Esztergom és Vidéke, 1996 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1996-09-19 / 38. szám
4 Esztergom és Vidéke ÉRDEKEINK „Mi tenni akarunk környezetünkért!" Szeptember 3-án a „Zebegényen találkoztak városunk és térségünk vállalkozói, meghívott polgárai, hogy két és fél órás sétahajózás keretében tanácskozzanak a környezetünkkel kapcsolatos teendőkről. Szabó György, a Dunagáz Rt. vezérigazgatója köszöntötte a közel száz résztvevőt és hangsúlyozta, hogy a mai tanácskozás egyenes folytatása a Regionális Operatív Bizottság tavaszi és a Kereskedelmi és Iparkamara júniusi vállalkozói fórumának. Mindkettőn hasznos észrevételek, kritikák, javaslatok hangzottak el, de az is nyilvánvaló volt, hogy ezt a polgári kezdeményezést folytatni kell. Dr. Kaller Zoltán képviselő a parlamenti országgyűlési rendkívüli ülés miatt személyesen nem tudott eljönni, levélben összegezte véleményét. Részlet ,J nagyra értékelem rendezvényt, hiszen városunk és a régió hatalmas fejlődési lehetőség előtt áll, amely együttgondolkodás nélkül elmarad... Meggyőződésem, hogy a város vállalkozóit a helyi beruházásokban előtérbe kellene helyezni, és több beleszólást szféra szereplőinek kellene adni a civil a város életébe, nem csorbítva ezzel a képviselők és a polgármester jogait, hanem segítve döntéseik hatékonyságát." Dr. Varga Győző, a megyegyűlés alelnöke keserűen mondta, hogy önkormányzati képviselőként sem tudja azt elérni, amit a város és a térség érdekében kívánna tenni. A polgárok, a jószándékú emberek összefogása hiányzik. Mármarosi Győző nem a pénzt hiányolja a környezeti rendcsináláshoz, hanem a cselekvőkészséget. Véleménye szerint a Polgármesteri Hivatalnak kellene a jó gazda gondosságával többet tenni a Prímásszigetért. Dr. Gaál Károly közgazdász a Sziget termálvizének feltárásában, egy fürdő létesítésében látja Esztergom idegenforgalmi jövőjét. Ezzel lehetne lekötni a turistát, hogy napokat töltsön régiónkban. Kipke Ferenc Esztergomból és Varga Péter Tátról egyaránt a történelmi és műemlékek megbecsülésében, feltárásában, az ehhez kapcsolódó programok rendezésében látja a lehetőséget. Csernusné Láposi Elza önkormányzati bizottsági elnök ugyancsak elégedetlen. Szerinte a Sziget rendezésére a Mária-Valéria híd újjáépítésével, az árvízi bevédéssel egyidőben kerülhet csak sor, de addig is vigyázni kellene a rendre, a tisztaságra. Brassai György vállalkozó az összefogást, a nyilvánosság bevonását hiányolta. Szűcs Kassai Kálmán, Olajos István, György, Kuti István, dr. Balogh Zoltán, dr. Kiss Lajos és Szedmer József egyaránt a tenniakarásnak, a vállalkozók bevonásának a hiányáról szólt, s arról hogy a város vezetői figyeljenek fel a gazdasági adottságokra is. A résztvevők abban maradtak, hogy folytatni kell a hasznos és termékeny eszmecserét. (Pálos) 1996. augusztus 15. PKKTÜi-fe A fenti címmel indított útjára ez év júniusában egy kéthetente megjelenő igen hasznos lapot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, karöltve a különböző minőségellenőrző intézetekkel. E közlöny segíteni kívánja a kereskedőket és a fogyasztókat a különböző árucikkek közötti eligazodásban, ezért közli az egyes vizsgálatok és ellenőrzések eredményeit. A Piactükör érdekesebb cikkeiből - a Geomédia Lap- és Könyvkiadó engedélyével - ezentúl mi is rendszeresen átveszünk rövidebbhosszabb szemelvényeket, mert meggyőződésünk: a tájékozott vevőt nehezebb becsapni... Nyolc tojásnak a fele sem igaz 18 kistermelő száraztészta-termékeit vizsgálta meg az FVF. A csomagolással és a töltősúllyal is akadtak bajok, de az igazi meglepetést a laboratóriumi vizsgálatok okozták: mesterséges színezékből, rovarmaradékból, veszélyes kórokozókból több mint elegendőt, tojásból viszont a feltüntetettnél lényegesen kevesebbet találtak a mintákban. A 36 minta közül csupán egyetlen egy felelt meg minden tekintetben a követelményeknek - Barabás Józsefné I. osztályú csigatésztája s a minták 94 %-áról kiderült, hogy a feltüntetett nyolc helyett legfeljebb 26 tojással készült. Lehet tíz dekával kevesebb? Az FVF augusztusban öt megyében végzett vizsgálatot kenyér-ügyben. Megyénkben az ellenőrzött üzletek 31 %-ában találtak jelzés nélküli kenyeret. Egyes sütödék nem a minőségmegőrzés lejártáinak idejét, hanem - egy, már érvénytelen rendelkezés szerint - a gyártás napját jelölik meg a terméken. Gyakran hiányzik a súly feltüntetése is. A felügyelők burkolt áremelésnek minősítették a súlyjelölés nélküli 90 dekás kenyerek megjelenését. A vásárlók nem veszik észre, hogy a szokottnál 10 dekával kevesebbet kapnak, ez lehet az oka, hogy