Esztergom és Vidéke, 2003 (18. évfolyam, 1-52. szám)
2003-12-18 / 50-52. szám
•t /• é * // ^ / SZENT ISTVÁN SZIJLOVÁROSA BENJES KARÁCSONYT, BOLDOG UJ ESZTENDŐT KIVAN ! ! sorozat — XVIII. évfolyam 50 - 52. szám 200.1 december 18. - Ara; 100 Ft NEMZETÜNK MINDEN TAGJÁNAK - BÁRHOL IS ÉL A FÖLDTEKÉN! Alapíttatott 1879-ben - Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu; e-mail: esztergomesvideke@vnet.hu ÖRÖKNAPTÁR HÁBORÚK ÉS BÉKÉK KÖZÖTT 1683 - 1938 320 éve - 1683 SOBIESKI JÁNOS, lengyel király levele XI. Ince pápának (...) Elfoglalták Párkány erődítményt, mely Esztergommal szemben fekszik. A szilisztriai és alepi basák élve el vannak fogva. A dunai beglerbég megöletett. Felette sok, sőt megszámlálhatatlan ellenség a vízbe fulladt, amit az úr jobbjának és az ő helytartója szent áldásának tulajdonítok. Századok nem látták a Dunát vértől úgy vörösleni, amint azon a napon áradozott és folyt. Életem kimentését ama veszélyből, amelyben az előtte való napon forgott, megörökíti majd az évente megtartandó vigília, melyen mindenkor megemlékezve az ottománokon aratott győzelem dicsőségéről Isten nyilvános hálaadással fog magasztaltatni. Azért midőn e napon az egész sereggel térden állva a legjobb és leghatalmasabb Istent tisztelem, a mohamedán babonának imaházát (...) az ártatlan báránynak áldozatul felajánlom. Hogy e hír Szentségednek kedves leend, nem kételkedem; remélem, hogy az Isten ily nagy jótéteményének elenyészhetetlen emlékezetét Szentséged külön rendeletével a jövő nemzedék számára is meg fogja erősíteni. (...) Kiadtam a Duna mellett levő táborban, Párkány mellett, 1683. október hó 10-én 300 éve 1703 RÁKÓCZI FERENC lengyelországi emigrációjából hazaindulva, a több ezer főre növekedett paraszthadakkal Naménynál (Szatmár vm.) július 18-án átkelt a Tiszán. Seregei a nyár és ősz folyamán Felső-Magyarországon Nagybányától Léváig sikeres ütközeteket és várostromokat vívtak. Október 15-én Rákóczihoz a Bécsben mellőzött Károlyi Sándor báró, szatmári főispán is csatlakozott. November 15-én az ő és Bercsényi Miklós vezérletével nagy győzelmet aratnak Zólyomnál a császári csapatok felett. December elejéig szinte az egész Felvidéket birtokba veszik. December 20-án Rákóczi Bottyán János császári ezredest kinevezi kuruc generálissá. (Bottyán csak 1704 októberében tud csatlakozni.) - 1704. január elején jelenik meg a nagyszombati nyomda betűivel Rákóczi Manifestuma a keresztény világ népeihez: „Recrudescunt diutina inclytae gentis Hungarae vulnera - Megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei" kezdettel. 230 éve - 1773. november 17. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY születése napja. Magyar! Hajnal hasad, s megújul a világ! S elébb, mint e század, végső pontjára hág! Idvez légy, szép hajnal! Ragyogtasd fáklyádat, Víg egünkön mutasd mosolygó orcádat. Jerimé, nimfái már a víg Dunának Elődbe koszorús fővel indulának.Ezt minap egy jámbor magyar énekelte, S benne a huszadik századot képzelte. (1790/1795) Mariazell és Magyarország 650 év vallási kapcsolatai Ezzel a címmel jelent meg annak a (Magna Mater Austriae et Magna Domina Hungarorum elnevezésű) nemzetközi konferenciának az anyaga, amelynek esztergomi részét tavaly májusban, mariazelli folytatását pedig az év júniusában tartották meg. A rangos rendezvénysorozat keretében ekkor írták alá a két település, Esztergom és Mariazell testvérvárossá nyilvánításának oklevelét, amely a magyar katolikus egyház történelmi központját és a hívők több évszázados, legjelentősebb zarándokhelyét, Mindszenty hercegprímás porainak ideiglenes és végső nyughelyét még szorosabb szállal kívánja összekötni. A hosszú szerkesztői munka után most megjelent kötet hivatalos bemutatóját élénk érdeklődés kísérte december 12-én, a Vármúzeum Lovagtermében. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Günter Birbaum budapesti osztrák nagykövet, dr. Ladocsi Gáspár püspök és Knapp János Pál alpolgármester is. Az alpolgármester köszöntő szavaiban kiemelte a tavalyi konferencia és a két város közötti testvérvárosi kapcsolat fontosságát, amely Esztergom Önkormányzatát a könyv kiadásának támogatására és a mostani bemutató megrendezésére ösztönözték. (A másik szervező intézmény, a Prímási Levéltár igazgatója, dr. Hegedűs András házigazdaként vezette le az eseményt.) A könyvet dr. Marosi Ernő akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke méltatta. Előbb az osztrák szerzőkhöz és vendégekhez fordult azzal a megállapítással, hogy számukra kevéssé kell ajánlani a kötetet - mert jelentősége tudatában hamarabb kézbe veszik, mint a magyar olvasók -, majd a két település, Esztergom és Mariazell időben változó szerepének történetét vázolta fel. A jövő évben a Kiscelli Múzeumban nyíló Mariazellkiállításról szólva végül kifejezte reményét, hogy egy messzire vezető folyamat kezdetén állunk, amely a korszerű kutatást és a tudományos tapasztalatcsere elmélyítését szolgálja a két ország között. Miután Knapp János Pál alpolgármester átadta a könyv szerkesztőinek az Önkormányzat ajándékát - egy-egy, Esztergom címerével díszített ezüst plakettet -, az érdeklődők megtekinthették a Vallási Műsorok Szerkesztőségének filmjét a két testvérvárosról. A könyvbemutatót fogadás zárta. Az osztrák társszerzők és vendégek nemcsak itt érezhették otthon magukat - mert a bécsi magyar nagykövetség fogadásai is híresek de a rendezvény egészét magas színvonal, európai rang jellemezte. Méltó folytatásaként a tavalyi esztergomi konferenciának és reménybeli előképeként a két testvérváros gyümölcsöző kapcsolatának. I. M.