Esztergom és Vidéke, 1991 (6. évfolyam, 1-44. szám)
1991-06-14 / 23. szám
ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKI TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. JÚNIUS 14. 23. szám ARA: 19,50 Ft "Szívünkben és lelkünkben lapangó régi vágy": AZ ESZTERGOM ÉS PÁRKÁNY KÖZÖTTI HÍD ÚJJÁÉPÍTÉSE Csütörtökön a KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya és a Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozata ankétot rendezett a Technika Házában a Mária Valéria híd újjáépítéséről. A nevezetes esemény résztvevői között üdvözölhettük a Pozsonyi Műszaki Egyetem jeles professzorait, Párkány önkormányzatának képviselőit, hazai hídtervező mérnökeink krémjét, és városunk képviselő testületének számos tagját. Dr. Könözsy László polgármester megnyitó beszédében kiemelte ,hogy csodálattal adózik a száz év előtti építőknek, akik az elhatározást követő két éven belül átadták a forgalomnak a hidat. A megnyitó után vitaindító előadások hangzottak el. Revicky János állami díjas hídtervező mérnök, városunk szülötte, a töténelmi múlt hídjairól, a Mária Valéria híd építéstörténetéről, és a két ország partjait összekötő híd szimbolikus jelentéseiről szólt, nem csekély érzelmi töltéssel. Szalay Béla, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium munkatársa, átfogóan ismertette Esztergom közlekedési hálózatának hosszútávú fejlesztési koncepcióját.Ezt követően kifejtette, hogy e híd újjáépítése nem állami, hanem önkormányzati feladat, de erkölcsi és politikai megfontolások miatt állami érdek.Éppen ezért felajánlotta anyagi támogatásként az újjáépítés miatt szükségtelenné váló bontás költségének összegét,a tervezési költségeket és a díjtalan államközi egyeztetéseket. Ivan Bauer úr Szlovákiából, 670 km-es közös határszakaszunk átkelési forgalmi adatainak változásairól,és a Dunán,az Ipolyon és a Bódván a háború előtt épült hidak sorsáról tartott előadást. Számokkal tűzdelt mondanivalója a hallgatóság számára hasznos adalékokkal szolgált. A hajdani 18 hídból eddig 4 épült újjá.A szlovák hivatalos álláspontot is kifejtette,mely szerint az újjáépült Mária Valéria híd kishatárforgalomra lesz alkalmas,és a nemzetközi teherforgalmat nem lesz képes szolgálni. A szlovák és a magyar államközi műszaki tárgyalásoknál a legnagyobb vitát a hajózási űrszelvény mérete váltja ki, mivel azt a szlovák fél a vízierőmű megépítésének feltételezésével, a magyar fél anélkül számítja ki. Ján Oravec, Párkány város polgármestere rokonok és ismerősök közötti kapocsról"szívünkben és lelkünkben lappangó régi vágy" megvalósulásáról beszélt. A lelkesült hang mögül komoly megfontolások is előbújtak. Megemlítette,hogy a milliárdokért épülő hidak között ez ,a csupán milliókból helyreállítható híd nem megvetendő lehetőség a két város számára, különösen akkor, ha azon keresztül idegenforgalmi lehetőségeink összeadódnak. Konkrétan utalt Esztergom történelmi levegőjére, kulturális hagyományaira, és Párkány termálvizeire.Elmondta, Párkány városa szakértők közreműködésével, megtalálta a megfelelő forgalmi és környezetvédelmi megoldást a hídra vezető utak csatlakoztatásához.A Párkány környéki falvak már számítanak a megújuló hídra Kund Ferenc alpolgármester a városépítő mérnök szemszögéből fontolgatta az újjáépítés lehetőségeit.Kiemelte, hogy a Várhegy immár a világörökség része,ami kötelez igényes, minőségében kifogástalan,esztétikus,a környezetéhez tökéletesen illeszkedő híd építésére.A régi híd formai átörökítését szorgalmazta.A forgalmi kérdések közül a városközpontban lévő útszűkületet vitathatatlanul fontos és megoldandó kérdésként említette meg. Beszéde közben, szellemes retorikai fordulatokkal, tapsra ragadtatta közönségét. Vitaindító előadások után szlovák és magyar szakmai híreségek vitája következett,a tervezők által bemutatott tervek felett.Az Út-és Vasúttervező Vállalat és a Hídépítő Vállalat által készített 3-3 db tervvariánst dr.Sikrai Gyula, a Szlovákiában készült 5 db tervariánst Dr Jfcadó Zoltán,a Pozsonyi Műszaki Egyetem munkatársa mutatta be.A vita során a műszaki megoldások széles skálája tárult fel, melynek részletes ismertetése tudósítások sorozatát igényelné. Esztergom város tanúja lehetett e vita során annak, hogy a két ország szakmai berkeiben, nem kevésbé Párkány lakossága körében, a híd újjáépítésének kérdése nem kérdés többé, hanem akarat! Kérdés mégis sok maradt. Hogyan ,miből, milyen formában? Részben e kérdésekre is választ kaptunk. Gyorsan és közösen.A szlovák fél fedezete(még) megvan. Esztergom városának fedezete nincs,de van ígéret a pénzügyi csapok megnyitásához,csak a város igenlő válasza hiányzik. A szlovák fél hajlandó lenne egy évig fedezni a teljes költséget is.A csehszlovákiai vasgyárak hihetelenül olcsó árakon várják a megrendelést. Míg Magyarországon 400 millió forintra becsülték a költségeket,addig a csehszlovákiai becslés,az ottani vasárak miatt,csak 70 millió korona költséget jelez .A forma pedig tervezés kérdése. Az ankéton több tucat vállalkozót láttam,akik boldogan megterveznék. Ha a financiális csapok mégis bedugulnának, akkor még mindig van megoldás. A Magyar Közlönyben már megjelent a koncesszióról szóló törvény és e törvény megjelenése szomszédunkban sem várathat sokat magára. A résztvevők kifejezték reményüket, hogy a híd 100.születésnapját autóikkal a hátán ünnepelhetik.Délután a résztvevők a Suzuki gyár építkezését látogatták meg. Besey László CSONKÁN - Szilágyi László fotója