Ethnographia • 89. évfolyam (1978)

Kisebb tanulmányok, közlemények - Molnár Ferenc, A.: Egy Csokonai-anekdota háttere és változatai. 109—118

Mér kérdi?­­ A hagymaszagot nem érzi? termelők. 69 vagy idegen öreg embereket látva nagyot nevetve kiáltják utánuk. 52 Bihartordán és Komádiban a verses kérdés mellett néhányan a feleletre is emlékeznek, de a hozzá kapcsolódó történetet nem ismerik. 53 Berekböszörményben fennmaradt a mondás: Csokonai: Mondja csak, bácsi, merre van Kovácsi ? — Felelet: Menjen csak szaporán, odaér jó korán. Az ismeretlen adatközlő egy Szívók János nevű kántortól hallotta. 54 Buda vidé­kén Nagykovácsira vonatkoztatva a Hallja-e kend, bácsi:­­ Van-e még ide messze Kovácsi ? rímpárt jegyezték fel. 55 Ezek a rigmusok esetenként anekdotánkból is rövidülhettek, máskor azonban ettől és egymástól függetlenül is keletkezhettek. Ugyanezt a könnyen adódó rímlehető­séget más mondások is felhasználják: bácsi, maga nem arácsi, 56 bácsi, 57 kopácsi, 59 kovácsi, 59 moh­ácsi, 60 munkácsi, 61 néni (maga nem) tétényi, 62 vidéki, 6­­3 bácsi, hegyesi. Azt, hogy hegyesi az olyan asszonynak mondják, akinek mindenre van válasza. 64 A bácsi szó pedig az utóbbi rigmusban szójáték, vonatkozhat a (régi) Bács megyére, a Kolozsvár melletti Bács (Baciu), 65 és a jugoszláviai Bács helységekre. A jugoszláviai Bács közelében fekvő Piroson, ,,ha egy asszony nagyon energikus, vagy egy kicsit többet ivott, mint egy asszonynak illik, akkor így kérdeznek rá: Néni, maga nem bácsi ?" 66 Részben ide vonható még az a szójáték, mely szerint a bácsi érsek egyúttal érsek bácsi. 61 A fenti mondásoknak szintén lehetnek bővebb változataik: Hej diri-dora, hajdina! \ Vegyen kend, bácsi! \ Maga nem mohácsi ? GS (Kercaszomor): Hová való, néni?­­ — Kibédi. I Igen érdekes, hogy a Csík megyei Vacsárcsi községre alkalmazva is közöltek egy a cikkünkben szereplőhöz hasonló versikét: Hallja-e rend, bácsi,­­ Messze van Vacsárcsi? 52 Fürjész István ref. lelkész (Komjáti) levélbeli közlése (1973). 53 Balogh László ref. lelkész (Bihartorda) levélbeli értesítése, illetve Tatár Lajos könyvtáros és felesége (Debrecen) szóbeli közlése. Tatárék korábban Komádiban laktak. 54 Pontosabb adatok nélkül nyelv­járásgyűjtő kiránduláson a KLTE hallgatói je­gyezték fel 1973-ban. A cédulát JAKAB László adjunktustól kaptam. 55 SZILÁDY Zoltán 1935. 226. 56 Temesváry Kálmán ref. lelkész (Visonya) levélbeli közlése (1973). 57 Kutasi Kornélia levélbeli értesítése (1973), adatközlő a csokonyavisontai Rudics Józsefné. 58 Bosznai Endre ny. ref. lelkész (Pécs) levélbeli közlése (1973). Ő édesapjától hal­lotta, akit a cikkben említettem is, az anekdotára viszont nem emlékszik. 59 Bárányi Béla aspiráns (Debrecen) szóbeli közlése. Furtán lakott, ott gyermekko­rában maga és játszótársai is mondogatták. 60 Országosan ismert, 1. pl. KUSZKÓ Istvánné, TOKAJI NAGY Irma 1937. 159. — Ezt és általában a többi idézett rigmust is, főleg incselkedésképp mondják. SÁNDOR István etnográfus írja, hogy az 1920-as években Győrött diákok, inkább a kisdiákok körében pajkoskodó szokás volt az idegent e kérdéssel megállítani. A kérdést komoly képpel tették föl, s csak a nemleges válasz után került sor a diákok közt a nevetésre, és szükség esetén a menekülésre. Ám hasonló esetektől függetlenül, s különös ok nélkül is mondogatták egymás közt a gyerekek: bácsi, maga nem mohácsi? (levélbeli közlés, 1976). GUNDA Béla egyetemi tanártól tudom, hogy Békésszentandráson és Öcsödön e rigmust az idegen ember­re mondták, de a kisgyerekre is, amikor anyja hátán vitte. A mondással a kisgyermeknek kedveskedtek (levélbeli közlés, 197.").). 61 Hévész Bertalan adjunktus (Nyitra) szóbeli közlése. 1945 előtt Mohács környé­kén többször hallotta. 62 K. SZOBOSZLAY Ágnes adjunktus (Debrecen) szóbeli közlése. 63 Országosan ismert, magam is többször hallottam. 64 Penavin Olga egyetemi tanár (Újvidék) levélbeli közlése (1974). A nem teljesen biztos adat a jugoszláviai Kishegyesre (Krivaja) vonatkozik, Topolyán (Васка Topola) hallották. 65 1­975-ben Kolozsvárott és környékén hallottam. 66 Csete K. István ref. püspök (Pacsór) levélbeli közlése (1974). 67 Sándor István levélbeli közlése (1976), ő az 1920-as években Győrött Németh Ambrus nevű tanárjától hallotta. 68 Kovács József róm. kat. plébános (Kercaszomor) levélbeli közlése (1973). 69 L. BARABÁS Lászlónak RÁDULY János gyűjtéséből való összeállítását, 1970. A falucsúfolót Kibéd környékén szintén ismerik. A cikkre, a mondóka teljes szövegére RÁDULY levele (1973) figyelmeztetett. (Kibéd, Románia). A kibédiek híres hagyma­

Next