Ethnographia • 125. évfolyam (2014)
KÖNYVISMERTETÉSEK - Frauhammer Krisztina: Írásba foglalt vágyak és imák. Magyar kegyhelyek vendégkönyveinek összehasonlító elemzése (Lovász Irén) 318-320
318Könyvismertetések A vizitációs jegyzőkönyvek közlését - minden kötetben - egyházközségi bontásban a lelkészek és a tanítók (léviták) prozopográfiája követi. Ezután következnek az egyházközségek, pontosabban a templomok és oratóriumok felszerelésének katalógusai: a klenódiumoké (szerzője Kovács Mária Márta), a „régi textíliáké” (Horváth Iringó) és az orgonáké (Sipos Dávid). Kár, hogy a repertoárból a harangok hiányoznak. A négy kötetnek megfelelően mindegyik katalógus négy folytatásra tagolva jelent meg. A közlésnek ez a módja kissé nehézkessé teszi az áttekintést, mert mindegyik közlést hosszabb-rövidebb tanulmány előzi meg, amelyeket óhatatlanul széttördelve lehet olvasni. A részletesen adatolt és minden esetben fényképpel, helyenként rajzzal kísért tárgyleírások a voltaképpeni katalógust alkotva csatlakoznak hozzájuk. Ez az anyag a református egyházmegyék viszonylatában páratlan teljességű és terjedelmű anyagpublikálás, nagyobb részben első közlés. A művészettörténészek kísérő tanulmányai és magyarázatai tág teret nyitnak a további, nagyobb távlatú vizsgálatoknak. Minden kötetben találunk a latin szómagyarázatok előtt „tárgymutatóknak nevezett fejezetet. Nem a megszokott tárgymutatók ezek, hanem - jobb szó híján nevezzük így - témajegyzékek, melyek kutatási segédanyagként szolgálnak. Készítőik az egyes tárgyszavakhoz a közölt vizitációs jegyzőkönyvekből kigyűjtötték a vonatkozó adatokat, így évszámot és helységet megjelölve pl. a „kiközösítés”, a „mátkaság” vagy a „papmarasztás” stb. összes említése együvé került, igaz, ezúttal is kötetenként széttagolva. A köteteket a tárgyleírások melletti fényképeken kívül még számos további fotó illusztrálja. Bőven akad köztük klenódium és néhány harang is, elsősorban azonban templomokról, haranglábakról, templombelsőkről készültek, bár ezek bemutatása nem teljes, iskolával, parókiával pedig elvétve találkozunk. A IV. kötetben térképek mutatják az egyházmegye 1648-as és 1800-as állapotát. A négy kötet kiemelkedően jelentős kollektív munka kivételesen értékes eredménye. A szerzők és a szerkesztők, többségükben fiatal szakemberek, a munka vezetője és irányítója, Buzogány Dezső professzor tanítványai, akiket a kolozsvári székhelyű Pokoly József Egyháztörténeti Kutatócsoport fog össze. Az egyes tanulmányok végén a szerzők több helyen köszönetet mondanak további, a címoldalakon fel nem tüntetett közreműködőknek, doktoranduszoknak, egyetemi hallgatóknak, levéltárosoknak, lelkészeknek is. Frauhammer Krisztina: írásba foglalt vágyak és imák. Magyar kegyhelyek vendégkönyveinek összehasonlító elemzése. Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2012. 244. p. /Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 32./ Lovász Irén A könyv alapja a Szemben a feledéssel. Magyar kegyhelyek vendégkönyveinek összehasonlító elemzése című, az ELTE-én, 2009-ben megvédett PhD értekezés, mely a szakrális térben elhelyezett vendégkönyveket és a hozzájuk kapcsolódó speciális vallásgyakorlatot mutatja be. Frauhammer Krisztina a vendégkönyvekben megnyilvánuló vallásgyakorlat vizsgálatának két fő értelmezési keretét jelöli ki: a búcsújárás a sajátos szimbólumaival, hagyományaival és a szakrális kontextusban megnyilvánuló speciális írásos kommunikáció. Célja a jelenség általános leírásán, nemzetközi tapasztalatok is számba vételén túl a magyar példák bemutatása, amit a bejegyzések adatainak részletes, számszerű kiértékelésével kíván elérni. A szövegek információn és tartalmi elemein túlmutató értelmezését is olvashatjuk: a kommunikációs szempont, a terápiás dimenzió és a vallásszociológiai következtetések is fontos részei a műnek. A búcsújárás, a szakrális kommunikáció és a mindennapi írás kontextusainak figyelembe vétele után a műfaji előzményeket és kapcsolódásokat igyekszik feltárni. Szóba kerül a múzeumi vendégkönyv pro