Esztergom és Vidéke, 1996 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1996-09-19 / 38. szám

4 Esztergom és Vidéke ÉRDEKEINK „Mi tenni akarunk környezetünkért!" Szeptember 3-án a „Zebegény­­en találkoztak városunk és térségünk vállalkozói, meghívott polgárai, hogy két és fél órás sétahajózás keretében tanácskozzanak a környezetünkkel kapcsolatos teendőkről. Szabó György, a Dunagáz Rt. ve­zérigazgatója köszöntötte a közel száz résztvevőt és hangsúlyozta, hogy a mai tanácskozás egyenes folytatása a Regionális Operatív Bizottság tava­szi és a Kereskedelmi és Iparkamara júniusi vállalkozói fórumának. Mind­kettőn hasznos észrevételek, kritikák, javaslatok hangzottak el, de az is nyil­vánvaló volt, hogy ezt a polgári kez­deményezést folytatni kell. Dr. K­aller Zoltán képviselő a parlamenti országgyűlési rendkívüli ülés miatt személyesen nem tudott el­jönni, levélben összegezte vélemé­nyét. Részlet­ ,J nagyra értékelem rendezvényt, hiszen városunk és a ré­­­gió hatalmas fejlődési lehetőség előtt áll, amely együttgondolkodás nélkül elmarad... Meggyőződésem, hogy a város vállalkozóit a helyi beruházá­sokban előtérbe kellene helyezni, és több beleszólást szféra szereplőinek kellene adni a civil a város életébe, nem csorbítva ezzel a képviselők és a polgármester jogait, hanem segítve döntéseik hatékonyságát." Dr. Varga Győző, a megyegyűlés alelnöke keserűen mondta, hogy ön­kormányzati képviselőként sem tudja azt elérni, amit a város és a térség érdekében kívánna tenni. A polgárok, a jószándékú emberek összefogása hiányzik. Mármarosi Győző nem a pénzt hiányolja a környezeti rendcsi­náláshoz, hanem a cselekvőkészsé­get. Véleménye szerint a Polgár­mesteri Hivatalnak kellene a jó gazda gondosságával többet tenni a Prímás­szigetért. Dr. Gaál Károly közgazdász a Szi­get termálvizének feltárásában, egy fürdő létesítésében látja Esztergom idegenforgalmi jövőjét. Ezzel lehetne lekötni a turistát, hogy napokat tölt­sön régiónkban. Kipke Ferenc Eszter­gomból és Varga Péter Tátról egya­ránt a történelmi és műemlékek meg­becsülésében, feltárásában, az ehhez kapcsolódó programok rendezésében látja a lehetőséget. Csernusné Láposi Elza önkormányzati bizottsági elnök ugyancsak elégedetlen. Szerinte a Sziget rendezésére a Mária-Valéria híd újjáépítésével, az árvízi bevédés­sel egyidőben kerülhet csak sor, de addig is vigyázni kellene a rendre, a tisztaságra. Brassai György vállalko­zó az összefogást, a nyilvánosság be­vonását hiányolta. Szűcs Kassai Kálmán, Olajos István, György, Kuti István, dr. Balogh Zoltán, dr. Kiss La­jos és Szedmer József egyaránt a ten­niakarásnak, a vállalkozók bevonásá­nak a hiányáról szólt, s arról hogy a város vezetői figyeljenek fel a gazda­sági adottságokra is. A résztvevők ab­ban maradtak, hogy folytatni kell a hasznos és termékeny eszmecserét. (Pálos) 1996. augusztus 15. PK­KTÜi-fe A fenti címmel indított útjára ez év júniusában egy kéthetente megjele­nő igen hasznos lapot a Fogyasztó­védelmi Főfelügyelőség, karöltve a különböző minőségellenőrző inté­zetekkel. E közlöny segíteni kívánja a kereskedőket és a fogyasztókat a különböző árucikkek közötti eliga­zodásban, ezért közli az egyes vizs­gálatok és ellenőrzések eredménye­it. A Piactükör érdekesebb cikkei­ből - a Geomédia Lap- és Könyvki­adó engedélyével - ezentúl mi is rendszeresen átveszünk rövidebb­hosszabb szemelvényeket, mert meggyőződésünk: a tájékozott ve­vőt nehezebb becsapni... Nyolc tojásnak a fele sem igaz 18 kistermelő száraztészta-termé­keit vizsgálta meg az FVF. A csoma­golással és a töltősúllyal is akadtak bajok, de az igazi meglepetést a labo­ratóriumi vizsgálatok okozták: mes­terséges színezékből, rovarmaradék­ból, veszélyes kórokozókból több mint elegendőt, tojásból viszont a feltüntetettnél lényegesen keveseb­bet találtak a mintákban. A 36 minta közül csupán egyetlen egy felelt meg minden tekintetben a követelmé­nyeknek - Barabás Józsefné I. osztá­lyú csigatésztája­ s a minták 94 %-áról kiderült, hogy a feltüntetett nyolc helyett legfeljebb 2­6 tojással készült. Lehet tíz dekával kevesebb? Az FVF augusztusban öt megyé­ben végzett vizsgálatot kenyér-ügy­ben. Megyénkben az ellenőrzött üzletek 31 %-ában találtak jelzés nél­küli kenyeret. Egyes sütödék nem a minőségmegőrzés lejártáinak idejét, hanem - egy, már érvénytelen rendel­kezés szerint - a gyártás napját jelölik meg a terméken. Gyakran hiányzik a súly feltüntetése is. A felügyelők bur­kolt áremelésnek minősítették a súly­jelölés nélküli 90 dekás kenyerek megjelenését. A vásárlók nem veszik észre, hogy a szokottnál 10 dekával kevesebbet kapnak, ez lehet az oka, hogy a 90 