Ethnographia • 83. évfolyam (1972)

Kiállítások - Balassa M. Iván: A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon 553—572

KIÁLLÍTÁSOK, MÚZEUMOK Balassa M. Iván A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon 1896. május 2-án megnyílt az Ezred­éves Országos Kiállítás. E kiállításnak volt része a kor magyar néprajztudomá­nyának nagy vállalkozása a Néprajzi Falu.1 Tanulságait és eredményeit JANKÓ JÁNOS, akinek az egész Néprajzi Falu érdemi megvalósítását köszönhetjük, köz­vetlenül megszűnése után összefoglalta.2 Mégis szükségesnek érzem, hogy 75 év táv­latából újra foglalkozzam vele. Ennek oka nemcsak az, hogy a szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeum építésekor az előzmények számbavételét kötelességünk­nek érezhetjük, hanem az is, hogy az első összefoglalás óta nem történt meg a Nép­rajzi Falu átfogó értékelése. Csak a már akkor is felmerülő elméleti kérdéseket idézik, tehát a kiállításból leszűrhető népi építészeti tanulságokat. Muzeológiai vonat­kozásainak eddig nem sok figyelmet szen­teltek. Pedig ez nem elhanyagolható kér­dés, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Néprajzi Falu JANKÓ JÁNOS munkája nyomán jött létre. JANKÓ nemcsak kutató volt, hanem kiváló muzeo­lógus is, és alapvetése a Néprajzi Múzeum­ban máig is meghatározó jelentőségű.3 Ezért érzem úgy, hogy felül kell vizsgálni azt a szakmai körben általános véleményt is, amit DOMANOVSZKY György a következőkben foglalt össze: ,, 1896-ban az ezredéves országos kiállításon 24 jól­rosszul megépített parasztház-másolattal mi magyarok is kísérletet tettünk, de a kiállítás bezárultával a magyar falut le­bontották . . ."4 1 A Néprajzi Falu elnevezést JANKÓ J. használta, mások Kiállítási Falunak ne­vezték, pl. KOVÁCS 1896a. 254., Ezredéves kiállítás 41. stb. A néprajztudományban JANKÓ nyomán a Néprajzi Falu elnevezés honosodott meg, a továbbiakban én is ezt használom. -'JANKÓ 1897. A Néprajzi. Múzeum alapításának századik évfordulójára I. A Néprajzi Falu előzményei A Néprajzi Falu előzményeiről már JANKÓ János is megemlékezett,5 s a tu­dománytörténeti munkák a mai napig ugyanazt az adatsort ismétlik. így elsőül a 1873-as bécsi világkiállítás magyar népművészeti gyűjteményére hivatkoz­nak, majd ezt követően a különböző nép­művészeti kiállításokat említik, ahol a nép­rajz általában együtt szerepelt a házi­iparral. Kiemelkedő jelentőségűnek meg­ítélt esemény volt az 1885-ös országos kiállítás, ahol 15 parasztszobát állítottak ki. Ezt tekinti a tudománytörténet a Néprajzi Falu közvetlen előzményének.6 Figyelemre méltó viszont az, hogy a Millenniumi Kiállítás néprajzi részlegének tervezése során eleinte szó sem esik a falu­szerű bemutatásról. HARRMANN Antal 1890-ben: ,,A milleneum legillőbb megün­neplése volna a mai és a történelmi Magyar­ország teljes hű képének bemutatása egy nagyarányú országos ethnográphiai kiállí­tás keretében."7 GELLERT Mór egy óv múlva a háziipar és a néprajz közös kiállí­tását illetően szükségesnek tartja a lak­berendezések bemutatását, anélkül, hogy a Falut említené.8 XANTTJS János 1892-ben 9—10 ideiglenes pavilonban kívánja be­mutatni az ország különböző vidékeiről összegyűjtött néprajzi anyagot.9 A Néprajzi Falu gondolata először az ezredéves kiállítás néprajzi és háziipari csoportbizottságának első rendes ülésén 1893 áprilisában kap nyilvánosan hangot: 3 BALASSA 1968. 32. 4 DOMANOVSZKY 1940. 166. 5 JANKÓ 1897. 2—3. 6 Pl. VISKI 1931. 7—8. 7HERRMANN 1890. 56. 8Ethn. 1891. 404—405. 9 XANTTJS 1892. 305.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék