Ethnographia • 106. évfolyam (1995)

Előadások - Ujváry Zoltán: Kossuth Lajos a népdalokban 31—37

(mások biztosan mást is felsorolhatnának). 1970-ben mezőcsáti terepmunka­gyakorlatunk során vettük fel először az iskolásgyermekek találós­ szövegeit, nem kiszűrve ebből a modern (olykor akár bornírtnak is tűnő) változatokat. Azóta sincs ilyen célú közölt gyűjtés. Ez előbb a gyűjtés beszámoló-füzetében jelent meg (nyomdatechnikai okokból egyenesen láthatatlanul), majd végre méltó formában. Egy közösség találós kérdései In: "Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..." Ta­nulmányok a 65 éves Ag Tibor köszöntésére Szerkesztette: Liszka József, Komá­rom - Dunaszerdahely, 1993. 138-180. (némi kiegészítéssel az eredetihez képest). "Diákjaink farsangja 1983" c. beszámolóm egyetemi hallgatóink rendezvényéről szól, talán most már megjelenik. "Játékelbeszélés tegnapelőtt és holnapután" c. dolgozatom (1987) talán most a Vesszőparipáink 3. kötetébe bejutott. "A régi játé­kok örök élete" c. vázlat későbbi, még bővebb kidolgozást igényelne, és akkor talán meg is jelenhetne. Mindezzel a szomorú akadozással együtt is úgy látom, az utóbbi évtizedben megteremtődtek játékkutatásunk új szakaszának távlatai. Hogy a feltételei és lehetőségei is­­ erről nem tudnék most bíztató választ adni. Ezért is ismételtem meg a fentiekben néhány erre vonatkozó elgondolásomat. Budapest VOIGT VILMOS KOSSUTH LAJOS A NÉPDALOKBAN* A magyar szabadságharc nemcsak politikai, történeti vonatkozásban volt jelentős korszaka a magyarságnak, hanem kulturális megnyilatkozásokban is. A műköltészetben Petőfi Sándor jelenti a nagy fordulatot, a népköltészetben pedig az országos mozgalom nyomán járó, abból következő páratlan méretű témabővítés. Az 1848/49-es szabadságharc százéves évfordulója kapcsán országos gyűj­tőmozgalom indult a folklorisztikus emlékek feltárására. Ennek eredményeként A szabadságharc népköltészete c. kötetben kiadott anyag is jól igazolja, hogy törté­nelmünk múlt századi nagy eseménye milyen hatással volt népköltészetünkre, s a néphagyomány egy évszázad múltán is megőrizte a szabadságharc költészeti emlé­keit. Ez a vizsgálat jól bizonyította, hogy a szabadságharc hősei közül a népha­gyományban Kossuth áll a középpontban, róla szól a legtöbb népdal, történet és monda. Alakja már-már mitikussá vált, s kultusza az egész nemzetre kihatott. * A Magyar Tudományos Akadémián 1994. május 10-én a Kossuth Lajos az újabb kutatások tükrében című tudományos ülésszakon elhangzott előadás. A témáról részletesebben Ortutay Gyula írt Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban címmel. Ethnographia LXIII. 1952. 263-307. A sza­badságharc népköltészete c. kötetben Dégh Linda ismertette a vonatkozó hagyományt. Mindkét munka forrásul szolgált a korabeli idézeteket illetően. A témakört Katona Imre foglalta össze tömören a Magyar Néprajzi Lexikonban.

Next