szövetkezetek szentélyéből korbáccsal verjük ki ezeket. Szavunk nem lehet ellenük, mert erre érdemetlenek. De öklünk és kemény gáncsunk kell, hogy legyen, ha nem akarjuk, hogy ismét úrrá legyenek felettünk azok, akiket nemzetietlen tetteikért annyira megutáltunk. A Hangya Központ, áldozatok árán is, ellátta vidéki szerveit áruval a háború alatt, míg más üzletek kongtak az ürességtől. S amikor a spekuláció a gazdasági kibontakozás elején aljas szándékkal nagy tömegeket dob piacra, az árulással lenne egyenlő, ha a Hangyát most hűtlenül cserben hagynánk. Ez a hazafiatlan, keresztényellenes vonás nem volna méltó hozzánk ! Tartsa hazafias kötelességének minden szövetkezet, még anyagi áldozatok árán is, utolsó fillérjéig támogatni a Hangya Központot, melynek anyai emlőin erősödött, gyarapodott s boldogult eddig is a magyar szövetkezeti eszme s amelynek további virágzása jelent egyedül menekvést a nemzetietlen árú uzsora polyp-karjai közül. —y—c. M Hivatalos rész. » Esztergom vármegye törvényhatósági kormánybiztosától. act. 86/1920. t. kb. szám. Tárgy : Menekült magyar főiskolai ifjak foglalkoztatása a vakációban. Felhívás: A vármegye földbirtokosaihoz és gazdaközönségéhez. A magyar főiskolák tanévének folyó év július végi zárultával a megszállott területekről menekült magyar főiskolai ifjak (legnagyobb része egyetemi és műegyetemi hallgatók) százaira a nyáron oly vakáció várakozik, melyet az ifjak a szülői háztól, sőt a szülők anyagi támogatásától is elzárva lesznek kénytelenek eltölteni. Ezek a hazájukhoz és magyarságukhoz hű ifjak Budapesten az augusztusi hó 1-ével megkezdődő tanulmányi szünetben lelkileg is a legszomorúbb s fizikailag is a legsanyarubb napok elé néznek, hacsak a vidék hazafias magyar társadalmával, főkép birtokos és gazdálkodó közönségnek szíve meg nem könyörül rajtuk s vendégüllátásuk, illetőleg a gazdasági munkákban intelligenciájuknak megfelelő alkalmazásuk és foglalkoztatásuk révén lehetővé nem teszi számukra, hogy azt az elkövetkező 1 Va hónapot, melyben az ifjak főiskolai tanulmányaikat folytathatni nem fogják, egészséges vidéken, egészséges életmód mellett s a szülői otthont számukra pótló megfelelő környezetben tölthessék el. A tanulmányaik folyamán fizikailag és lelkileg is kimerült ez ifjaknak elsősorban szükségük van a már magában is üdítő vidéki tartózkodásra és levegőre a fokozottabb és bőségesebb táplálkozásra azonkívül nemes szórakoztatásra és hasznos foglalkozásra a testetlelket felfrissíteni képes vidéki természetre s a bensőséges magyar vendégszeretetnek a szülői otthont és a családi kört pótló melegére. A vármegyebeli földbirtokosság és gazdaközönség közismert hazafiasságára és humanizmusára felkérem mindazokat, kik ily ifjakat a nyári szünidőben magukhoz venni és inteligenciájuknak megfelelő gazdasági munkálatoknál alkalmazni képesek és hajlandók, ebbeli nemes elhatározásukat az Országos Menekültügyi Hivatal székesfehérvári kirendeltségével (Kossuth L.ucca, Vörösmarty kft. vezetője Szabó Imre menekült pénzügyi számvizsgáló) közvetlenül közöljék, mely kirendeltségből egyúttal a közelebbi részletek és feltételek is megtudhatók. Meg vagyok győződve róla, hogy vármegyém gazdaközönsége a száműzetés mindennélküliség szomorú napjait élő menekült magyar főiskolai ifjúság nehéz helyzetét nem kevésbbé átérzi, mint átérzem azt magam s remélem, hogy méltányolva az előadottak nemzeti és emberbaráti fontosságát, az akciót magáévá teszi s a körülményekhez képest a menekült ifjak helyzetén könnyíteni fog. Esztergom, 1920. július hó 3.-án. kormánybiztos h. Palkovics s. k. alispán. Esztergomi járás főszolgabirájától. 2144/1920. szám. Tárgy: A lőporárusítási engedélyek tulajdonosainak összeírása. Rendelet: Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. Felhívom, hogy helyhatósága területén jelenleg érvényben levő lőporárusítási engedélyek tulajdonosainak nevét és lakhelyét, valamint az engedély számát és keltét, továbbá azt, hogy a lőporárus mily mennyiségű lőporelárusitására jogosult, hatóságomnak 8 napon belül jelentse be. Nemleges jelentés is teendő. Esztergom, 1920. évi július hó 14.-én. Prikkel s. k. szolgabíró. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága. 603/1920. kb. szám. Másolat: Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter 56971/1920.-29. tan. Körrendelet Valamennyi törvényhatóság közigazgatási bizottságának és közönségének. Értesítem (Címet), hogy a gőzkazánok megpróbálásáért a gőzkazántulajdonosok által fizetendő és az 1917. évi november hó 21.-én 89872. K. M. számú rendelettel megállapított kincstári illetékeket és eljárási díjakat a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a változott viszonyoknak megfelelően az alábbiak szerint állapítom meg : a) kincstári illetékek: a kazán tűzfelülete négyszög méterekben. Kincstári illetékek koronákban 2.5-ig 40 korona. 2.3—10.0-ig 80 korona. 10.0—50.0-ig 120 korona. 50.0—100 0-ig 160 korona. 100.0—200.0-ig 200 korona 200-on felül minden megkezdett 100 m2 után további 40 korona b) Eljárási dijak . Minden vizsgálandó gőzkazánért 150 (százötven) korona a székesfőváros területén pedig 75 (hetvenöt) korona átalány összeg fizetendő. Ezen eljárási dij ha a kazántulajdonosok ugyanazon helyen egyidejűleg több kazánja pro-