Ethnographia • 126. évfolyam (2015)

TANULMÁNYOK ÉS KÖZLEMÉNYEK - Kerezs1 Ágnes: Magyarország az orosz migránsok szemével 398

Kerezsi Agnes Magyarország orosz migránsok szemével Annak ellenére, hogy Magyarország nem volt és ma sem célország a bevándorlók számára, a migráció jelensége általánosan ismert probléma. Foglalkoznak a kérdéssel politikai, gazdasági és tudományos szinten, főleg társadalomtudományi megközelítés­ben.­­A néprajztudomány sem mehet el szó nélkül a mindennapjainkat ennyire átszövő, rengeteg kérdést és problémát felvető jelenség mellett. Fontosnak látszik megismerni a jelenség mögött megbúvó embereket, indítékaikat, céljaikat, életüket, hogy megér­tésük révén olyan általános folyamatokra, törvényszerűségekre derülhessen fény, ami hozzásegít minket egymás kölcsönös megértéséhez és elfogadásához. A témakutatás a Bevándorlóközösségek tárgykultúrájának vizsgálata Budapesten (K84286) című OTKA-kutatás keretében valósult meg. Az orosz migránsok és tárgya­ik kapcsolatának sajátos dimenziójával már foglalkoztam egy muzeológiai indíttatá­sú tanulmányban, ahol azt vizsgáltam, hogyan értelmezhetők azok a kortárs tárgyak, amelyekkel a hazánkban élő oroszok otthonában, munkahelyén találkoztam, levonha­­tók-e általuk általános társadalmi jelenségekre vonatkozó következtetések.­ Interjúalanyaim többsége nő volt és ezáltal a tanulmány is főként a női tapaszta­latokat dokumentálja. Azt kívánom bemutatni, milyen céllal, elvárásokkal érkeztek Magyarországra az itt élő orosz nemzetiségű, vagy orosz ajkú emberek, milyennek látják hazánkat, milyen életstratégiákat követnek. OROSZ MIGRÁNSHULLÁMOK Általános világjelenség az emberek szabad mozgása, áramlása a jobb, a könnyebb, a biztosabb megélhetés, a vonzóbb életkörülmények felé. A határok átjárhatóbbak lettek, a kommunikációs csatornák kiszélesedtek, még egy olyan viszonylag merev kiutazási politikával rendelkező ország esetében is, mint Oroszország. Az orosz migrációs folyamatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt száz évben négy nagy migrációs hullám indult el Oroszországból Európa és a világ felé, melyből egyik sem érintette erőteljesen hazánkat. Az első nagy hullám 1918-1922 között, a forradalom utáni polgárháborús időszak­ban volt, amikor Magyarországra is jöttek polgárháborús menekültek.3 A bevándorlók második nagyobb hulláma a II. világháború idején érkezett hazánk­ba, de ezek a szovjet megszállást követően rögtön tovább is mentek Nyugatra. 1 Lásd többek között: Sik 2012b. 212-256.; Wallace -Chmouliar- Sidorenko 2001.; Kováts 2013.; Sik 2012­. 2 Kerezsi 2014: 127-147. 3 Kolontári 2009: 157. ETHNOGRAPHIA 126/2015. 3. sz.

Next