Ethnographia • 85. évfolyam (1974)
Kisebb tanulmányok, közlemények - Molnár Balázs: Húsvéti asztal 396—411
úgy, hogy az abrosz két sarkát összefogták. Húsvéthétfőn este a terítéket leszedték, a morzsát a moslékos dézsába szórták. Azt tartották, hogy az a jószág, amelyik abból eszik szebb lesz, jobban fejlődik és mentesül a betegségtől. 21 .,A húsvéthétfői locsolkodás, öntözés ősi pogány hiedelemben gyökerezik, amelynek erotikus jellege volt. Az öntözés a termékenységet akarja elővarázsolni" — írja és idézi BÁLINT Sándor. 22 A húsvéthétfői, az egész húsvéti locsolkodás erotikus, termékenység varázsló gyakorlata szórványosan még ma is gyűjthető ezen a területen. Domaházán visszatérő gyűjtéseim korai húsvéti szokásgyakorlat fennmaradt emlékeit, emléktöredékeit örökítették meg. Húsvéthétfő virradatkor bekopogtatott a jóbarát vödör, vagy rocska vízzel a kezében a komáékhoz. A komaasszony az ágyon talpra ugorva, egy szál ingben a falat támasztva kérleli komáját, hogy ne, ne locsolja . . . Derűs szembe nézés közben alkudoznak, az asszony két tenyerét arcára borítja, alkudozik, könyörög, miközben az ágyban fekvő férje is bíztatja komját „ne sajnáld, csak közé ..." A locsolkodásra érkezett koma az ajtónyílástól — alkudozás közben — lépésről lépésre közelíti a testileg, lelkileg hevülő komaasszonyát, aki izgalmában ingét emelgeti . . . Biztató szóra, vederemelgetésre a falat támasztó asszony hirtelen a szemére húzza, fejére borítja ingét, törpeszállásban álló csupasz testét abban a pillanatban végigönti a veder vízzel öntözésre érkező koma. Vízöntés közben célpont az asszony nemi szerve. Az üres vedret lóbáló, féloldalt forduló locsoló koma örömtől sugárzó arcát, lelki kielégültségét írásban nehéz lenne korhűen bemutatni, csakúgy, mint a locsolt asszony testi és lelki változásait. A férj koma derűtől ragyogó arcára húzza dumája szélét és miközben féoldalt fordul, csak ennyit mond : „sikerült koma ..." Az asszony pillanatok alatt papucsba lép, inge száraz részével megtörli vizes testrészét, fejpárnája alól kihúzza mángorolt pendelyét és ingvállát, ágya, fal felé fordul, alulról magára húzza a pendelyét, megköti, leereszti vizes ingét, magára húzza ingvállát és gombolgatás közben indul, hozza a pálinkás üveget . . . Akkorra férje is kilépett az ágyból, nadrágot húzott, papucsba lépett, a koma is visszatért, aki az üres vedret tette vissza oda, ahonnan elemelte. Az asztal sarkára helyezett két pálinkás poharat csordultig tölti a megöntözött asszony. Az öntöző koma és az asszony férje emeli poharát, koccintanak, az öntöző koma az asszony felé fordul — aki a pálinkás üveget kezében tartva áll — kétszer háromszor emeli poharát, örömtől ragyogó szemmel csak ennyit mond: „Hon' a karod szaggassák pulyáid" — süríti poharát. Az asszony ismételten megtölti a poharakat, de már nem csordultig ! Az asztalon tálon levő tésztával kínálja a férfiakat, akik közben leültek. Az asszony nyomban áthúzza a vizes ágyneműt, kiteríti a vizes inget és az ágyhuzatot. Később, amikor a nap is felkelt, kiteszi a dunnát, párnát száradni. A száradó dunna, párna híradás is a járókelők számára, hogy Vont már meglocsolták. A férfiak néhány pohár pálinka elfogyasztása, dohányzás közben beszélgetnek, majd a locsoló koma hazatér. Hasonló, csaknem azonos esettel utcán is találkoztam. Fényképes megörökítésük nem sikerült, mivel az esetek váratlanul, alkalomszerűen adódnak. De fényképezőgépem lencséjével is megörökítettem nagyon sok olyan esetet, amely az erotikus termékenység varázslás bizonyítéka. (9., 10., 14. ábra.) Legénysorban levő férfiak csoportosan keresik fel leányismerőseiket, választottjaikat, akik közeledtükre menekülnének, de nem tudnak, miközben a rocskából merített bögre víz keblükre, szemükbe loccsan. Öntözködés, locsolgatás közben előfordul, hogy a lány anyja, nagyritkán a lány apja durván is beavatkozik:, „Hagyjátok, menjetek el, nincs még itt annak az ideje" (ez ti. mise előtti időpont). Általános szokás szerint a mise után kezdődik a locsolkodás rendes ideje, de nagyon sok lányos háznál több rendbeli ruha szárad a misére menés idején is. Eladó lányoknál az a régi szokás él még ma is, hogy a lányokat megkeresett legénycimborák kézen fogják, kúthoz csalogatják a lányokat. A fiúk közül sorban a jelölt veder vizet merít és szembe áll a sorfallal, ahol egy fiú, egy lány, egy fiú stb. alkotja a sorfalat. A lányok szabadkoznak, könyörögnek, menekülnének, de a sorban és soron kívül álló 21 Cs. Pócs 1965, bemutatja a karácsonyi asztalt és regisztrálja babonás hiedelemanyagát; 154. ír a családi közösséget összetartó erejéről; 84 — 87. bemutatja a karácsonyesti étkezés külsőségeit; 8 — 41. megemlékezik a terített asztal gazdagságáról. 22 BÁLINT 1938, 223. MÓRA 1913, 82. Kiskunfélegyházán „húsvét hétfője, húsvét másnapja vízbehányó hétfő s az egész hét húsvét hete, vízbehányó hét." — FOŐHEIM 1925, 252 — 254. húsvéti öntözésről, szerelmi kapcsolatáról, régi tavaszi coitus varázslatáról ír; megemlíti, hogy régi palócföldi sírokban a halott sarka alatt tojást (Worms mellett piros tojást) találtak.