Ethnographia • 109. évfolyam (1998)

Ismertetések - A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXV-XXXVI. (Báti Anikó) 778—779

A kötet négy tanulmányának a tárgya a textília. Zólyomi József a nógrádi parasztság lakás­textíliáit, 1945 után a tárgyi kultúra változását mutatja be levéltári források, történeti, recens gyűjtések alapján. Szalontay Judit a rábaközi viselet egy kiemelkedő darabját, a csornai menyecskekendőket, a több generáción keresztül öröklődő hagyatékokat vizsgálja technikájuk, motívumkincsük szerint. Kevéssé tér ki azonban az ünnepi viselet e fontos darabjának a szokásrendbeli szerepére. A Néprajzi Múzeum perui régészeti textíliáit, a gyapot és gyapjú alapanyagú szöveteket, öltözettípusokat, a szö­vés technikáját írta le Főzy Vilma az Amerika gyűjtemény töredékes darabjait ismertetve. Ezeknek a leleteknek az anyagvizsgálatát (kormeghatározás, eredet), illetve ennek nehézségeit tárgyalja Torma László. Dél-Amerika távoli tájairól ad hírt további két tanulmány. La Paztól 400 km-re régészeti, tör­téneti antropológiai, természettudományos kutatásokat végeznek 1995-től, az Inka Birodalom egyik fontos lelőhelyén. Gyarmati János-Varga András jelen tanulmánya a topográfiai felmérések eredmé­nyeit teszi közzé. Kezdi Nagy Géza háromszor járt a tatonákoknál, komplex terepmunkájáról mód­szertani szempontokat is kiemelve tudósít. Földessy Edina francia nyelvű tanulmánya az arab-berber tej rokonsági rendszert mutatja be. Az erdélyi, moldvai magyarság vallási életének és identitásának a kapcsolatát vizsgálja Mohay Tamás és Pávai István. A csíksomlyói pünkösdi búcsú térszerveződését kutatva fény derült a politikai változásokat követően megélénkülő vallási élet hagyományainak feléledésére, de átalakulására is. A kisebbségben élő moldvai magyarság vallási és etnikai identitása gyakran ellentmondásban áll egy­mással. Pávai István cikkében a szövegfolklór alkotásai és egyes szokásokon keresztül mutatja be kettős tudatukat: megkülönböztetve etnikai, felekezeti hovatartozásukat, továbbá az egyház szerepét a magyarok románok közé történő integrálásában. Érdeklődéssel olvastam ezt a tematikailag sokszínű kötetet, amely számos folyamatban lévő, új kutatásról, eredményeikről, új módszerekről számol be. Budapest BÁTI ANIKÓ A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXV-XXXVI. Szerk.: Veres László-Viga Gyula, Miskolc, 1997. 852 p. A miskolci múzeum terjedelmes évkönyvében számos tanulmány szerepel a történettudo­mány, a társadalomtörténet, a régészet, az irodalomtörténet, a néprajz, a nyelvészet és a művészettör­ténet területéről. A történettudomány egy-egy vitás korszakát, eseményét vizsgálja levéltári forrásokra alapzva: Janó Ákos a sárospatai vár építéstörténetére, Takács Péter-Udvari István az ung megyei úrbérrende­zésre, Csíki Tamás a miskolci zsidóság gazdasági szerepére vonatkozóan. A politika, a gazdaság mellett a társadalomtörténet a történelem harmadik legfontosabb kuta­tási ága.Viszóczky Ilona, Rémiás Tibor, Bencsik János egy északkelet-magyarországi falu népesedés­történetét, az újkori Miskolc rétegződését és Tokaj mezőváros jelentőségét elemzik tanulmányaikban. Térben és időben is jelentős, például kultúraközvetítő szerepe volt a kisebb-nagyobb népmozgások­nak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozóan Faragó Tamás a XVIII. századi vándormozgalma­kat, Szászi Ferenc a második világháború utáni kivándorlást, Bencsik János-Szászi Ferenc a cseh­szlovák-magyar lakosságcsere következményeit, Dömötör Ákos pedig Ózd és vonzáskörzete közötti jelenkori ingázást és annak kulturális hatását vizsgálja. A XVIII-XIX. századi iskolatörténet, a nép­tanítók jelentősége a témája Szelestei N. László és Lénárt Béla cikkeinek. A vidéki újságírás történe­tét, a fővárosi sajtóval való konfliktusát, Miskolc és Kassa kiemelkedő szerepét mutatja be Berecz József a millennium kapcsán. A katolikus egyház reformkori szemléletét, célkitűzéseit vizsgálja Faze­kas Csaba káptalani jegyzőkönyvek alapján. Pusztai Tamás és B. Perjés Judit a régészeti munka két fázisát, a kezdeti lépéseket és a már feltárt leletek konzerválását mutatják be muhi középkori és a karsai honfoglalás kori ásatások nyomán.

Next