Ethnographia • 25. évfolyam (1914)
II. Értekezések - Sebestyén Gyula: Négy emlékirat 129
II. A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójához benyújtott emlékirat. Méltóságos Igazgató úr! Midőn a Folklóre Fellows néphagyományt kutató nemzetközi tudományos szövetség magyar osztálya megalakult, nyomban fölmerült az országos gyűjtés eszméje s ezzel kapcsolatban az a terv, hogy a gyűjtés örökre megőrizendő kézirati anyagát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezzük el, a kiadás jogát pedig a Kisfaludy-Társaságra ruházzuk át. Méltóságod mint a Magyar Néprajzi Társaság elnöke s a magyar nemzeti múzeumi Néprajzi Osztály fejlődésének irányítója, már ezt megelőzőleg is tudta, hogy a hazai néphagyomány pusztulása a legújabb időben megdöbbentő mérveket öltött. Ezért az országos gyűjtés bejelentett tervét úgy a vezetése alatt álló tudományos testülettel, mint a Magyar Nemzeti Múzeummal felkaroltatta. Személyesen vezette a sárospataki, egri, pápai, szegedi és kecskeméti vándorgyűléseket, valamint az egyidejűleg megtartott vidéki gyűjtőszövetségeket szervező tanári és ifjúsági egyesült alakuló üléseket is. Mikor aztán Sárospatakon és Egerben minden emberi számítást felülmúló siker koronázta úttörő munkásságunkat, már kilátásba helyezni méltóztatott, hogy a gyűjtők kéziratait megőrzés és szakszerű nyilvántartás czéljából a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchenyi Könyvtárába letéteményezhetjük. Mielőtt azonban egy minden időkre szóló nemzeti intézmény alapjait ekként leraktuk volna, a könyvtár igazgatójával, Fejérpataky Lászlóval egyetértőleg nekem — aki egyben e könyvtár kézirattári osztályának igazgatóőre vagyok — módot méltóztatott nyújtani arra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum küldetésében előzőleg Helsingforsban a finn, észt és svéd, Kopenhágában a dán folklóré gyűjtemények világhírű anyagát, valamint a finn és dán befolyás alatt kialakult norvég és mecklenburgi viszonyokat a helyszínen tüzetesen tanulmányozhassam. Ezzel kapcsolatban nyílott alkalmam arra is, hogy a Folklóre Fellows alapítói és oszlopos tagjai közül a finn K. Krohn-nal, A. Klarae-val, H. Paasonen-nal és D. Kallas-szal, a svéd C. W. von Sydow-vaa, a dán A. O/n/c-kal és H. G. Nielsennel megismerkedhettem s velük az országos gyűjtés ügyét s a gyűjtemények könyvtári kezelésének módozatait heteken át a legapróbb részletekig megbeszélhettem. Mivel a sárospataki és egri gyűjtőszövetségek sikeres munkássága nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum, hanem a Kisfaludy-Társaság állandó támogatását is biztosította, nyári tanulmányutam megkezdése előtt megalkottuk a komáromi, győri, pápai, kaposvári, csurgói és csáktornyai gyűjtőszövetségeket. Az országos gyűjtés e sikeres folytatásától lelkesedő derék munkatársaink Önzetlen támogatása és Méltóságod önfeláldozó közreműködése tette lehetővé, hogy tanulmányutam befejezése után munkásságunkat már az Alföldre is kiterjeszthettük és a fő- és középiskolák karácsony-újévi szünete előtt két fényes vándorgyűléssel kapcsolatban már szervezhettük a szegedi, kecskeméti, kisújszállási, gyulai és nagyszalontai gyűjtőszövetségeket is. Azt hiszem tehát, hogy ilyen előmunkálatok után a magyar néphagyomány még megmenthető emlékeinek, összegyűjtése már csakugyan lehetővé