Ethnographia • 83. évfolyam (1972)
Kutatók, életművek - Diószegi Vilmos: Bán Aladár, a finnugor hitvilág kutatója 361—369
Diószegi Vilmos : Bán Aladár, a finnugor hitvilág kutatója BÁN Aladár születésének századik fordulóján a Magyar Néprajzi Társaság Emlékünnepséget rendezett, amelyen méltatást nyert az ünnepeltnek a finnugor néprajz,a népköltészet és műfordítás területén elért eredménye. Ekkor érlelődött meg az a gondolat, hogy vallástörténeti eredményeit is értékelni kell, hiszen három irányú munkásságának egyikét éppen ezek adják, miként nekrológ-írója kifejezi: az ,,ősvallási dolgozatok" csoportja. Tudósunk tárgykörökbe vágó munkássága négy kutatási területre irányult: 1. a különböző finnugor népek vallástörténeti elemzése, éspedig a lappoktól a mordvinokon át az osztjákokig; 2. a finnugor népek mitológiája; 3. a magyar mitológia; 4. túllépve a finnugor népek keretein: a sámánizmus. BÁN Aladár vallástörténeti érdeklődése és ismerete kiterjedt körű. Túl az önálló tudományos munkákon, az egyes tanulmányok ismertetésekor új tudományos eredményeket ért el a kifejtett gondolatokkal, amelyekkel valamilyen helytelen véleményt kijavít, egy-egy műből a mitológiai jellemzőket kiemeli, mint pl. a vogulok esetében, némely jelenséghez értelmezést ad (pl. az osztják vidliről kifejti, hogy kőszemű bálvány). Az észtek néprajzi jellemzésekor vogul párhuzammal szolgál, a finneknél kimutatja bizonyos tárgyak kultuszát, igyekszik szorgalmazni, hogy a néphit anyagát a mordvinok között is összegyűjtsék, de szűkebb érdeklődési köréből fakadóan legfőbb eredményét a lappok mitológiájával kapcsolatban éri el. Mielőtt áttekintenénk érdemi munkásságát, meg kell említenünk tudósunk egyik igen nagy jelentőségű emberi tulajdonságát. BÁN Aladárnak volt bátorsága korábban elfoglalt álláspontját módosítani, ha az tévesnek bizonyult. A lappok mítoszi emlékeit vizsgálva a saivo-kérdést is vázolta s arra a következtetésre jutott, hogy a saivo eredetileg azonos jelentésű a seita szóval, és olyan különös alakú sziklákat jelent, amelyekben, vagy amelyek alatt holtak lelkei tanyáznak.5 Tizenöt évvel később WIKLUND a lappok vallásában levő skandináv elemeket vizsgálva elemzi a saivo kérdését is.6 BÁN Aladár a 30 oldalas tanulmányt részletesen ismerteti, s a cikket így kezdi: „WIKLUND professzor, Társaságunk érdemes kültagja, e 30 lapra terjedő értekezésében oly kérdést vett a philológiai vizsgálódás bonczése alá, mely a finnugor népek mítoszi hagyományaival foglalkozók között különös érdeklődésre számíthat ... e sorok írója ... a saivo-i kérdés mibenlétét is vázolta . . . Wiklund e kérdést más megvilágításba helyezi."A BÁN maga ismerteti: „Wiklund bő adatokkal kimutatja, hogy a fejlődés menete a következő volt. A finnországi Inari-tó környékén lakó lappoknál maradt fenn ez a szó legeredetibb jelentésében; ott minden mítoszi vonatkozás nélkül egyszerűen édesvizet jelent, ellentétben a tengervízzel. Ettől nyugatra és délnyugatra 1 Bán Aladár Emlékünnepség és tudományos tanácskozás (Várpalota, 1971. nov. 3 — 4.). 2 ORTUTAY Gyula 1972. 3 GULYA János 1971. 1 KOROMPAY Bertalan 1961, 285. 5 BÁN Aladár 1905, 3444. 6 WIKLUND K. B. 1916. 7 BÁN Aladár 1916, 110.