Ethnographia • 64. évfolyam (1953)

Adatok a néprajz történetéhez — Contributions á l'histoire de l'ethnographie - Sándor István: Néprajzi múzeológiánk kezdetei — The beginnings of Hungarian ethnographical museology 312—344

• A paraszti tárgyi kultúra feltárulásának folyamata tehát a következő fejlődési állomások szerint történt : 1. iskolai és magángyűjtemények útján; 2. hazai iparkiállításaink közvetítésével ; 3. külföldi világkiállítások serkentő hatására. Első hazai tárgyi anyagból készült kiállításunk teljesebb értékű magyarázatá­hoz csak ezeknek az előzményeknek figyelembevételével juthat el a mai kutató. 1. Iskolai és magángyűjtemények Népünk tárgyi kultúrájának­ értékeléséről az első híradást a 18. század végén kapjuk. A Mindenes Gyűjteménynek »A' Magyar Nemzet pallérozásá­nak felsőbb léptsőji» című tanulmánya 1790-ben példák hosszú sorával bizo­nyítva a tételt, hogy «alkalmatos volna a' Magyarnak természete és elméje a' Mesterségekre.« — érvelése során a debreceni református kollégium könyv­tárának egyik látványosságára is hivatkozik.2 »A Debretzeni Oskolának Könyvtárjában tartatik még ma is emlékezetnek okáért, Faggyasnak, eggy ugyanoda való molnár 14, vagy 15 esztendős fijának, eggy olly hellyes kéz­malma, melly eggy tanult és idősb alkotótól is elég volna« — olvassuk a jel­lemző sorokat. A kollégium könyvtára e szerint a­­­művészetek és ritkaságok» középkori eredetű »kamerái«-nak hivatását fejleszti tovább : őrzi és kiállítja Faggyas Gáspárnak, a híres debreceni ácsmesternek gyermekkori művét, amely mint a népi mesterkedő hajlam s egyben mint a hirtelen kibontakozó gyermekkori tehetség remeke éppen rendkívüliségével érdemel különös figyel­met. Egyes »ritkaságok, különlegességek, régiségek s főképpen érmek gyűj­tése« a kollégiumi könyvtárban Zoltai Lajos szerint már a 18. század első felében megkezdődött.­ Bár az ilyen jellegű tárgyak tervszerű gyarapítását­­a kollégium sohasem tartotta feladatának­, a gyűjtemény fejlődése során a népi ezermesterség további egyes darabjaival is szaporodik.4 Az 1840. évből származó összeírás tanulsága szerint nem egy hasonló raritás, meg­őrzésre méltónak ítélt különlegesség akad a gyűjteményben : két szőr lapta egy tehénből, a debreceni mészáros céh ajándéka 1796-ban ; két fa kalán összeláncolva, mind egy darabból ; két makkos végű fa egy kis lyukon által­bujtatva stb. A kollégium könyvtárának említett darabjai nyilván szokatlan­­ságuk folytán, mint népi kultúránk különlegességei kaptak helyet a gyűjte­ményben. A debreceni múzeológiai törekvéseknek mindenképpen jelentőség­teljes mozzanata a kollégiumi könyvtárnak e kezdeményezése, amely szerve­sen illeszkedik a különféle helyi műgyűjtői vállalkozások sorába. A ritkaságok, furcsaságok, ezermesterkedések muzeális jelentőségűnek vélt emlékeit a késő középkor óta gyűjtik magánszemélyek és közületek »kamerá«-i és »cabinet«-i. Hasonló alakulat a sárospataki református kollé­gium ritkaság-gyűjteménye, amelynek egyes darabjai XVII—XVIII. századi eredetűek és néprajzi szempontból még pontosabb felmérésre várnak. Ügy 2 Kováts Ingenieur:" A' Magyar Nemzet' pallérozásának felsőbb lépcsői. Mindenes Gyűjtemény. III. negyed. 398. s. köv. 1. Faggyas Gáspárról vö. Szűcs István: Szab. kir. Debreczen város történelme. III, 994. Debrecen, 1872. 3Zoltai Lajos: Magyar néprajzi gyűjtés 75 év előtt. NÉ. XV (1914), 285. 406. 286.

Next