Ex Symposion, 2019 (102-104. szám)

2019 / 102. szám

Edgar Morin A RENDSZER FOGALMÁTÓL A KOMPLEXITÁS PARADIGMÁJÁIG• Összefoglalás A tanulmány áttekintést nyújt a szerző észre­vételeivel kapcsolatosan, miszerint a komp­lexitás új paradigmájára van szükség, amely képes az összes elmélettel számot vetni az al­kalmazási területükről vagy a szóban forgó jelenségektől függetlenül. Az Általános Rend­szerelmélet és­­ a vele egybekapcsolódó - hólizmus alapelveinek kritikájával a szerző azt sugallja, hogy a szerveződés ismeretének kortárs fejlődése az ismeret szerveződési módjának radikális megújítására sarkall ben­nünket. A megújítás magában foglalja a re­kurzív gondolkodás mozgósítását, azaz egy olyan gondolkodási módot, amely képes di­namikus és generatív visszacsatolási hurkot létrehozni a kifejezések és a fogalmak között (ilyenek az egész és a rész, a rend és a rende­zetlenség, a megfigyelő és a megfigyelt, a rendszer és az ökoszisztéma stb.), mint ame­lyek kiegészítik egymást vagy ellentétesek egy­mással. A komplexitás paradigmája így me­rész kihívást jelent a töredezett és redukcio­­nista szellem számára, amely továbbra is el­sőbbséget élvez a tudományos vállalkozásban. Bevezetés: A rendszer fogalmának elsajátítása Ellentétben az általános rendszerelmélettel (vagy akár az egyes rendszerfajtákra vonat­kozó elméletekkel), a következő oldalakon szeretném egy olyan rendszerparadigma gondolatát javasolni, amely képes számot vetni az összes elmélettel, az alkalmazási te­rületüktől vagy a szóban forgó jelenségektől függetlenül. Mindenekelőtt a rendszer fogalmát szüksé­ges elsajátítanunk. Ugyan a rendszerelmélet feltárta a rendszerek általánosságát, ugyan­akkor nem tárta fel a „genericitásukat". Ha­bár a molekuláktól a csillagokig, a sejtektől a társadalmakig mindenre a rendszer fogal­mán keresztül tekintenek (ellentétben az „anyag" és a „vitális szubsztancia" korábbi, 19. századi fogalmaival), ez az általánosság önmagában nem elégséges ahhoz, hogy tel­jes fogalmi összetettségében meghatározza a rendszer fogalmának jelentőségét. Ahogyan a rendszerelmélet most áll, egy általános elméletbe („általános rendszerel­mélet") ágyazva, nem alkot paradigmatikus elvet; az elv inkább a hólizmust idézi meg, amely a totalitás szintjén keres magyaráza­tot, ellentétben a redukcionista paradigmá­val, amely az elemi összetevők szintjén vizs­gálódik. Ahogyan azt bizonyítani fogom, a „hólizmus" ugyanazon leegyszerűsítő elvből származik, mint a redukcionizmus, amellyel szemben áll (vagyis az egész leegyszerűsíté­sére és redukciójára épül). Már egy helyen szóltam rólam, hogy a rendszerelmélet a rend­ 1 Morin, Edgar: Le systéme, paradigme ou/et théorie? In: Morin, Edgar: Science avec conscience. Fayard, Paris, 1982., 172-189. Az összefoglalás az angol nyelvű fordításban található: From the concept of system to the paradigm of complexity. In: Journal of So­cial and Evolutionary Systems, 15., 4., 1992, 371-385. Fordította: Sean Kelly. 2 Morin, Edgar: La Methode 1. La Nature de la nature. Seuil, Paris, 1977,101. 1

Next