Ethnographia • 131. évfolyam (2020)
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK ÉS KÖZLEMÉNYEK - Varga Sándor: Adatok egy bánáti falu változó tánckultúrájához
320 Varga Sándor településének tartották.7 A Borovszky-monográfia szerint a településnek 1912-ben fogyasztási és értékesítő szövetkezete, hitelszövetkezete, iparos egyesülete, gazdaköre és takarékpénztára is volt.8 A szabadidő-eltöltésnek változatos formái alakultak ki a faluban: 1869-ben például már polgári olvasókör működött itt, a kultúrház az 1930-as években, a mozi pedig 1949-ben épült.10 A falusi és a tanyákon élő gazdák vasárnaponként a gazdakörbe jártak.11 Az „erkölcsi testületek”, melyeknek célja „a község kulturális és erkölcsi életének emelése és népe anyagi jólétének munkálása”12 volt, irányítása közvetlenül a katolikus egyházhoz kapcsolódott.13 Itt kell megemlítenünk az 1930-as években már működő református nőszövetséget és szintén az egyházhoz kapcsolódó népdalkört.14 Fontos szerepet játszott még a falu kulturális életében az 1887- ben alakult Végvári Önkéntes Tűzoltóegylet (később Tűzoltó Testület) is.15 A település paraszti műveltsége korán és meglehetősen erőteljesen polgárosult, amit a helyi tánc- és zenekultúra múltjának vizsgálatakor is tapasztalhatunk. A polgárosodást tekintve mintául a közeli Temesvár, Szeged és Buziásfürdő fejlett kulturális élete szolgálhatott, melyben a tánc is fontos szerepet játszott.16 VÉGVÁR ZENÉSZEI ÉS ZENEI ÉLETE Végvár zenei életét a rendelkezésünkre álló források alapján a 19. század végétől napjainkig tudjuk vázlatosan áttekinteni.17 A falut a Szmida-Nikolényi monográfia kifejezetten dalos kedvűnek, muzikálisnak írja le az 1900-as évek elején.18 Különösen a magyarnóta állt nagy becsben ebben az időben, az írás még nótaszerzőkről is említést tesz.19 Végváron az autodidakta zenélés és az intézményesített zenetanítás egyaránt nagy hagyományokra tekint vissza. A falu populáris zenei kultúrája és a közoktatás rendkívül szoros kapcsolatát mutatja, hogy a falusi citerásokból már az 1950-es években zenekart szerveztek iskolai kereteken belül. A faluban a 20. század első harmadában létezett egy református énekkar, egy 1957-es templomi ünnepséget hirdető meghívó szövegében pedig azt olvashatjuk, hogy vonósnégyes is működött a településen. 7 Bodor 1908: 253. 8 Borovszky [1914]: 125.; Pataki 2013c: 83. 9 Szmida-Nikolényi 1901: 40. 10 Pataki 2013c: 82. 11 A Gazdakör a téeszesítés alatt szűnt meg, az Iparos Egylet létezett még az 1960-as évek közepénvégén. Az első rádiók az 1940-es években, a televíziók és gépkocsik szinte egy időben, az 1960-as évek elején jelentek meg a faluban. 12 Orth 1934:4. 13 Orth 1934:4. 14 Pataki 2013b: 71-72. 15 Szmida-Nikolényi 1901: 41; Pataki 2013a: 31-32. 16 Berkeszi 1900: 95, 97, 100, 102; Bodor 1908: 251,253; Reizner 1895: 58. 17 A végvári zenei hagyományok 20 századi történetéhez lásd még Pataki 2014b: 58-59. 18 Szmida-Nikolényi 1901: 41. 19 Szmida-Nikolényi 1901:41—43.