Európai utas, 2003 (14. évfolyam, 50-53. szám)
2003 / 1. szám (50.)
CSERVENKA JUDIT: „...A KÖZÖSSÉGNEK HASZNÁRA ÉS JAVÁRA..." vetkező nemzedék nem magyar nemzetiségeiben már feltámad a horvát, szerb, szász, román, szlovák öntudat és hozzálátnak saját nemzeti intézményeik megszervezéséhez. Ugyancsak Monok István segít tisztázni azt a kérdést, hogy könyvtárat vagy múzeumot alapított-e Széchényi: „Az alapító levélben mindkét elnevezést használja. .. .A múzeumok a könyvtárakon belül vagy azok mellett berendezett studiolókból, majd ritkaságtárakból keletkeztek, mint ahogy a korai középkorban a levéltár és a könyvtár, vagy a kincstár és a könyvtár sem vált szét. Széchényi Ferenc tehát nemzeti gyűjteményt alapított... ” Ezeket a studiolókat is megjelenítették a 2002. november 22-én megnyílt Aero perennius — Ércnél maradandóbb kiállítás rendezői, amelyet az alapítás 200. évfordulójának tiszteletére az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum legbecsesebb darabjaiból válogattak. Volt miből válogatni, hiszen kétszáz év alatt óriási értékekkel gazdagodott az intézmény. Csak néhány nagy anyagot kiemelve: Pyrker László egri érsek képgyűjteménye, báró Révay Ferenc családi kincsestára, Delhaes István bécsi magyar festőművész régiség- és éremgyűjteménye, Schunda Károly hangszergyűjteménye adományként, a Jankovich-gyűjtemény és az Esterházy-képtár vásárlás útján került a múzeum birtokába; de gondolhatunk a felbecsülhetetlen számú és értékű könyvre, amely éppen Széchényi Ferencnek köszönhetően - a köteles példányok rendszerét már a kezdetben meghonosította! - gyarapodott folyamatosan. Visszakanyarodva az alapításhoz: felismervén a katalógusok fontosságát is, három kötetben készíttette el - az alapító okirattal egy időben - a könyvek és nyomtatványok katalógusát. Példányait elküldte számos írónak, hazai és külföldi tudósnak, valamint az egyházi és világi hatóságoknak. A nagy tettet méltató levelek mellett befutottak a folyamodványok is a „könyvtár-őri” (csak 1812-től nevezik igazgatónak) állásokra. A jelentkezők között volt Csokonai Vitéz Mihály is, de az aprólékos és kitartó munkát kívánó feladatra Széchényi alkalmasabbnak látta — a költőzseni helyett — Miller Jakab Ferdinánd nagyváradi tanárt. Neve nem tartozik az ismertek közé, annál inkább az utódok közül Pulszky Ferencé, aki az 1867-es kiegyezés után tért haza az emigrációból, és negyedszázadon át vezette az intézményt. Olyan tudósok dolgoztak mellette, mint Rómer Flóris, Flenszlmann Imre, Hampel József, akiknek idején az egyes szakterületek osztályaiból fokozatosan önálló, új múzeumok alakultak. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Kovács Tibor egyik tanulmányában idézi Hampel Józsefet: „...Az anyaintézet így táplálván, mintegy áldozatkész óriási pelikán saját épsége árán apjait.” E lírai szavakhoz Kovács Tibor hozzáteszi: „A gyűjtemények ésszerű felosztása csak részben sikerült. Legnagyobb múzeumaink máig küszködnek a profilátfedés nehézségeivel. ” Külön történet az épületé. Az alapításkor a helytartótanács a pálos rend papnevelő intézetét jelölte ki a könyvtár elhelyezésére, s az ünnepélyes megnyitást 1803-ban tartották József nádor, a gyűjtemény kormányzójának jelenlétében. De — mint tudjuk - ez nem volt a végső otthon. Előbb Napóleon közelgő hadaitól félve Temesvárra menekítették a könyvtárt, majd visszaszállításakor a pálosok igényt tartottak a helyiségekre, s ezért József nádor az egyetem épületébe költöztette az egyre gyarapodó anyagot, amelyet Széchényi - alapító ok- Elefánti Jaksm Miklós lévai várkapitány habán palackja, 1670 Apafi Mihály százszoros aranyforintja, 1674