Ethnographia • 83. évfolyam (1972)
Kiállítások - Balassa M. Iván: A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon 553—572
„A néprajzi kiállítás kerete az egyes vidékek és népek szerint élethíven berendezett parasztházak nagyobb telepe lesz, középen nagyobb arányú fatemplom, a házi ipar rendszeres kiállítására." 10 Nem tudjuk, hogy pontosan kinek tulajdonítsuk a Néprajzi Falu eszméjét. Ezt a bizonytalanságot csak fokozza KOVÁCS Gyula ismertetése a Néprajzi Faluról: „Nem nehéz beszámolnom arról, hogy kinek köszönhetjük a kiállítási falu eszméjét. A néprajzi falu eszméje, mint a bevezetésben is említettem, már nem új a kiállítások történetében. A kongói, sziámi, tonkingi falvak előképe után a kiállítási falu létesítésének eszméje nem kívánt külön feltaláló genie-t. . . Az általa felsorolt előzmények között is van egy, melynek érdemes az eddiginél nagyobb figyelmet szentelni. Ez az 1873-as bécsi világkiállítás. A világkiállítás a XANTUS János és RÓMER Flóris gyűjtötte 2600 kiállított néprajzi tárgy miatt nevezetes helyet foglal el néprajzi kiállításaink történetében. 12 Viszont, s erről sem XANTUS, sem később JANKÓ nem emlékezett meg, SÁNDOR István se tud róla, hogy a magyar néprajz nemcsak ebben a formában szerepelt a kiállításon. „Ha az úgynevezett „Heustadel"vízen áthaladunk, sajátságos látvány ragadja meg figyelmünket. Egy egész falu terül el itt. A szó legszorosabb értelmében: nemzetközi falu, mely nem egy nép szokásait s erkölcseit tükrözi vissza, de megismertet Európa majdnem összes népeinek lakosztályaival, ruházatával és szokásaival." 13 A „nemzetközi falu"-ban a történelmi Magyarország területéről származó házak is álltak, mégpedig egy székely, egy erdélyi szász és egy román ház. A székely ház részletes leírása is fennmaradt: „Mielőtt a tulipános faragásokkal ékített kapu ajtajának kilincsére tennék kezünket, tekintsük meg a házat kívülről A kapu a fába vésett tulipánokkal és madarakkal van díszítve s e kifaragott részek kékre és vörösre festve. A bejárattól jobbra utczai árnyékülés ad a barangolásban elfáradt látogatónak pihenőt. A kapuzatétól kezdve az első szobáig mindenütt rég ismert s nagyrészt rég feledett primitív dolgok integetnek feléd; az udvaron széltében hever a váltó eke, barna, szekér, gyalogszekér, itató csöbör, kézvonó pad és dagasztószék láb; a tornáczon bőven megrakva áll a törökbúza rúd és gúnyaszárító rúd, meg a sok gazdasági eszköz: csép, búzavágó gereblye, felező söprű, szóró lapát, szénatakaró villa, kasza, méhkas és sótörő mozsár; a hátulsó szobában ott áll a fonalas osztováta (szövőszék), ott a szabad tüzelő, a siklódi láda és kenyérkas; a falakon sótartó, reszelő, csíkszűrő, habszedő, pecsenyesütő nyárs stb. Az első szobában kevélykednek a tulipános ládák és a két égbenyúló, párnagazdag ágy; minden szegletből egyszerű jólét és eredetiség köszönt. A falakra czifra mázos csuprok, mik első pillanatra elárulják eredetiségöket, fonott kosarak (szatyrok) és szeszélyes alakú szalmakalapok vannak aggatva; a pohárszéken szabad használatra ki van téve a borvíz, ihatik abból boldog, boldogtalan; a házi osztováta-fonta abrosszal leterített asztalon százféle apró házieszköz hever. A székely háznak a bécsi világkiállításon lakói is voltak: „A vendégszerető gazda: ifj. Farkas László Udvarhely székről, és az a fiatal menyecske, aki vendégeit oly ügyesen tudja szép szóval tartani, nos , az: ifj. Farkas Lászlóné asszonyom." Tehát már a bécsi világkiállításon felállítottak egy székely házat. A házat és udvarát be is rendezték. Ugyanez állapítható meg a szász-14 és román házról is. 15 Az előbbinek lakója is volt, a román ház lakó nélkül állt. Viszont éppen ebben az esetben ismerjük a ház létrehozóját is: a kiállítás oravicai fiókbizottságának alelnöke, SCHNÁBEL Gyula. Feltételezhető, hogy az előbbi két házat, a székelyt és a szászt is, a bécsi világkiállítás helyi albizottságai építtették fel — erre az is utal, hogy lakójuk volt — és ezért nem méltatta különösebb figyelemre a vállalkozást a kor néprajztudománya. Kétségtelen, hogy a „nemzetközi falu" elsősorban látványosságul szolgált, muzeológiai értékei nem lehettek nagyok, de mindenesetre megmutatták azt az utat, mely a kor zsúfolt, meglehetősen áttekinthetetlen néprajzi kiállításaiból kivezethet, és emléke — feltehetőleg — elősegítette a Néprajzi Falu gondolatának megszületését is. //. A Néprajzi Falu szervezése A Néprajzi Falu munkálatainak megindulásakor először fel kellett mérni, egyáltalában mi a magyar és a magyar- 10 WL. H. 1893. 69. 11 KOVÁCS 1896. 254. 12 SÁNDOR 1953. 13 A bécsi kiállítás 1873. 18. passim 14 .4 bécsi kiállítás 1873. 15 A bécsi kiállítás 1873.