Ethnographia • 107. évfolyam (1996)

Tanulmányok - Balassa Iván, Budapest: A fejbenézés (Playful hair scraping) 41—51

1592: Anna Sos Mihalne vallja, láttam hogi Meggiesine a legint d­okolta, es az feibe nézet (Kolozsvár, SzT. III, 777); 1587: Janchinak az feibe kezde babirkalny mintha tetőt nézne (MNy. 55,423, TESz); 1582: Én pedig Zabo Ferenczne kérem Luczat hogy Az fémben Nézzen, mikoron fejembe Nézne enys az Lucza ed­eben haytam az femet (Kolozsvár SzT. III, 777). A szórványos XVI-XVIII. századi adatokból kitetszik, hogy Erdélyből a Partiumból és az ah­hoz közel eső területekről viszonylag több adattal rendelkezünk, de egy-két, többnyire közvetett utalást nyugatról is ki lehet mutatni. 3. A magyar középkorból két forráscsoportot említek meg. Az egyik a magyar balladák és történeti énekek egy bizonyos rétege, melyek egészen a XV. századig nyúlnak vissza. A másik a Szent László-legenda templomi freskó ábrázolása, melynek a lehető teljességre törekvő feltárását László Gyula (1993) nemrégiben adta közre. 3/az Az 'elcsalt menyecske (Molnár Anna)' típusú balladákat Vargyas Lajos azok közé sorol­ja, melyek a honfoglalásig, sőt azelőtti hősének motívumot tartalmaznak. E balladának, azon belül a fejbenézés motívumának jelentős irodalma van. Ebből csak néhányat említek meg (Vikár 1910, László 1944, Korompay 1972, Vargyas 1960, Vargyas 1988, De­mény 1992, László 1993), mert a motívumot és beilleszkedését a balladába nagyon részletesen és meggyőzően kidolgozták. Ezért elegendőnek látszik néhány olyan adat felsorolása, mely arról tanúskodik, hogy a fejbenézés motívu­ma a magyar nyelvterület más-más részén is felbukkan, ha nem is olyan sűrűn, mint Erdélyben. Az elcsalt menyecske (Molnár Anna) legtöbb változatát Erdélyben, elsősorban a Székelyföldön jegyezték le a múlt század első­ felétől kezdve. Vargyas Lajos (1960, 479-503; legutóbb 1988, 312) valamennyi változatát felkutatta és elemezte. Ez felment attól, hogy a kérdéssel részletesebben foglal­kozzam. Elegendőnek tartom, hogy néhány példát megemlítek. 1. ábra: Fejbenézés a XIX. század első felében. Pop Onaszie román festő műve. Hesdát, Szolnok-Doboka m. Viski 1934. nyomán.

Next