Ethnographia • 64. évfolyam (1953)
Adatok a néprajz történetéhez — Contributions á l'histoire de l'ethnographie - Sándor István: Néprajzi múzeológiánk kezdetei — The beginnings of Hungarian ethnographical museology 312—344
• A paraszti tárgyi kultúra feltárulásának folyamata tehát a következő fejlődési állomások szerint történt : 1. iskolai és magángyűjtemények útján; 2. hazai iparkiállításaink közvetítésével ; 3. külföldi világkiállítások serkentő hatására. Első hazai tárgyi anyagból készült kiállításunk teljesebb értékű magyarázatához csak ezeknek az előzményeknek figyelembevételével juthat el a mai kutató. 1. Iskolai és magángyűjtemények Népünk tárgyi kultúrájának értékeléséről az első híradást a 18. század végén kapjuk. A Mindenes Gyűjteménynek »A' Magyar Nemzet pallérozásának felsőbb léptsőji» című tanulmánya 1790-ben példák hosszú sorával bizonyítva a tételt, hogy «alkalmatos volna a' Magyarnak természete és elméje a' Mesterségekre.« — érvelése során a debreceni református kollégium könyvtárának egyik látványosságára is hivatkozik.2 »A Debretzeni Oskolának Könyvtárjában tartatik még ma is emlékezetnek okáért, Faggyasnak, eggy ugyanoda való molnár 14, vagy 15 esztendős fijának, eggy olly hellyes kézmalma, melly eggy tanult és idősb alkotótól is elég volna« — olvassuk a jellemző sorokat. A kollégium könyvtára e szerint aművészetek és ritkaságok» középkori eredetű »kamerái«-nak hivatását fejleszti tovább : őrzi és kiállítja Faggyas Gáspárnak, a híres debreceni ácsmesternek gyermekkori művét, amely mint a népi mesterkedő hajlam s egyben mint a hirtelen kibontakozó gyermekkori tehetség remeke éppen rendkívüliségével érdemel különös figyelmet. Egyes »ritkaságok, különlegességek, régiségek s főképpen érmek gyűjtése« a kollégiumi könyvtárban Zoltai Lajos szerint már a 18. század első felében megkezdődött. Bár az ilyen jellegű tárgyak tervszerű gyarapításáta kollégium sohasem tartotta feladatának, a gyűjtemény fejlődése során a népi ezermesterség további egyes darabjaival is szaporodik.4 Az 1840. évből származó összeírás tanulsága szerint nem egy hasonló raritás, megőrzésre méltónak ítélt különlegesség akad a gyűjteményben : két szőr lapta egy tehénből, a debreceni mészáros céh ajándéka 1796-ban ; két fa kalán összeláncolva, mind egy darabból ; két makkos végű fa egy kis lyukon általbujtatva stb. A kollégium könyvtárának említett darabjai nyilván szokatlanságuk folytán, mint népi kultúránk különlegességei kaptak helyet a gyűjteményben. A debreceni múzeológiai törekvéseknek mindenképpen jelentőségteljes mozzanata a kollégiumi könyvtárnak e kezdeményezése, amely szervesen illeszkedik a különféle helyi műgyűjtői vállalkozások sorába. A ritkaságok, furcsaságok, ezermesterkedések muzeális jelentőségűnek vélt emlékeit a késő középkor óta gyűjtik magánszemélyek és közületek »kamerá«-i és »cabinet«-i. Hasonló alakulat a sárospataki református kollégium ritkaság-gyűjteménye, amelynek egyes darabjai XVII—XVIII. századi eredetűek és néprajzi szempontból még pontosabb felmérésre várnak. Ügy 2 Kováts Ingenieur:" A' Magyar Nemzet' pallérozásának felsőbb lépcsői. Mindenes Gyűjtemény. III. negyed. 398. s. köv. 1. Faggyas Gáspárról vö. Szűcs István: Szab. kir. Debreczen város történelme. III, 994. Debrecen, 1872. 3Zoltai Lajos: Magyar néprajzi gyűjtés 75 év előtt. NÉ. XV (1914), 285. 406. 286.