Esztergom és Vidéke, 1991 (6. évfolyam, 1-44. szám)

1991-06-14 / 23. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKI TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. JÚNIUS 14. 23. szám ARA: 19,50 Ft "Szívünkben és lelkünkben lapangó régi vágy": AZ ESZTERGOM ÉS PÁRKÁNY KÖZÖTTI HÍD ÚJJÁÉPÍTÉSE Csütörtökön a KTE Mérnöki Szer­kezetek Szakosztálya és a Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozata an­kétot rendezett a Technika Házában a Mária Valéria híd újjáépítéséről. A nevezetes esemény résztvevői között üdvözölhettük a Pozsonyi Műszaki Egyetem jeles professzorait, Párkány önkormányzatának képviselőit, hazai hídtervező mérnökeink krémjét, és vá­rosunk képviselő testületének számos tagját. Dr. Könözsy László polgár­mester megnyitó beszédében kiemel­te ,hogy csodálattal adózik a száz év előtti építőknek, akik az elhatározást követő két éven belül átadták a forga­lomnak a hidat. A megnyitó után vita­indító előadások hangzottak el. Revicky János állami díjas hídter­vező mérnök, városunk szülötte, a tö­ténelmi múlt hídjairól, a Mária Valéria híd építéstörténetéről, és a két ország partjait összekötő híd szimbolikus je­lentéseiről szólt, nem csekély érzelmi töltéssel. Szalay Béla, a Közlekedési­­ és Hír­közlési Minisztérium munkatársa, át­fogóan ismertette Esztergom közleke­dési hálózatának hosszútávú fejleszté­si koncepcióját.Ezt követően kifejtet­te, hogy e híd újjáépítése nem állami, hanem önkormányzati feladat, de er­kölcsi és politikai megfontolások mi­att állami érdek.Éppen ezért felaján­lotta anyagi támogatásként az újjáépí­tés miatt szükségtelenné váló bontás költségének összegét,a tervezési költ­ségeket és a díjtalan államközi egyez­tetéseket. Ivan Bauer úr Szlovákiából, 670 km-es közös határszakaszunk átkelési forgalmi adatainak változásairól,és a Dunán,az Ipoly­on és a Bódván a hábo­rú előtt épült hidak sorsáról tartott elő­adást. Számokkal tűzdelt mondaniva­lója a hallgatóság számára hasznos adalékokkal szolgált. A hajdani 18 hídból eddig 4 épült újjá.A szlovák h­ivatalos álláspontot is kifejtette,mely szerint az újjáépült Mária Valéria híd kishatárforgalomra lesz alkalmas,és a nemzetközi­ teherforgalmat nem lesz képes szolgálni. A szlovák és a magyar államközi műszaki tárgyalásoknál a legnagyobb vitát a hajózási űrszel­vény mérete váltja ki, mivel azt a szlo­vák fél a vízierőmű megépítésének fel­tételezésével, a magyar fél anélkül számítja ki. Ján Oravec, Párkány város polgár­mestere rokonok és ismerősök közötti kapocsról­­"szívünkben és lelkünkben lappangó régi vágy" megvalósulásá­ról beszélt. A lelkesült hang mögül ko­moly megfontolások is előbúj­tak. Megemlítette,hogy a milliárdokért épülő hidak között ez ,a csupán milli­ókból helyreállítható híd nem megve­tendő lehetőség a két város számára, különösen akkor, ha azon keresztül idegenforgalmi lehetőségeink össze­adódnak. Konkrétan utalt Esztergom történelmi levegőjére, kulturális ha­gyományaira, és Párkány termálvizei­re.Elmondta, Párkány városa szakér­tők közreműködésével, megtalálta a megfelelő forgalmi és környezetvé­delmi megoldást a hídra vezető utak csatlakoztatásához.A Párkány kör­nyéki falvak már számítanak a meg­újuló hídra Kund Ferenc alpolgármester a vá­rosépítő mérnök szemszögéből fon­tolgatta az újjáépítés lehetőségeit.Ki­emelte, hogy a Várhegy immár a vilá­görökség része,ami kötelez igényes, minőségében kifogástalan,esztéti­kus,a környezetéhez tökéletesen il­leszkedő híd építésére.A régi híd for­mai átörökítését szorgalmazta.A for­galmi kérdések közül a városközpont­ban lévő útszűkületet vitathatatlanul fontos és megoldandó kérdésként em­lítette meg. Beszéde közben, szelle­mes retorikai fordulatokkal, tapsra ra­gadtatta közönségét. Vitaindító előa­dások után szlovák és magyar szakmai híreségek vitája következett,a terve­zők által bemutatott tervek felett.Az Út-és Vasúttervező Vállalat és a Hídé­pítő Vállalat által készített 3-3 db terv­variánst dr.Sikrai Gyula, a Szlováki­ában készült 5 db tervariánst Dr Jfca­dó Zoltán,a Pozsonyi Műszaki Egye­tem munkatársa mutatta be.A vita so­rán a műszaki megoldások széles ská­lája tárult fel, melynek részletes ismer­tetése tudósítások sorozatát igényelné. Esztergom város tanúja lehetett e vita során annak, hogy a két ország szakmai berkeiben, nem kevésbé Pár­kány lakossága körében, a híd újjáépí­tésének kérdése nem kérdés többé, ha­nem akarat! Kérdés mégis sok maradt. Hogyan ,miből, milyen formában? Részben e kérdésekre is választ kap­tunk. Gyorsan és közösen.A szlovák fél fedezete(még) megvan. Esztergom városának fedezete nincs,de van ígéret a pénzügyi csapok megnyitásá­hoz,csak a város igenlő válasza hiány­zik. A szlovák fél hajlandó lenne egy évig fedezni a teljes költséget is.A csehszlovákiai vasgyárak hihetelenül olcsó árakon várják a megrendelést. Míg Magyarországon 400 millió fo­rintra becsülték a költségeket,addig a csehszlovákiai becslés,az ottani vas­árak miatt,csak 70 millió korona költ­séget jelez .A forma pedig tervezés kérdése. Az ankéton több tucat vállal­kozót láttam,akik boldogan megter­veznék. Ha a financiális csapok mégis bedugulnának, akkor még mindig van megoldás. A Magyar Közlönyben már megjelent a koncesszióról szóló tör­vény és e törvény megjelenése szom­szédunkban sem várathat sokat magá­ra. A résztvevők kifejezték reményü­ket, hogy a híd 100.születésnapját au­tóikkal a hátán ünnepelhetik.Délután a résztvevők a Suzuki gyár építkezését látogatták meg. Besey László CSONKÁN - Szilágyi László fotója

Next