Ethnographia • 115. évfolyam (2004)
Tanulmányok - Kriza Ildikó: Sebestyén Gyula és a magyar történeti folklorisztika 185—194
Sebestyén Gyula és a magyar történeti folklorisztika A Kisfaludy Társaság 1894-ben pályázati felhívást tett közzé, amely szerint: „Kívántatik a magyar honfoglalás mondáinak és költői feldolgozásának történeti és kritikai ismertetése." Erre a felhívásra készült Sebestyén Gyula sokak által idézett, de mégis kevéssé ismert műve: A magyar honfoglalás mondás. A mű időszerűségét a kor művelődéstörténeti állapota igazolta. Egy széles ívű kutatástörténet írására vállalkozott, amire azért volt szükség, mivel a 19. században divat volt a honfoglalással, a magyar őstörténettel, az írásos történelem előtti korokról szóló emlékekkel foglalkozni. Regék, színművek, festmények, versek, eposzok, regények idézték fel a homályba vesző kort. Tette ezt mindenki a maga műveltsége, felkészültsége, célkitűzése szerint, ahányan annyiféleképpen. A felvilágosodás korától kezdve, Pray György 3 és Cornides Dániel 4 történelemfelfogásának elterjedésével már a 18. században, majd ezt követően a reformkorban az írástudók megkülönböztetett figyelemmel fordultak a magyarság eredetéről szóló forrásokhoz, az eredettel összefüggő mondákhoz, a fennmaradt írásos emlékekhez. Pray György az ismert és az újonnan megtalált krónikák alapján tényként fogadta el a hun-magyar rokonságot, ami meghatározta az utána következő nemzedékek történelemismeretét, az őstörténetre vonatkozó szemléletét és a krónikákhoz való viszonyt. Ennek szellemében látta a magyar történelmet Bessenyei György, Dugonics András, Kazinczy Ferenc, majd Horvát István és nyomukban a híres írók népes csoportja: Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Szigligeti Ede, Gyulai Pál, és sokan mások. A hunmagyar mondakör, a honfoglalás mondái a kevésbé emlegetett írók révén esetenként mégis jobban terjedtek, ezért említem Kőváry László, Váradi Antal, Debreceni Márton, Szász Károly, Gaál Károly, Bodor Lajos, Balla Károly, 1 Szendrey 1946: 120. 2 Sebestyén 1905. 3 Pray 1774. 4 Cornides 1778. 5 A történeti költészet, irodalom első áttekintését Toldy Ferenc tette közzé. Vö. Toldy 1850 és 1851.