Ethnographia • 83. évfolyam (1972)

Kutatók, életművek - Diószegi Vilmos: Bán Aladár, a finnugor hitvilág kutatója 361—369

Diószegi Vilmos : Bán Aladár, a finnugor hitvilág kutatója BÁN Aladár születésének századik fordulóján a Magyar Néprajzi Társa­ság Emlékünnepséget rendezett,­ amelyen méltatást nyert az ünnepeltnek a finnugor néprajz,a népköltészet és műfordítás­ területén elért eredménye. Ekkor érlelődött meg az a gondolat, hogy vallástörténeti eredményeit is értékelni kell, hiszen három irányú munkásságának egyikét éppen ezek adják, miként nekrológ-írója kifejezi: az ,,ősvallási dolgozatok"­ csoportja. Tudósunk tárgykörökbe vágó munkássága négy kutatási területre irányult: 1. a különböző finnugor népek vallástörténeti elemzése, éspedig a lappoktól a mordvinokon át az osztjákokig; 2. a finnugor népek mitológiája; 3. a magyar mitológia; 4. túllépve a finnugor népek keretein: a sámánizmus. BÁN Aladár vallástörténeti érdeklődése és ismerete kiterjedt körű. Túl az önálló tudományos munkákon, az egyes tanulmányok ismertetésekor új tudományos eredményeket ért el a kifejtett gondolatokkal, amelyekkel valamilyen helytelen véleményt kijavít, egy-egy műből a mitológiai jellem­zőket kiemeli, mint pl. a vogulok esetében, némely jelenséghez értelmezést ad (pl. az osztják vid­liről kifejti, hogy kőszemű bálvány). Az észtek néprajzi jellemzésekor vogul párhuzammal szolgál, a finneknél kimutatja bizonyos tárgyak kultuszát, igyekszik szorgalmazni, hogy a néphit anyagát a mordvinok között is összegyűjtsék, de szűkebb érdeklődési köréből fakadóan legfőbb eredményét a lappok mitológiájával kapcsolatban éri el. Mielőtt áttekintenénk érdemi munkásságát, meg kell említenünk tudó­sunk egyik igen nagy jelentőségű emberi tulajdonságát. BÁN Aladárnak volt bátorsága korábban elfoglalt álláspontját módosítani, ha az tévesnek bizo­nyult. A lappok mítoszi emlékeit vizsgálva a saivo-kérdést is vázolta s arra a következtetésre jutott, hogy a saivo eredetileg azonos jelentésű a seita szóval, és olyan különös alakú sziklákat jelent, amelyekben, vagy amelyek alatt holtak lelkei tanyáznak.5 Tizenöt évvel később WIKLUND a lappok vallásában levő skandináv elemeket vizsgálva elemzi a saivo kérdését is.6 BÁN Aladár a 30 oldalas tanulmányt részletesen ismerteti, s a cikket így kezdi: „WIKLUND professzor, Társaságunk érdemes kültagja, e 30 lapra terjedő értekezésében oly kérdést vett a philológiai vizsgálódás boncz­ése alá, mely a finnugor népek mítoszi hagyományaival foglalkozók között különös érdeklődésre számíthat ... e sorok írója ... a saivo-i kérdés mibenlétét is vázolta . . . Wiklund e kérdést más megvilágításba helyezi."A BÁN maga ismerteti: „Wiklund bő adatokkal kimutatja, hogy a fejlődés menete a következő volt. A finnországi Inari-tó környékén lakó lappoknál maradt fenn ez a szó legere­detibb jelentésében; ott minden mítoszi vonatkozás nélkül egyszerűen édes­vizet jelent, ellentétben a tengervízzel. Ettől nyugatra és délnyugatra­­ 1 Bán Aladár Emlékünnepség és tudományos tanácskozás (Várpalota, 1971. nov. 3 — 4.). 2 ORTUTAY Gyula 1972. 3 GULYA János 1971. 1 KOROMPAY Bertalan 1961, 285. 5 BÁN Aladár 1905, 3444. 6 WIKLUND K. B. 1916. 7 BÁN Aladár 1916, 110.

Next