a 90 dekás kenyerek széles körben elterjedtek. Holott ilyen súlyú kenyeret nem is lehetne árusítani, ugyanis az érvényes rendelkezés szerint csak olyan kenyér forgalmazható, amelynek súlya 250 grammal osztható. Az árak összehasonlításánál az is kiderült: az 1 kg-os házikenyerek megyénkben a legdrágábbak (86-101 Ft), a legolcsóbb Békés (68-79 Ft) és Pest (65-89 Ft) megyékben. A garanciális javításokról A háztartásokban felhalmozódott sokféle minőségű és eredetű eszköz olykor lehetetlen feladatot ró a javítószolgáltatókra. A vizsgálat megállapította, a gépek javíttatása különösen a kis településeken nehéz, ha pedig a forgalmazó jogutód nélkül megszűnt, akkor a vevő legfeljebb peres úton érvényesítheti jogait. Legnehezebben a volt szocialista országokból importált 8-10 éves gépek javíthatók, illetve azok, amelyeket később nem legális úton hoztak be az országba. A garanciális javítást végző vállalkozók kiszolgáltatottak a forgalmazóknak, és többen azt is nehezményezték, hogy a márkaszervizek nem készítik fel az alvállalkozó szerelőket az újabb típusú készülékek javítására, nem adnak műszaki dokumentációt. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség javasolta a vonatkozó rendelet korszerűsítését: a 3 ezer forintnál olcsóbb elektromos háztartási eszközök esetében 3 évig, a 3 és 20 ezer Ft közötti áruknál pedig 8 évig kellene gondoskodni. Az FVF megtiltaná azoknak a termékeknek a forgalomba hozatalát, amelyekhez az alkatrészellátást vagy a javítószolgálatot nem biztosítják. 1. Az anyasági támogatás Az anyasági támogatás egyszeri kifizetésű, és a gyermek születése után veheti igénybe az a nő, aki térítésmentes terhesgondozásra is jogosult, feltéve, hogy terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson részt vett. Az anyasági támogatás akkor is jár, ha a gyermek halva született. Nem jár a támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak az örökbefogadásához, vagy ha a gyermeket a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalja, illetve más személynél helyezi el. Megilleti a szülőt az anyasági támogatás, ha a szülést követő két hónapon belül az örökbeadási nyilatkozatot visszavonták, továbbá akkor is, ha az ideiglenes hatályú intézeti elhelyezés megszűnt, és a gyermek gondozásáról a vér szerinti szülők gondoskodnak. Az anyasági támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %ával. Ez 1996-ban 14.400,-Ft, mivel az öregségi nyugdíj legkisebb összege 9.600 forint. Az anyasági támogatás összegét ikerszülés esetén gyermekenként kell megállapítani. Az igény benyújtása Az anyasági támogatás iránti igényt a szülést, illetve az örökbeadási nyilatkozat visszavonását, valamint az ideiglenes hatályú intézeti elhelyezés megszűnését követő 30 napon belül a családi pótlékot folyósító szervnél lehet előterjeszteni, ahol a gyermek anyakönyvi kivonatának bemutatásakor az anyasági támogatást kifizetik és ennek tényét az anyakönyvi kivonatra rávezetik. Amennyiben a családi pótlékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, az anyasági támogatás iránti igényt a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kell benyújtani, írásban, az „Igénybejelentés anyasági támogatásra" elnevezésű nyomtatványon. Az igénybejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni: - a terhesgondozási könyvet, - a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, - halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét igazoló okirat eredeti példányát, az anya halotti anyakönyvi kivonatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt. Az elbírálásra jogosult szerv az anyasági támogatás iránti igényt, ha az teljesíthető, azonnal elbírálja és kifizeti a támogatást. Amennyiben postai úton történik az előterjesztés, az okmányokat mellékelni kell. Aki részére várandóssági pótlékot folyósítottak, azt a gyermek születése után az anyasági támogatás már nem illeti meg. (Folytatjuk) A családi támogatások új rendszere Ez év április 15-től - mint az közismert-a családi támogatások új rendszere lépett életbe. A támogatások újraszabályozása öt ellátást érint. A várandóssági pótlékot, a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást. Bár a hatálybalépés óta öt hónap telt el, felméréseink és az olvasóktól érkezett jelzések azt sugallják: igen sok a bizonytalanság a vonatkozó jogszabályok értelmezésében. Ezt megkönnyítendő, lapunk áttekinthető és közérthető megfogalmazásban ismerteti a teendőket. Összeállításukhoz dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselő biztosította az értelmező anyagot, amit ezúton is köszönünk!