Magyar Évkönyv, 1966
A honfoglalástól a jelenig
ségi politikusok többségét, szembeállították őket a magyar reformpolitika többi, számukra sem közömbös követeléseivel. Bécs ellentámadásba indul, Kossuth kezéből kiütik lapját, majd megkísérlik — természetesen eredménytelenül ,— megvásárolni. .Kossuth előbb a Védegylettel (a magyar árut, a magyar ipart védő országos egyesület), majd a gyáripart szervező akcióval felel. 1847: országgyűlési választások. Kossuth Pest megye egyik követe lesz, bár Széchenyi megvádolja: „főkolomposa egy kitörendő revoluciónak!” Ekkor már megalakult az Ellenzéki Párt, igazi vezére, lelke: Kossuth. 1848. február 23-án forradalom Párizsban. Március 3-án Kossuth a pozsonyi országgyűlésen javaslatot tesz. Lényege: alkotmány az egész Habsburg-birodalomnak, felelős magyar kormány, jobbágyfelszabadítás, alapvető polgári reformok. Március 13-án kitör a bécsi forradalom, Metternich herceg, Kossuth I^nagyobb ellenfele menekül. Március 14-én este a bécsi hajóval egy fiatalember érkezik Pestre, belép a forradalmi fiatalok kávéházába és elmondja a nagy hírt. A Pilvax-kávéházban a forradalmi fiatalok között ott van a kor legnagyobb lírikusa, Petőfi Sándor. „Tenni kell és mindjárt holnap ... hátha holnapután már késő lesz’' — kiáltja. Március 15: a pesti forradalom, Petőfi, a költő, Jókai, az író, Vasvári, a diák és társaik 12 pontban foglalják össze a népi követeléseket, Petőfi „Nemzeti dal”-a eskü a szabadságharc mellett. A fiatalok — már mögöttük a [esti plebejus né]), a diákság — nyomdát foglalnak, cenzúra nélkül kinyomtatják a 12ontot és a forradalom versét. Nagygyűlés 10 000 résztvevővel; aztán kiszabadítják a jobbágyfelszabadítást és a függetlenséget követelő, ezért börtönbe zárt forradalmár-írót, Táncsics Mihályt. Pozsonyba már úgy érkezik a pesti események híre, hogy „Petőfi 40 000 paraszttal Rákos mezején áll”—azaz Dózsa kísértetét idézik fel. Az eddig Kossuth javaslatáról tudni sem akarók is az ellenzék gondolatai mellé állnak. Kossuth már Bécsbe megy, ott adja elő a nemzet követeléseit. Két hét alatt harmincegy törvény születik Pozsonyban. Jobbágyfelszabadítás, független felelős magyar minisztérium, népképviseleti országgyűlés (persze csak vagyonnal rendelkezők választanak!), cenzúraeltörlés (de lapot csak óriási biztosíték lefizetése után lehet indítani!), a vallásfelekezetek egyenlő joga, nemzetőrség megteremtése ezek a legfontosabb rendelkezések. Kormányelnök: gróf Batthyány Lajos, ellenzéki főúr. Kossuth pénzügyminiszter — Bécs úgy gondolja, itt a legkevésbé veszélyes. Széchenyi is kormánytag, közlekedési miniszter. Az új kormány április 14-én Pestre teszi át székhelyét. (Vasvári, a márciusi forradalom egyik vezetője a fogadtatáson : ,,E városban a hatalom szót csak az említse, ki a nép nyelvén beszél!”) Pénze nincs ennek a kormánynak, államapparátusa sincs, sem hadserege — a kormányelnök úgy látja, hogy a forradalom lázában égő országot (a jarasztok földet követelnek, néhol foglalnak, a céhrendszer ellen is van már 31