Ethnographia • 92. évfolyam (1981)

Közlemények - Kós Károly: Népi írott források a székelység anyagi kultúrájának múltjához. 471—478

Kós Károly Népi írott források a székelység anyagi kultúrájának múltjához Egy szabad székely család végrendeletei, osztálylevelei a XVII. századból 1948-ban, dr. Gh. FOCSA bukaresti etnográfussal „csíki házat" keresve a bukaresti „múzeum-falu", a Muzeul Satului részére, Csíkszentgyörgyre is elvetődtünk, hol házi­gazdánk esti böngészésre egy régi iratköteget adott át. Az iratköteg számos írása közül 10 a helybeli Botskor „birodalom" (birtok) örökösei között még a XVII. század első felében zajlott viszálykodásból maradt. (Az alcsíki, valószínűleg szentmártoni eredetű Botskor [Bochkor]-okkal a XVII. században Csíkszentmártonon kívül méd Tusnádon, Mindszenten, Szeretszegen, Kozmáson, Deinen, Szentkirályon és Csíkszentgyörgyön talál­kozunk. A Csíkszentgyörgyiek Katona-részen való, tehát sem jobbágy, sem kutyabőrös nemes, un. szabad székely családok voltak.) Engem a családtörténeti vonatkozások kevés­bé érdekeltek, viszont kijegyezhettem olyan részleteket, melyek értékes utalásokat tartal­maznak az ottani korabeli örökösödés rendjére, a nőket illető „belső házi eszközök"-re, textíliákra stb. (1627), valamint „az öss házhoz való földek"-re (1614) és a „külső rész"­re (zab- és búzaföldek, szénafüvek), melyet „örökösen fiúról fiúra adtak" (1636). Ugyan­akkor a vitás földek megjelölésére lépten-nyomon előforduló határnevek is sokat elárul­nak a korabeli alcsíki gazdasági rendről. 1614-ben a végrendelkező Botskor Mátyás (?) „az öss házhoz való földek"-et úgy osztja szét fiai közt, hogy a nagyobb tagok együtt maradjanak, ne aprózódjék el a föld, hogy pl. ,,( . . .) ne mennének az Udvarhely Széki Szt. Mártoni jószágnak borozdánként való osztogatására". 1627-ben Botskor János ,,testimonium"-ában (végrendelet) a „külső részt" fiaira hagyja, a „belső jószágot nézt abban a feleségem, az meddig az én nevemet viseli, része szerént benne hagyom (...) ha hol penig nevemet el hagyná, vissza szálljon az ősre, az árvákra"; viszont „ha a fiaim az feleségemnél nem lakhatnának az belső örökségemen, csinállyanak egj házat néki". A Botskor család egy nő leszármazottjának 1640-ben keltezett panaszleveléből világosan kitűnik, hogy a Botskor leány jogot tart mind anyja, mind nagyanyja „részire". 1640: ,,( . . .) Vágjon itt Csík Székben SztGjörgjön egj belső ülés helly (telek), kin tü laktok, az mellynek Vicinussa (szomszédja) ab una (egyfelől) Csedő István biro­dalma, ab alia (másfelől) Ványolos Páll jószága, melyet ugjan magatok birtok, ezen a meg nevezet jószágon voltának épületek, tudniilik egj ház Kamarástól, ajtón való zárral egjütt, és egj Istálló, annak felette 5 kád, és egj hordó, 3 kar (szúszék) és 2 pad, és egj láda, ki ugjan az Anyámé volt; és abban egj kékes párna hélly és egj Vereses, egj Veres Széllyü Lepedő, egj gjolts ing, egj fel szedet Veresses Katrincza; egj Cserén, 2 Vass Karika, az Korongon való, Ki ugjan az én szülő Anyámé volt, és ő atta volt oda, noha az malmot testamentumban néktek hagyta Botskor Mátyásné, egj nagy fejsze, ezeket a meg irt bonumokat mindeneket még Kévánok tölletek, mert testamentum szerént az meg holt Botskor Mátyásné nékem hagjta, az Testamentum tétel is volt itt Csik Székben Szent Gjörgjön, ezen fellyül meg irt jószágotokon az el mult 1630 esztendő­ben Die 17 Octobris; ezekben ha valamit tagadnátok hogj testamentum szerént nékem nem [hagyatott] volna, producalom (felmutatom) a testamentumot is ( . . .), ha kíván­tatik élő bizont (tanút) is fogok (...)• Annak felette egj Zöld szinü posztó Szoknyát és egj derekallyt, 2 párnát, aztis még kívánom tölletek, még annak felette a Nyomásban való földeit mi ugorlottuk vala meg, és azt Kegyelmetek vették volt bé felibe, úgj mint két földet felső mezőben, az egjik föld vágjon Egres Asszo fejében, az Lakban az maga­tok Csűrén kül Valónak valamint Toroczkoi István, és Barcsai Méltóságos Uraimék, kit Gyüttő István bir, . . . ezek is vannak itt a Csik Szt Gjörgji határban, ezeknekis a két földön tet gabonának az felit magamnak kévánom, ugj mint az Nagj Anyám részit, mert akkor meg mondottam, hogj az kinek illik, annak maradjon, ergo, én voltam köze­lib való Atyafiú, eztis ha tagadnád doccalom (documentaient) ..." A végrendeletekben és a hagyatékkal kapcsolatos más írásokban szereplő csík­szentgyörgyi határnevek: 1614: „Utzába: vám tövin" (k.), „az áll lábban" (sz.), „az Botskor Pál Tserée mellett" (sz.), „az két viz között az Sükösd Benedek kapujánál", „nagy mezőn fordulóban az határ Széllyben, az nagy völgy oldalán az zabb földet . . ." (sz.), „más felé fordulóban ebbháton 3 köböl búzának való földet" (sz.), „Uzahorgyába két szekérre való szénafüvet" (k.); 1624: „Nagy Mezőn", „Közép hosszúban" (sz.); 1626: „Egres aszó nevü helyen", „Egres aszó Bérczin" (sz.); 1627: „Nagy Mezőn az

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék