Ex Symposion, 2019 (102-104. szám)
2019 / 102. szám
Edgar Morin A RENDSZER FOGALMÁTÓL A KOMPLEXITÁS PARADIGMÁJÁIG• Összefoglalás A tanulmány áttekintést nyújt a szerző észrevételeivel kapcsolatosan, miszerint a komplexitás új paradigmájára van szükség, amely képes az összes elmélettel számot vetni az alkalmazási területükről vagy a szóban forgó jelenségektől függetlenül. Az Általános Rendszerelmélet és a vele egybekapcsolódó - hólizmus alapelveinek kritikájával a szerző azt sugallja, hogy a szerveződés ismeretének kortárs fejlődése az ismeret szerveződési módjának radikális megújítására sarkall bennünket. A megújítás magában foglalja a rekurzív gondolkodás mozgósítását, azaz egy olyan gondolkodási módot, amely képes dinamikus és generatív visszacsatolási hurkot létrehozni a kifejezések és a fogalmak között (ilyenek az egész és a rész, a rend és a rendezetlenség, a megfigyelő és a megfigyelt, a rendszer és az ökoszisztéma stb.), mint amelyek kiegészítik egymást vagy ellentétesek egymással. A komplexitás paradigmája így merész kihívást jelent a töredezett és redukcionista szellem számára, amely továbbra is elsőbbséget élvez a tudományos vállalkozásban. Bevezetés: A rendszer fogalmának elsajátítása Ellentétben az általános rendszerelmélettel (vagy akár az egyes rendszerfajtákra vonatkozó elméletekkel), a következő oldalakon szeretném egy olyan rendszerparadigma gondolatát javasolni, amely képes számot vetni az összes elmélettel, az alkalmazási területüktől vagy a szóban forgó jelenségektől függetlenül. Mindenekelőtt a rendszer fogalmát szükséges elsajátítanunk. Ugyan a rendszerelmélet feltárta a rendszerek általánosságát, ugyanakkor nem tárta fel a „genericitásukat". Habár a molekuláktól a csillagokig, a sejtektől a társadalmakig mindenre a rendszer fogalmán keresztül tekintenek (ellentétben az „anyag" és a „vitális szubsztancia" korábbi, 19. századi fogalmaival), ez az általánosság önmagában nem elégséges ahhoz, hogy teljes fogalmi összetettségében meghatározza a rendszer fogalmának jelentőségét. Ahogyan a rendszerelmélet most áll, egy általános elméletbe („általános rendszerelmélet") ágyazva, nem alkot paradigmatikus elvet; az elv inkább a hólizmust idézi meg, amely a totalitás szintjén keres magyarázatot, ellentétben a redukcionista paradigmával, amely az elemi összetevők szintjén vizsgálódik. Ahogyan azt bizonyítani fogom, a „hólizmus" ugyanazon leegyszerűsítő elvből származik, mint a redukcionizmus, amellyel szemben áll (vagyis az egész leegyszerűsítésére és redukciójára épül). Már egy helyen szóltam rólam, hogy a rendszerelmélet a rend 1 Morin, Edgar: Le systéme, paradigme ou/et théorie? In: Morin, Edgar: Science avec conscience. Fayard, Paris, 1982., 172-189. Az összefoglalás az angol nyelvű fordításban található: From the concept of system to the paradigm of complexity. In: Journal of Social and Evolutionary Systems, 15., 4., 1992, 371-385. Fordította: Sean Kelly. 2 Morin, Edgar: La Methode 1. La Nature de la nature. Seuil, Paris, 1977,101. 1