Ethnographia • 131. évfolyam (2020)
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK ÉS KÖZLEMÉNYEK - Pál-Kovács Dóra: A magyarózdi csárdás (többlet)érintései
A magyar ózdi csárdás (többlet) érintései 361 REVIVAL TÁNCOSOK MINT ADATKÖZLŐK A tánc értelmezhető intim - a hétköznapi társas helyzeteknél, viszonyoknál intimebb - mozgásformaként, a vonzalom, egyes esetekben a szexualitás kifejeződéseként. Amennyiben azokat a többletinformációkat keressük az adott táncban, amelyek megjelenítik a fent említett intimitást, akkor a tánc olyan elemzéséhez kerülünk, amely az eddigi értelmezésekből hiányzott. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, a magyar néptáncok széles spektrumában valóban megtalálhatóak az említett többletinformációt hordozó jelenségek, szükségesnek találtam adatközlőim körének kibővítését. Korábbi kutatásaim, tanulmányaim során főként a Magyarózdon készült interjúimra támaszkodtam, az ott szerzett információk feldolgozását végeztem el, azonban jelen vizsgálat során nemcsak a magyarózdi helyi lakosokkal készítettem interjúkat, hanem olyan női és férfi revival táncosokkal, akik gyakran táncoltak helyi adatközlőkkel, mivel az általuk átélt női/férfi tapasztalatok segítségemre szolgálhatnak/szolgálnak a probléma komplexebb megértésében. Marót Károly a revivalt olyan kulturális jelenségnek tartja, amely egy korábbi funkcióvesztést követően újjáéled, korábbi funkciói újraértelmeződnek, valamint az új szociokulturális környezetben további funkciók jelennek meg. Marót megfogalmazása nyomán a revival táncosok alatt azokat a táncosokat értem, akik már nem hagyományos úton sajátították el tánctudásukat, hanem tánccsoportokban, tánctanároktól tanulták meg a táncdialektusok különböző táncait, továbbá akik a revival mozgalmon belül szocializálódtak, amikor is a tánc kikerült a paraszti társadalomból, és megjelent az urbánus térben. A két adatközlői csoport különválasztásának szükségszerűségét az alábbi rövid interjúrészlet is igazolja, hiszen a revival táncosok és a helyi táncosok táncos szokásai teljesen eltérőek, egy szinten való értelmezésük félreértelmezéshez vezethetne. Ismerik egymást, ez azért egy élet, együtt nőnek fel, egy rokoni kapcsolat, egy világ, nem úgy tudatos, de ösztönös számukra. Egymás ismerete nagyon fontos (...) férjem sokat táncolt T. nénivel, és ugye a férjem sok táncosnak a figurájából tette össze a táncát, T. néni nem tudott alkalmazkodni. De ha a fülébe súgta, hogy Z. J. figurája/tánca jön, akkor rögtön tudta. Könczei Csilla is felhívta a figyelmem arra, hogy az említett két adatközlői csoportot mindenképpen külön kell választani az elemzésnél és értelmezésnél, hiszen elmondása szerint a városból érkezett női kutatók szokatlan jelenségnek számítottak az 1980-as években a falvakban, megkockáztatható, hogy a férfiak számára „alulöltözöttnek” számítottak, hiszen a városi nyári viselet, a rövid nadrág, a kis topok nem váltak 4 Kovács 2015; 2017; 2018. Pál-Kovács 2018. 5 Marót 1945: 5-9. 6 A táncok funkcionális elemzését, a funkciók megváltoztatásáról lásd bővebben: Szőnyi 2014; 2018. 7 A tánctanulásról lásd részletesebben: Varga 2011. 8 Közkeletűbb elnevezését használva: a táncházmozgalmon. Interjú N. I.-vel (szül.: 1957. nő). Hangfelvétel a szerző tulajdonában.