Evangélikus Népiskola, 1942 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1942-02-01 / 2. szám

36 2. Magyarországi utazása. (Felírom.) Buda és Pest (rendetlen, piszkos), Duna és Tisza környéke (árvizek). Terméketlenség, elmaradottság mindenütt. Erdély kihasználatlan gazdaságai. Közlekedés (rossz utak). A magyar nép műveletlen, elnyomott. (Okai? Örökös háború, elnyomatás. Főurak az ország ügyeivel nem törődtek.) f) Gróf Széchenyi István munkássága. (Felírom.) Az 1825-i pozsonyi országgyűlés. Reformkorszak kezdete. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. (Szemléltetés.) Állattenyésztő Társaság és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megalapítása. Szederfa- és selyemhernyótenyésztés. Gőzmalom. Nemszeti Kaszinó. Irodalmi tevékenysége: Hitel, Világ, Stádium. (Rajz.) Színházak létesítése. (Magyar nyelv ápolása.) Duna szabályozása. Vaskapu. Lánchíd (nemesek megadóztatása.) Tisza szabályozása. Gőzhajózás. Vasutak építése. Budapest és Vác, Budapest és Szolnok között. Kossuth Lajos növekvő népszerűsége. 1848. március 15. 1848. március 23. Gróf Széchenyi elvállalja a közlekedési és közmunkaügyi miniszterséget. Betegsége. A megerőltető munka és hazája iránti féltő szeretete idegbeteggé teszi. Döbling. Halála. 1860. (Felírom.) A nemzet gyásza. Nagycenk. III. Megerősítés. Rövid életrajza. Munkáinak elsorolása. Munkái közül melyek azok, amelyek hatással vannak a mi községünk életére? (Szederfa- és selyemhernyótenyésztés, állattenyésztés, ipar és földmívelés fejlesztése. Közutak, vasutak. Elmélyítés. Vallásos, istenfélő, munkás életet élt gróf Széchenyi István. Kesztyűt nem húzott fel soha sem, mert azt tartotta- „Kesztyűvel nem lehet dolgozni.” Munkáját önzetlenség jellemzi. Sohasem az önérdek előtte a cél, hanem hazája. (Milyen gazdag lehetett volna, ha önmagának dolgozik?) Figyelme mindenre kiterjed s ahol szükségét látja, azonnal munkához fog. A kitartó munkát siker koronázza. Kossuth Lajos ,,a legnagyobb magyar”-nak nevezte el. Halhatatlanságát hirdetik: munkái, szobrok, nevéről elnevezett utcák, terek és a hálás utókor. A múlt évben ünnepeltük meg születésének 150 éves évfordulóját. Ünnepségek. Leventék fáklyás váltófutása az ország négy tája felé. Azonban nem a szó, nem a szobrok, a nevéről elnevezett utcák és terek hirdetik a legméltóbban „a legnagyobb magyar” iránt érzett szeretetünket, hanem a tett, a cselekedet. Nem szónoklás, párt-