Ex Symposion, 1996 (15-16. szám)
1996 / 15-16. szám
1. Magyar Fűrész könyv melly a’ két magyar hazábann található növényeknek megesmerésére vezet a’ Linné alkotmánya szerént. Első rész: Egy hímeseksok hímesek. Készült, és nyomtatódott Debreczenben. Nyomtatta Csáthy György 1807. Elöljáró beszéd III. 2. Csokonai Vitéz Mihály minden munkája II. Szerk. Vargha Balázs. Budapest, 1973.202-203. 3. Csokonai Vitéz Mihály: i. m. 1011. Az életmű kritikai kiadásának vonatkozó része még nem jelent meg, így csupán a bevezető első kötet azon filológiai megjegyzésére támaszkodhatunk, amely éppen a használt szövegkiadásunk megnevezése alatt szerepel: „...a »Tanulmányok« között a De Idyllio Arabico, a Szigetek lexikona, a Táblázat az emberiség korszakairól, a Fűvország és az Observatio de tribadico anserum... legtöbbje könyvkivonat, ill. fordítás” — Csokonai Vitéz Mihály: Költemények 1. 1785—1790. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányokat Szilágyi Ferenc írta. Budapest, 1795. 315. 4. Csokonai Vitéz Mihály: i. m. 202. Kísérletet tettük rá, hogy néhány a korban használatos könyvből a növényeket azonosítsuk. A két népszerű kiadásban a citátumban is szereplő rskására a következő definíciókat találtuk: „Azt mondják, hogy ennek hazája Szeretsenország volt a' melly most legelső, ‘s legnevezetesebb élet neme, ‘s első tárgya a' földmívelésnek minden meleg tartományaiban, Ázsiának, Afrikának, Amerikának és Európának. ...A' rizskása kétféle t.i. hegyi és réti, amazt a’ melly száraz, magas helyeken terem sokkal fellyebb betsülik, mint a' réti rizskását, minthogy fejérebb, 's jobb ízű magva van... A’ rizskásából sokféle ételt készítenek. Ugyan ezt kókuspálma borral elegyítvén rizskása pálinkának kifőzik, s azt a’ pálinkát Araknak MERÉNYI ANNAMÁRIA FELVILÁGOSODÁSUNK BOTANIKUS-KÖLTŐI ÉS A CSOKONAI-SZÖVEGEK FŰ-MOTÍVUMA ,,A' Természeti dolgok között a' plántákkal való esmerkedés az, a' mellyel kiváltképpen minden lépten nyomonn kínál bennünket a' Természet... a' plánták mindenütt a' föld színénn, erdőin, mezőnn, kertbenn, hegyenn, völgyön, szárazonn, vízenn, víz alatt, előttünk állanak, és őket tetszésünk szerint vizsgálhatjuk." (Magyar Füvész könyv) A magyar felvilágosodás szerzői közül többen korszakalkotó jelentőségű tevékenységet folytattak a természettudományi stúdiumok körébe tartozó botanika hazai, magyar nyelvű meghonosításáért. Gyakorlati és elméleti munkásságukban különös figyelmet szenteltek annak a tételnek a népszerűsítésére, amely szerint a növények rendszerezése és vizsgálata elválasztható azok gyógyító hasznától és gyakorlati céljától. A tudományág anyanyelvű megalapozásának egyik úttörője, Földi János nem csupán Csokonai barátjaként és polihisztor mestereként tartható számon, hanem egyben a debreceni füvészkör munkájának elindítója, s a Linné nyomán elterjedt elmélet jelentős hazai ismerője. A tudós orvos emelte fel először szavát Rövid Kritika és Rajzolat a Magyar Fűvésztudommányról című művében a növények rendszertelensége ellen, és ezzel mintegy irányt mutatott a magyar nyelven való szisztematikus művelésre. Korai halála után tanításait és kéziratait a Magyar Fúvészkönyv két szerkesztő-szerzője az összefoglaló munka megírása során fel is használta. A magyar felvilágosodás botanikai szövegei közé integrálódik Csokonai Vitéz Mihály Füvország című rövid értekezése is, melyet a Magyar Remekírók sorozat szövegszerkesztője a tanulmányok közé sorol, s a műhöz kapcsolódó jegyzet alatt a következő szerepel: „A Szigetek lexikonához hasonló, de kezdetlegesebb adatgyűjtemény Délkelet-Ázsia szigeteiről. Kiadatlan."3 A távol-keleti világ hangulatát felidéző és haszonnövényeit felsoroló írás szorosan összekapcsolódik a Szigetek lexikonával, ugyanis az itt szereplő lajstromból több növény előfordulási helyét és egyéb előfordulási adatait ott is meghatározza és magyarázza, s e megfelelés fordítva is helytállónak mutatkozik, ugyanis a Fűvországban a titokzatos világ plántáinak bemutató listája után öt sziget leírása is szerepel növényeivel együtt, miként: „Bitró. Riskása, ságó, építő és tűzifa, szekfű."4 Csokonai tanulmányával párhuzamosan érdekes vizsgálati szempontnak mutatkozik a poéta szövegkorpuszából azon költemények kiválogatása, melyekben a fű-motívum szerepel. A reggelről című versben a természeti világ piktúrája