Ethnographia • 58. évfolyam (1947) /Népélet/
Néprajzi hírek — Ethnographische Nachrichten - Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter (Ortutay Gyula: Minister für Kultus und Unterricht) 144
ban Baráthosit szerencsétlenség érte: három bordája eltört, veséje is megsérült, így 27 napig Khabarovszkban kellett ápoltatnia magát. Felépülése után Schmidt — megállapodásuk ellenére— nem volt hajlandó az együtt gyűjtött anyag összehasonlítására. Ezért Baráthosi egyedül újból végigjárta az Amurmentét, s az eddigi anyagot bővítette és ellenőrizte. A gold nyelvjáráson kívül olcsó, szamár, valamint Amgung-menti negidál anyagot is gyűjtött. Ezután át akart utazni Szakhalin szigetére az örökökhöz, ez azonban már nem sikerült, mert jégzajlás előtt vissza kellett térnie Khabarovszkba. November közepe táján érkezett haza. Második útjára vonatkozólag keveset tudunk. 1909 áprilisában indul el, szintén az Amur vidékére. Kutató útja rövid ideig, mindössze három hónapig tart. Most is azokat a népeket kereste fel, akiktől már előző útján gyűjtött anyagot. Sajnos, ez az út is szerencsétlen volt, hastífusza félbeszakította munkásságát. 1913 december 17.-én a N. K. K. T. M. Bizottságához intézett leveléből megtudjuk, hogy újból keleti útra készül. 1914 április 23.-án el is indul Japánba, ahol az ajnukat tanulmányozza, majd Vladivosztokba megy (július 16) s az Amur-menti népektől gyűjtött anyagát ellenőrzi és egészíti ki. Munkája azonban most is leküzdhetetlen akadályba ütközik : augusztus 12.-én hadifogolyként internálják. Hamarosan kiszabadul, de haladéktalanul el kell hagynia Oroszországot. November 14.-én meg is érkezik Budapestre, értékes gyűjteménye (39 láda) azonban Szibériában maradt. Baráthosi mindhárom alkalommal egyaránt gyűjtött néprajzi és nyelvészeti anyagot. Néprajzi gyűjteménye — amit a Néprajzi Múzeum vásárolt meg — mintegy 500 darabot tartalmaz és szinte kizárólag a goldoktól való. A gyűjtemény a gyűjtögető életmód (halászat, vadászat) eszközeit, a háztartás kellékeit (házieszközök, szerszámok, edények), a viselet különböző darabjait (kabát, nadrág, sapka, csizma, ékszerek stb.), hangszereket (szájdoromb, hegedű, kürt, különféle fúvóhangszerek stb.), a hitvilág tárgyait (istenszobrok, védőbálványok, gyógyító bálványok, amulettek stb.) tartalmazza. Nagyszámú fénykép és rajz magyarázza az egyes tárgyak használatát, készítési módját. Nyelvi anyaga több mandzsutungúz nyelvből és nyelvjárásból való. Azt az anyagot, amit Schmidttel együtt jegyzett fel, Schmidt annak idején kiadta,s most csak az egyedül gyűjtött anyaggal foglalkozunk. Gyűjtésében a szóanyag a gazdagabb : három útján a goldból három, az olcsóból, orokból, szamárból, orvcsból két-két nyelvjárást jegyzett, ezenkívül tekintélyes negidál szójegyzéket is gyűjtött. Szövege jóval szegényebb, szinte kizárólag példamondatokra korlátozódik. Felvetődik az a kérdés, mi Baráthosi Balogh munkásságának értéke? Kétségtelen, hogy lelkesedése sokkal nagyobb volt, mint a képzettsége ; ennek ellenére is gyűjtése értékes. Néprajzi gyűjteménye— éppen azért, mert csak egy népet gyűjtött fel — a lehető legteljesebb. Az egyes tárgyakat — sajnos nem mindegyiket — részletesen ismerteti, így azok okvetlenül használható anyagot jelentenek a néprajz számára. Külön ki kell emelnünk a mandzsutungúz ornamentika-gyűjteményt. Nyelvi gyűjtésének szintén fontosságot kell tulajdonítanunk, először azért, mert az egyes mandzsu tungúz nyelvekre vonatkozó anyagunk hallatlanul csekély, másodszor: a többi nyelvanyaggyűjtők sem voltak képzettebbek. A mandzsu-tungúz népek felosztásában elért eredményét sem hagyhatjuk említés nélkül. Noha mandzsu-tungúz vonatkozású dolgozata egy sem jelent meg,6 tanulmányútjairól írt beszámol 8 Segítője a gold jegyzésnél a gold Nikita Hiaeni kántor, a negidálnál a negidál Sidorka Deresigenu kántor volt. 3 Második útjára v. ö. NÉ. XX, (1928), 255; XXI, (1929), 126; KSz. XI, 161. * Harmadik útjára v. ö. KSz. XIV, 342. GP. Schmidt (, mits), The Language of the Negidals. Riga, 1923. Uö., The Language of the Olchas. Riga, 1923. Uö., The Language of the Oroches. Riga, 1928. Uö., The Language of the Samagirs. Riga, 1928. (Itt közli a szamár szójegyzéket is.) 6 Kivéve egy népszerűsítő útleírást: Bolyongások a mandsur népek között. Bp., 1927.