Ethnographia • 130. évfolyam (2019)

2019 / 2. szám - KÖNYVISMERTETÉSEK - Domokos Mariann: Pál István mesél. Egy nógrádi magyar pásztorember mesekincse. Gyűjtötte, összeállította, szerkesztette, valamint a bevezető tanulmányt írta Agócs Gergely. Hagyományok Háza, Budapest, 2017. 176 p. CD és DVD melléklettel.

336 Könyvismertetések változatait mutatja be: pünkösdi királynék és királyok, hesspávázás Paraj­don, gyergyói királynéülte­tés. „Van még májusfa Keresztúr környékén” című írás zárja a kötetet, mely 50 településről számol be a májusfa állításának változatairól. A képmellékletben közel 160 fotó, archív és számos saját felvétel tartalmasan illusztrálja a kötet írásait. „Izgalmas vállalkozás valamely dramatikus népszokás értelmezése, egykori funkciójának fel­derítése, de legalább annyira érdekes az is, hogy miként változott évenkénti életbe játszás során, és mi a jelenkori, élő funkciója. Valamint az is, hogyan viszonyulnak hozzá a résztvevők és a szélesebb közösség.” (137. o.) Ebben az idézett szövegben benne van mindaz, ami Barabás László érdeklődését, kíváncsiságát jellemzi. A szerző jó tollú, olvasmányosan író szakember, és ez a kötet mindezt gazda­gon bizonyítja. A sok évtizedes, kitartó gyűjtő és feldolgozó munkája olyan eredményeket hoz, me­lyek folyamatában és sokrétűen tárják fel a kalendáriumi szokások hagyományozódásának mozgatóit. Rávilágít a vezető, szervező egyéniségek, esetleg csoportok, intézmények szerepére. Éles szemmel figyel az évről évre történő változásokra, a megtorpanásokra, a nemzedékek közti feszültségekre stb. A kották, szövegek közlésével a hagyományápolást, hagyományok felújítását is segíti, mint erre az egyik írásában utal: „Bár nem rendszeresen, de azóta is nyomon követem, figyelem a marokországi betlehemezés alakulását. Örültem, amikor hallottam, hogy 2000 után Somosdon is felújították, és néhány évig betlehemeztek a fiatalok. Amikor egyik diákunk révén megszereztem e játék „szöveg­könyvét”, nagy meglepetésemre az általam publikált játékleírás (Magyar karácsonyok, Impress kiadó Marosvásárhely, 2001, 130-139.) másolatát hozta, abból tanulták meg. Na tessék, gondoltam, erre is jó a folklórgyűjtő munkája.” (39. o.) Barabás László legújabb gyűjteményes kötete tanulságos, és sok tekintetben példaadó a szakku­tatás számára, ugyanakkor érdekes olvasmány a népszokások iránt érdeklődők számára. Pál István mesél: Egy nógrádi magyar pásztorember mesekincse. Gyűjtötte, összeállította, szer­kesztette, valamint a bevezető tanulmányt írta Agócs Gergely. Hagyományok Háza, Budapest, 2017. 176 p. CD és DVD melléklettel. Domokos Mariann A dudás Pál István (1919 - 2015), a nógrádi palóc pásztorkultúra és a magyar hagyományőrző moz­galom egyik legismertebb adatközlője volt. Pál Pista bácsi elsősorban a népzenében és a tárgyalkotó népművészetben kiemelkedő jelentőségű tudáskincséből ezúttal a gyűjtő-szerző-szerkesztő Agócs Gergely prózafolklór alkotásokat, többségükben népmeséket adott közre. De pontosan mi is ez a kiadvány? A kötet felépítése a tudományos népköltési szövegkiadások fejezetrendjét követi (a me­sélő hagyományos műveltségi kereteinek, a táj és a társadalmi közegnek, az adatközlő családjának, élettörténetének, folklórtudásának vázlatos bemutatásával). Ugyanakkor csak korlátozottan kapunk információt az adatközlő meseismeretére és a kötet szerkesztési elveire vonatkozóan. A kiadvány­hoz szervesen kapcsolódik két audiovizuális melléklet. Közülük a DVD-n látható mozgókép-felvételek képezik a kötet alapját: a közölt szövegek a filmfelvételeken előadott történetek írott változatai. A DVD-felvételek rögzítésére két alkalommal került sor: egy megrendezett gyűjtés alkalmából 2008- ban, valamint szélesebb közönség előtt 2010-ben. Ezen kívül a CD-mellékleten további hat mese hallható, melyek közül négy a kötetben is közölt mesék eltérő szövegvariánsait hozza. A kötet Pál István prózafolklór tudáskincséből tizenöt alkotás összesen tizenny­olc variánsát adja. A kiadvány többnyire klasszikus népmeséket tartalmaz, melyek a Grimm testvérek, Arany László és Kriza János jól ismert gyűjteményei nyomán széles körben elterjedtek. A mesék (és egy hiedelemmonda) címmel

Next