Európai Tükör, 2004 (9. évfolyam, 1-9. szám)
2004-05-01 / Különszám 2.
TANULÁSI LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN javulnak majd az egyének esélyei a csatlakozásból fakadó közvetlen előnyök kihasználása tekintetében is. II. JOGOSULTSÁGOK AZ OKTATÁS-KÉPZÉS TERÜLETÉN A külföldön történő tanulással kapcsolatos közösségi jogszabályok, az eljárási rend és a gyakorlat a legfontosabb uniós alapelvekből - a személyek közösségen belüli szabad mozgásával, a nemzeti hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos rendelkezésekből - vezethetők le. 1. A közösségi állampolgárok jogai Jogszabályok tucatjai biztosítják, hogy a közösségi állampolgárok a mindennapi életben az unió egész területén gyakorolhassák az oktatással és a képzéssel összefüggő jogaikat. Az egyének tanulással kapcsolatos jogosultságai lépésről lépésre, az egységes belső piac kialakulásával párhuzamosan bővültek és szilárdultak meg. Az EGK létrehozásáról szóló, 1958. évi Római Szerződésben például az oktatás még fogalomként sem szerepelt, s egészen 1992-ig, a Maastricht Szerződés megszületéséig kellett várni arra, hogy az oktatás a közösségi jog részévé legyen. Az egyetemi, főiskolai hallgatók számára pedig csak 1993-ban vált alanyi joggá a Közösségen belül a tanulmányi célú szabad mozgás. A továbbiakban röviden áttekintjük, hogy az unió tagállamaiban napjainkban milyen lehetőségekkel élhetnek a közösségi állampolgárok - következésképpen a teljes jogú tagság pillanatától a magyar állampolgárok is - az oktatás-képzés területén. 2. A migráns munkavállalók gyermekeinek oktatása A személyek, ezen belül kiemelten a munkavállalók, az önálló vállalkozók szabad mozgása a Közösség egész területén az egységes európai piac lényegét kifejező négy alapszabadság egyike. Ahhoz, hogy a munkavállalók és az önálló vállalkozók ténylegesen élni tudjanak a szabad mozgás jogával - azaz közösségi állampolgárként az unió területén bárhol munkát vállaljanak, vagy önálló vállalkozóként letelepedjenek, elengedhetetlen, hogy családjukat, gyermekeiket is magukkal vihessék. Ehhez egyebek között az is szükséges, hogy az úgynevezett migráns munkavállalók, illetve önálló vállalkozók gyermekei megfelelő oktatásban részesüljenek az őket befogadó országban. Ennek biztosítására már a hatvanas-hetvenes években több kötelező érvényű jogszabály született. A migráns munkavállalók szabad mozgásáról, s gyermekeik oktatásáról szóló tanácsi rendeletek és irányelvek, valamint az Európai Bíróság ezekre vonatkozó értelmezései kötelezik a tagállamokat arra, hogy a közösségi munkavállalók gyermekeit a saját állampolgárságú gyermekekkel azonos módon kezeljék az általános oktatásba, a szakképzésbe és átképzésbe való bejutás és az abban való részvétel tekin- 1073 .