Ethnographia • 83. évfolyam (1972)

Kutatók, életművek - Balassa Iván: Banner János 1888—1971 358—360

KUTATÓK, ÉLETMŰVEK Balassa Iván 1888-1971 A magyar néprajztudomány azt a régész-tudóst gyászolja benne, aki a néprajz és a régészet szoros kapcsolatát tudatosan vallotta és munkásságában megvalósította. Élete végén visszatekintve, maga írja erről: ,,Rajtam és a korban utánam következő LÁSZLÓ Gyulán és CSALOG Józsefen kívül, az idősebb régész nemzedékben nem igen kerül ember, akinek érdeklődése a néprajz irányába — régészeti vonatkozásban — is kiterjedne, és aki ma is vallaná azt, amit RÓMER Flóris éppen most 100 éve megjelent Műrégészeti Kalauza is vallott (Pest, 1866): ,,A régészetnek az élő néprajz eredményeire is támaszkodnia kell!" (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VIII. 481, Miskolc, 1969). BANNER János kétféleképpen is a néprajz­tudományhoz tartozott, még akkor is, ha életműve a régészet mezsgyéjén belülre esik. Először maga is művelte tudományszakun­kat, másrészt ennek eredményeit, szemléle­tét, sok esetben munkamódszerét sikerrel alkalmazta szinte minden régészeti munká­jában. 1888. március 6-án született Szék­udvardon, Arad megyében, de elemi iskolái­nak egy részét és a gimnáziumot Békésen végezte ami egész életére megh­atározóvá vált. Ez a táj lett számára az a szűkebb haza, melyhez első munkái kapcsolódnak, ahol a legnagyobb ásatásait végezte, melynek történeti és néprajzi sajá­tosságait élete befejezéséig sohasem szűnt meg kutatni, bátyjával BANNER Benedekkel, a jeles helytörténész és néprajzkutatóval együtt. 1906 — 1910 között a kolozsvári egyetem történelem-földrajz szakos hallgatója, aki rendszeresen eljár a régészeti és néprajzi előadásokra is. Sőt szakdolgozata, mellyel később a doktori címet is elnyerte. Népies építkezés Békésen. Térképekkel, fényképekkel, rajzokkal 1910-ben készült és ennek egy része megjelent a Néprajzi Értesítőben is (A békési magyarság népi építkezése. Banner János

Next