Ethnographia • 84. évfolyam (1973)

Tanulmányok - Dobos Ilona: Petőfi mondák 418—429

folklórba. Petőfi az európai hős-ideál egyik késői, reprezentatív meg­testesítője. Az európai parasztság folklórja — akárcsak a keresztény legendairo­dalom — a földközi-tengeri, mediterrán kultúrában gyökerezik, ezért van az, hogy ha bármely jelentősebb hős mondakörét tanulmányozzuk, az elté­rések, egyéni vonások ellenére ismerős világban érezzük magunkat. Hasonló tulajdonságokkal felruházott hősökkel, azonos motívumokkal talál­koztunk már a Bibliában, a görög-római mitológiában, vagy ritkább esetben a szentek életében. Ezek az azonosságok azonban — a korábbi hiedelemmel ellentétben — nem veszélyeztetik az egyes nemzetek népköltészetének erede­tiségét. A hős rendkívüli körülmények között születik. Az újszülött sorsát megjövendölik. A görög-római mitológiában és a bal­káni folklórban a jövendölés a három moi­a vagy párka feladata. Az európai folklórban a három asszonyt gyakran helyettesíti egy hivatásos jós: „Nem hiába, hogy Petrovicsnénak még lánykorában megjövendölte egy javasasszony, hogy nagy­elméjű fia lesz, hogy olyan fiút fog szülni, amelyik előtt még ő maga is meg fog hajolni s Petrovicsné ennek a jóslatnak hitt is."­ Hogy a költő is nagy jelentőséget tulajdonított a családi hagyománynak, azt Jövendölés c. verse tanúsítja. Szülőhelye ,,hét város". Homéroszt hét város vallja magáénak. A nagy emberekért folytatott versengés azonban a későbbi évszázadokban sem szűnt meg. Hogy csak néhány példát említsek: Boccacciot Párizs, Firenze és egy kis toszkán városka, Cartaldo tartja szülöttjének.­ Az európai bevándorlók magukkal vitték hagyományaikat az új hazába is: így indult meg a harc több helység között Lincoln Ábrahámért.­­ Kiskőrös, Kiskunfélegyháza és Szabadszállás között perré fajult a múlt század végén a vita Petőfi szülőhelyéért. A tanúk a helyi mondákat eskü alatt vallották. Bár az evangélikus egyház anyakönyvi kivonata kétségtelenné tette a költő szülőhelyét, a vita a mai napig sincs lezárva. Kiskunfélegyháza és Szabadszállás hívei nem tagadják ugyan az anyakönyvi bejegyzés hiteles­ségét, de azzal érvelnek, hogy a gyermeket csupán azért keresztelték meg Kiskőrösön, mert az említett városokban nem volt evangélikus anyakönyv­vezetés.­­ A három helység mellett a néphagyomány még több változatot is ismer, így DIENES András könyvében szó van Dunavecséről is.7 .,. . . olyan variáció is kering a nép között, hogy a Félegyháza és Kiskőrös közötti Izsáki úton, a félegyházi határban levő Ringhegyi szőlő körül született, s innen vitték be, mint gyenge gyermeket, még aznap Kiskőrösre keresztelni."­ És hogy most már meg se álljunk hétig: a Pest megyei Jakabszálláson jegyezték fel: „Hal­lottam, a fiam mondta, hogy kigyütt rendeletbe, hogy Petőfi Sándor Szabad­ 3 Vasárnapi Lapok, 1880. X. 10. 4 KARDOS T. 1972. 5DOBSON, R. M. 1964. 223-224. 6 MEZŐSI Károly az érvek sokaságát sorakoztatja föl Kiskunfélegyháza mellett. 1959. SÁNDOR József könyvének címe éppoly mániákusságra vall, mint a mű egésze: Nemes Petőfi Sándor költőnk Szabadszálláson született és Szibériában halt el. 1939. 7 DIENES A. 1957. 8 HATVANY L. 1967. 97.

Next