Ethnographia • 34-35. évfolyam (1923-1924) /Népélet I-II./
Néprajzi hírek - A Fejér megyei „Sárrét" tudományos tanulmányozása 52 - Hortobágy-kutatás 52 - A Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztője 52 - A falu megismerése 52 - A somogyi gyermek 52 - „Országos Néptanulmányi Egyesület." 52
A fejérmegyei „Sárrét" tudományos tanulmányozása. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem, tudományos munkássága során, gróf Zichy Rafaelné és több fejérmegyei birtokos áldozatkészségéből programmjába vette a fejérmegyei Sárrétnek és közvetlen vidékének természettudományi és néprajzi felkutatását. A Gyűjteményegyetem Tanácsa a kutató tudósok, illetve az érdekelt területek lakosságának tájékoztatására egy kis, 12 oldalra terjedő füzetet adott ki (a Sárrét vázlatos térképével) a következő cím alatt: Tájékoztatás a Sárrét és vidéke természettudományi és néprajzi viszonyainak tanulmányozásáról). A kutató munkában, mely 1923 tavaszán indult, néprajzi részről dr. Bátky Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya igazgatójának vezetése mellett a Néprajzi Osztály tisztviselőkara vesz részt. Hortobágykutatás. A „Közművelődés" 1924 január-februári számában olvassuk: „A debreceni Tisza István Tudományos Társaság, mely a debreceni egyetem tanáraiból alakult, fel akarja kutatni a Hortobágy földjét és népét. A Hortobágy felkutatását a társaság öt évre tervezi. A kutatás kiterjed a Nyirségre s a Sárrétre is. A tárgyi gyűjtés anyagát a debreceni városi múzeumban fogják elhelyezni." A Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztőjéül a Kisfaludy-Társaság, 1924 febr. 13-án tartott tisztújító ülésén, továbbra is dr. Sebestyén Gyulát választotta meg. A falu megismerése. A „Falu"' Országos Szövetség pályázatot hirdetett községmonográfiák megírására, illetve az ehhez szükséges adatok összegyűjtésére, amelyek egyes falvak táj- és népleírását, történelmét, mai művelődési, gazdasági és társadalmi viszonyait s jövőbeli fejlesztésének lehetőségeit, e célra összeállított vezérfonal nyomán ismertetik. A pályázat feltételei, valamint a részletes vezérfonal olvasható a „Közművelődés" 1924 januárfebruári számában. A somogyi gyermek. A „Közművelődés" 1924 január-februári számában olvassuk: „Gönczi Ferencz, aki már több mint három évtized óta szorgalmas és kiváló munkája a hazai néptudománynak s dolgozataival, tovább „Muraköz és népe", valamint a „Göcsej" című műveivel a tudományos világ elismerését is kiérdemelte, a „Somogyi gyermek"-ről szándékozik könyvet írni helyszíni tanulmányok és adatgyűjtés alapján. A gyermek lelkivilágának megfigyelésére és a gyermekjátékok gyűjtése érdekében a közoktatásügyi minisztérium Gönczit támogatásban részesítette azzal a kikötéssel, hogy az államsegéllyel gyűjtött tárgyi néprajzi anyag a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályában helyeztessék el és hogy a gyűjtő megfigyeléseinek eredményeiről a Magyar Néprajzi Társasághoz szakszerű jelentést tegyen." „Országos Néptanulmányi Egyesület". A Magyar Nyelvőr 1924. évi január-februári számában olvassuk: „Az Országos Néptanulmányi Egyesület 1913-ban alakult s célja Magyarország különböző népességének nyelvi, művelődési, gazdasági stb. viszonyainak tanulmányozása és ismertetése. Elnöke: Vikár Béla, főtitkára: Varró István. Január havában tartott rendes közgyűlésén elhatározta, hogy ezentúl a Magyar Nyelvőr lesz az egyesület hivatalos lapja. A Nyelvőr helyet fog adni az ONE hivatalos közleményeinek s munkássága körét a szorosan vett nyelvtudományon kívül kiterjeszti a nép és népélet tanulmányozásának tágabb körére. Az egyesület működése iránt érdeklődőknek a Nyelvőr szerkesztősége szívesen szolgál felvilágosítással."