dekás kenyerek széles kör­ben elterjedtek. Holott ilyen súlyú ke­nyeret nem is lehetne árusítani, ugyanis az érvényes rendelkezés sze­rint csak olyan kenyér forgalmazható, amelynek súlya 250 grammal osztha­tó. Az árak összehasonlításánál az is kiderült: az 1 kg-os házikenyerek me­gyénkben a legdrágábbak (86-101 Ft), a legolcsóbb Békés (68-79 Ft) és Pest (65-89 Ft) megyékben. A garanciális javításokról A háztartásokban felhalmozódott sokféle minőségű és eredetű eszköz olykor lehetetlen feladatot ró a javító­szolgáltatókra. A vizsgálat megállapí­totta, a gépek javíttatása különösen a kis településeken nehéz, ha pedig a forgalmazó jogutód nélkül megszűnt, akkor a vevő legfeljebb peres úton érvényesítheti jogait. Legnehezebben a volt szocialista országokból impor­tált 8-10 éves gépek javíthatók, illetve azok, amelyeket később nem legális úton hoztak be az országba. A garan­ciális javítást végző vállalkozók ki­szolgáltatottak a forgalmazóknak, és többen azt is nehezményezték, hogy a márkaszervizek nem készítik fel az alvállalkozó szerelőket az újabb típu­sú készülékek javítására, nem adnak műszaki dokumentációt. A Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség javasolta a vonatkozó rendelet korszerűsítését: a 3 ezer forintnál olcsóbb elektromos háztartási eszközök esetében 3 évig, a 3 és 20 ezer Ft közötti áruknál pedig 8 évig kellene gondoskodni. Az FVF megtiltaná azoknak a termékeknek a forgalomba hozatalát, amelyekhez az alkatrészellátást vagy a javítószolgá­latot nem biztosítják. 1. Az anyasági támogatás Az anyasági támogatás egyszeri kifizetésű, és a gyermek születése után veheti igénybe az a nő, aki térí­tésmentes terhesgondozásra is jogo­sult, feltéve, hogy terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés ese­tén legalább egyszer - terhesgondo­záson részt vett. Az anyasági támogatás akkor is jár, ha a gyermek halva született. Nem jár a támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak az örökbefogadásához, vagy ha a gyer­meket a gyámhatóság ideiglenes ha­tállyal intézetbe utalja, illetve más személynél helyezi el. Megilleti a szülőt az anyasági tá­mogatás, ha a szülést követő két hó­napon belül az örökbeadási nyilat­kozatot visszavonták, továbbá akkor is, ha az ideiglenes hatályú intézeti elhelyezés megszűnt, és a gyermek gondozásáról a vér szerinti szülők gondoskodnak. Az anyasági támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj minden­kori legkisebb összegének 150 %­ával. Ez 1996-ban 14.400,-Ft, mivel az öregségi nyugdíj legkisebb ös­­szege 9.600 forint. Az anyasági tá­mogatás összegét ikerszülés esetén gyermekenként kell megállapítani. Az igény benyújtása Az anyasági támogatás iránti igényt a szülést, illetve az örökbea­dási nyilatkozat visszavonását, vala­mint az ideiglenes hatályú intézeti elhelyezés megszűnését követő 30 napon belül a családi pótlékot folyó­sító szervnél lehet előterjeszteni, ahol a gyermek anyakönyvi kivona­tának bemutatásakor az anyasági tá­mogatást kifizetik és ennek tényét az anyakönyvi kivonatra rávezetik. Amennyiben a családi pótlékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fo­lyósítja, az anyasági támogatás iránti igényt a Megyei Egészségbiztosítási Pénztá­rnál kell benyújtani, írásban, az „Igénybejelentés anyasági támo­gatásra" elnevezésű nyomtatvá­nyon. Az igénybejelentéssel egyide­jűleg be kell mutatni: - a terhesgondozási könyvet, - a gyermek eredeti születési a­nyakönyvi kivonatát, - halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát,­­ az anya halotti anyakönyvi kivo­natát, ha az anya a támogatás felvé­telét megelőzően meghalt. Az elbírálásra jogosult szerv az anyasági támogatás iránti igényt, ha az teljesíthető, azonnal elbírálja és kifizeti a támogatást. Amennyiben postai úton történik az előterjesztés, az okmányokat mellékelni kell. Aki részére várandóssági pótlékot folyó­sítottak, azt a gyermek születése után az anyasági támogatás már nem illeti meg. (Folytatjuk) A családi támogatások új rendszere Ez év április 15-től - mint az közismert-a családi támogatások új rendszere lépett életbe. A támogatások újraszabályozása öt ellátást érint. A várandós­sági pótlékot, a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást. Bár a hatály­balépés óta öt hónap telt el, felméréseink és az olvasóktól érkezett jelzések azt sugallják: igen sok a bizonytalanság a vonatkozó jogszabályok értelme­zésében. Ezt megkönnyítendő, lapunk áttekinthető és közérthető megfogal­mazásban ismerteti a teendőket. Összeállításukhoz dr. Haller Zoltán ország­gyűlési képviselő biztosította az értelmező anyagot, amit ezúton is köszö­nünk!

Next