Európai Tükör, 2004 (9. évfolyam, 1-9. szám)

2004-05-01 / Különszám 2.

TANULÁSI LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN javulnak majd az egyének esélyei a csatlakozásból fakadó közvetlen elő­nyök kihasz­nálása tekintetében is. II. JOGOSULTSÁGOK AZ OKTATÁS-KÉPZÉS TERÜLETÉN A külföldön történő tanulással kapcsolatos közösségi jogszabályok, az eljárási rend és a gyakorlat a legfontosabb uniós alapelvekből - a személyek közösségen belüli szabad mozgásával, a nemzeti hovatartozás szerinti megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos rendelkezésekből - vezethetők le. 1. A közösségi állampolgárok jogai Jogszabályok tucatjai biztosítják, hogy a közösségi állampolgárok a mindennapi életben az unió egész területén gyakorolhassák az oktatással és a képzéssel összefüggő jogaikat. Az egyének tanulással kapcsolatos jogosultságai lépésről lépés­re, az egységes belső piac kialakulásával párhuzamosan bővültek és szilárdultak meg. Az EGK létrehozásáról szóló, 1958. évi Római Szerződésben például az okta­tás még fogalomként sem szerepelt, s egészen 1992-ig, a Maastricht­ Szerződés megszületéséig kellett várni arra, hogy az oktatás a közösségi jog részévé legyen. Az egyetemi, főiskolai hallgatók számára pedig csak 1993-ban vált alanyi joggá a Közösségen belül a tanulmányi célú szabad mozgás. A továbbiakban röviden áttekintjük, hogy az unió tagállamaiban napjainkban mi­lyen lehetőségekkel élhetnek a közösségi állampolgárok - következésképpen a teljes jogú tagság pillanatától a magyar állampolgárok is - az oktatás-képzés területén. 2. A migráns munkavállalók gyermekeinek oktatása A személyek, ezen belül kiemelten a munkavállalók, az önálló vállalkozók szabad mozgása a Közösség egész területén az egységes európai piac lényegét kifejező négy alapszabadság egyike. Ahhoz, hogy a munkavállalók és az önálló vállalkozók ténylegesen élni tudjanak a szabad mozgás jogával - azaz közösségi állampolgár­ként az unió területén bárhol munkát vállaljanak, vagy önálló vállalkozóként letele­pedjenek­­, elengedhetetlen, hogy családjukat, gyermekeiket is magukkal vihessék. Ehhez egyebek között az is szükséges, hogy az úgynevezett migráns munkaválla­lók, illetve önálló vállalkozók gyermekei megfelelő oktatásban részesüljenek az őket befogadó országban. Ennek biztosítására már a hatvanas-hetvenes években több kötelező érvényű jogszabály született. A migráns munkavállalók szabad mozgásáról, s gyermekeik oktatásáról szóló ta­nácsi rendeletek és irányelvek, valamint az Európai Bíróság ezekre vonatkozó ér­telmezései kötelezik a tagállamokat arra, hogy a közösségi munkavállalók gyerme­keit a saját állampolgárságú gyermekekkel azonos módon kezeljék az általános ok­tatásba, a szakképzésbe és átképzésbe való bejutás és az abban való részvétel tekin- 1073 .

Next