Esztergom és Vidéke, 1926 (48. évfolyam, 1-102. szám)

1926-01-01 / 1. szám

XL Vik­ évfolyam 1. szám. KERESZTEN! MAGYAR SAJTÓ, Péntek, 192^ január 1. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK 1ISDEI VASÁRIAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, további az előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és feleiíti szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. 1915. dec. 30. — 1925. dec. 30. December 30-án tíz éve volt annak, hogy az ősi Bottyán­kúria ormain a friss szélben vigan lengő nemzeti színű zász­lók, a városháza folyosóin fényes, díszruhákba öltözött városi hajdúk, benn a közgyűlési teremben pedig ünnepi feketében gyülekező komoly városatyák hirdették, jelentették, hogy nagy, talán sorsdöntő napja érkezett el az ősi Esztergom városának, olyan napja, amely talán évtizedekig fogja éreztetni hatását. Tíz éve új gazdát kapott az üresen maradt polgármesteri szék; tíz éve, hogy a város atyái dr. Jantóny­i Bélát választották meg a város első polgárává! Tíz év a világtörténelemben elenyésző semmiség, a nem­zetek életében alig észrevehető csekély idő, az embernek már sokat jelenthet ez az idő; de az a tíz év, amelynek határkö­veit két olyan évszám alkotja, mint 1915 és 1925, az nem­csak az ember, nemcsak­ a nemzet életében, de a világtörténe­lemben is korszakot jelent! Ez a tíz év a gigászi mérkőzések­nek, a nemzetek életében felgyülemlett anyagi és erkölcsi erők erupciójának, a világ­kataklizmának volt az ideje, s ebben az eddig soha el nem múló képzelt arányokat ért világégésben ember kellett a kormány­gyeplők mögé, ember kezében kellett lennie a kormánykeréknek, lett légyen ez a kormánykerék akár egy világbirodalomé, vagy akár a legkisebb községé! Aki ebben a tíz évben a kezére bízott kormánykereket helyesen tudta irányítani, aki zökkenés nélkül tudta átvezetni a reábí­zott politikai, vagy társadalmi közösséget a világszerte dúló orkán viharos hullámaiból a béke csendes révébe, az ember volt a talpán. S mikor ezekkel a gondolatokkal a lelkünkben állunk meg a tíz év mesgyéjén, szívünkre tett kézzel állítsuk fel dp. Jun­tóny J Béla tíz éves polgármesterségének mérlegét! <Dp. Juntóny J Béla polgármester a legnehezebb viszo­nyokat találta városában hivatalába lépésének napján. A világ­háború az otthon nélkülöző lakosságnak valósággal a szája elől vonta el a falatot, hogy a frontok szükségletét ki tudja elégíteni, próbára tette mindenkinek áldozatkészségét és lemon­dását, takarékosságot kívánt mindenkitől itthon és a fronton egyaránt. A helyi közigazgatási hatóságra, a város vezetőjére is nehéz, hálátlan szerep várakozott: neki kellett előteremteni a szükséges élelmet és anyagot, viszont a városi lakosság ré­szére neki kellett gondolni, hogy legalább a legszűkebb élelem rendelkezésre álljon. Az ő nagy munkabírása és agilitása volt az, amely a vá­rost ezeken a nehéz időkön nagyobb megrázkódtatás nélkül átsegítette s a város bízva a szebb jövő, a végső győzelem gyönyörű reményében, békén áldozott és viselte el a háborús nélkülözéseket hűen a 26-os háziezred mély értelmű jelszavá­hoz : mindvégig kitartva! S mikor egy borús őszi napon reánk szakadt a szörnyű szerencsétlenség : a gyalázatos októberi forradalom a maga hit­ványlelkű pribékjeivel, hogy felfordítson trónt, oltárt, nemzeti multat, jelent és jövőt egyaránt: dr. Jlntóny­i Béla tapinta­tossága kellett ahhoz, hogy ez a forradalom a városban ne éreztesse teljes erejével a maga romboló hatását. Bár nem tudta elkerülni, hogy a törvényes közgyűléstől a gyászos emlékű és törvénytelen nemzeti tanács ne bitorolja el a város ügyeinek a vezetését, de mégis azon volt, hogy ennek a nemzeti tanácsnak a felforgató tendenciája Esztergom városában érvényre ne juthasson. Ám a forradalmárok éppen ezért nem sokáig tűrték őt a polgármesteri székben, a kom­mün kitörése után neki is, mint annyi másnak, bujdosással kellett életét megmenteni. De alig áldozott le ennek a vörös őrületnek a napja: dr. Jantóny J­éla az elsők között volt, aki a még bizonytalan és válságos idők dacára sietett kötelességét betölteni, hogy azután az újabb megpróbáltatás, a román megszállás terheit tőle telhetően csökkentse és könnyebbítse a város sokat szen­vedett lakossága érdekében. Hogy itt a román csapatok senkit meg nem raboltak, hogy a város békéjét ez a megpróbáltatás alig zavarta, ebben nagy része van az ő fáradhatatlan munkájának, amellyel megszálló csapatok parancsnokainál a város érdekében eljárt. a S hogy megindult a magyar újjászületés, mely életre keltette mindnyájunk lelkében azt a reményt, hogy nincs még minden el­veszve, fiatalos erővel fogott neki ő is a város konszolidálásához. A város az őt ősi időktől fogva terhelő adósságaitól az ő vezetése alatt szabadult meg. Ő volt az, aki a városi vagyon új hasznosításait kezdeményezte, s az ő munkája nélkül a vá­ros jövőjével oly szorosan egybeforrott vízvezeték tárgyalása alkalmával talán a város közgyűlése sem tudott volna oly bá­mulatra és dicséretre méltó önbizalmat és magatartást tanúsí­tani, hogy a sokak előtt talán aggodalomra okot adó vízve­zeték létesítését egyhangúlag fogadja el! Igen, a városi vízvezeték létesítése a koronája dr. Jan­tóny­i Béla polgármesterségének, az ő munkájának, jának a sikere, olyan eredmény, amely nélküle talán agitáció­újabb húsz évig pihent volna. S ha sok egyéb jószándéka, terve nem is nyert megvaló­sulást idáig, mert hiába a magasan szárnyaló tervek, a nagy­ratörő alkotási vágyak, ha szegény a város, dr. Jlntóny­i Béla polgármester egyénisége mindig bíztató ígéret marad arra nézve, hogy ezen az úton haladva, a városi jövedelmek okos beosztásával még sok nagy alkotás fog napvilágot látni sokat szenvedett, sorstól vert városunkban. S mikor most a tíz év mesgyéjén szívünkre tett kézzel dr. Jantóny­i Béla polgármesteri működésének mérlegét fel­állítottuk, azt kívánjuk neki, amit tíz évvel ezelőtt a városi képviselők sorából az őt üdvözlő szónok kivánt. Mint a vá­ros első polgára és mint a város ősi templomának kegyura, legyen a most következő tíz év alatt is első ember a munká­ban és foglalja el az első helyet a templomban, hogy munká­ját az Ur Isten áldása kisérve, az a városára boldogító, reá nézve pedig mindenkor dicsőséget hozó legyen. A turisták zártkörű Szilveszter-estélye este fél 9 órakor kezdődik a Fürdő nagytermében terített asztalok mellett.

Next