Ethnographia • 1. évfolyam (1890)

II. TANULMÁNYOK - Réthy László: A svájczi bunnok

franczia, olasz s talán gél nyelvekből összezagyvált szabálytalan tájnyelv*, — de némely helynevet a magyarból igyekezett megfejteni, mint: Penszék = fenszék, bennszék; székely­ szék: Külmez = Külmező, Kü­vagy Kőmező; Luk­a= lyuk (nehéz bejáratú völgyágban fekvő hely­ség) stb. Botka Tivadar idézett tanulmányában már nem hunnokat, de magyarokat lát a hunnoknak tulajdonított svájczi emlékekben. Nyugaton — úgymond — az élő emberek szájról szájra adták a magyarok hun­ságát. Két rendű nyomai maradtak fenn ezen szóhagyománynak a német haza földén mind mai napig. Helvétia több helyein, különben az argaui cantonban a régi templomok, tornyok, kapuk, hidfők stb. falain ember­emlékezetet haladó idők óta léteznek kőbe vésett emberfejek, melyek az egykor ott dúlt rémséges ellenségre emlékeztetésül szolgáltak s a köznép által részben «pogány* vagy «óriás* főknek — Heiden oder Riesen-Köpfe — részben pedig «hun*-fejeknek — Hunnen-Köpfe — hivattak. A svájczi régészek közmegállapodása oda megy ki, hogy ezen imnn-fők azon magyarokra vonatkoznak, kik a X. században Helvétia és Kis-Burgund földét gyakrabban bebarangolva pusztították. Vannak Svájczban okleveles adatok is a magyarok hunnságáról, így péld. a Lenzburg-család alapítványi oklevelében, mely 1101-ben kelt, egy birtoktanya «Hunnen-Villar» nevet viselt; egy másik 1385-diki ok­mányban pedig «Via Hunnorum* van jelezve. Átmegyek a másik szóhagyományra, a valiisi canton hun mara­dékaira. Erről két forrás fekszik előttünk, az egyik a Malten nevű föld­rajzi folyóiratból van átírva a Tudománytár 1833-iki és 35-iki köteteibe, másik a Történelmi Zsebkönyv nagy figyelmet érdemlő adaléka. Mind a kettő azon hagyományt írja le, hogy Wallis cantonban fekvő anniviersi völgy mostani lakosai azon hunnoknak maradékai, kik Attila hadaitól elszakadva, ezen nehezen felfedezhető havasok szorosaiba menekülvén, ott telepedtek le állandóan. A svájczi tudósok, különösen a walu­si történetek egyik legértel­mesebb mivelője, Rivaz kanonok jegyzetei szerint a kérdéses völgy lakosai nem Attila hunjaitól származnak, hanem inkább Svájcznak e vidékén barangoló X. századbeli magyarok idemenekült utódai lesznek stb. Horváth Mihály és Botka Tivadar határozatlan tudósításai némi reménynyel kecsegtettek, hogy ha Anniniersben hunn nyomokra nem is, de talán kelta vagy rkáciai nyelvmaradványokra fogok találni, melyek segítségével a praehistorikai etimológia egyes homályos kérdéseiben némi új álláspontot is fogunk nyerni. Dél felé a Rhone völgyének legszebb tájképe egész pompájában tárult

Next