Ez a Hét, 1996. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-08 / 10. szám
Tavaszi üzenet Tudatom az alábbiakat: 1. Nem haltam meg, sőt nem is aluszom. Mostanáig 15 tudományos fejezettel gyarapítottam a rosszindulatú betegségekről és azok lehetséges kezelési elképzeléseiről szóló monográfiámat, így a publicisztika egy kissé háttérbe szorult. 2. Készülök arra, hogy a keresztyénszocializmusról írott múltkori munkámat folytassam, netán befejezzem. Szeretném, ha az illetékesek, azaz a felelősök látnák, hogy milyen felelőtlenek a nemzettel szemben azzal, hogy az egyezségre való törekvés helyett a széthúzásban lelik örömüket. Kinek jó ez, hacsak Pető-Baueréknek és Horn- Szekereséknek nem? 3. Vidorabb megjegyzés: Az EZ A HÉT mai számában (március 1.) Makkay most már ötödször értekezik a „Baloldali értékekről”. A 14. bekezdés alatt a Jócsik (egykori gimnáziumi tanárom) vezette Szervestrágya Vállalattal kapcsolatban értekezik. Ezzel kapcsolatban van egy emlékem. Anekdotikus is, meg korrajzos hitelességű is. Két kiváló barátom D. D (kálvinista primőr Boldogasszony faláról) és Sz. M. (unitárius primőr), már akkor jónevű állatorvos kutatók Szolnokon jártak valamilyen hivatalos ügyben, úgy 1952 tavaszán. Akkor még egyikük se volt professzor, illetve kutatóintézeti igazgató. Valami aprócska dologban kellett nagyszabású véleményt alkotni. Hogy mit, már nem emlékszem, de nem is lényeges. Valahová még el is kellett Szolnokról menniök busszal, és így éppen a „főtéri” buszmegállóban ácsorogva vették észre a Jócsik-féle műintézetet, melyet vulgó Sz.rért-nek nevesítettek. Ez a műintézet a még korábbi átkosban kávéház volt, így hatalmas kirakatokkal (,,auszlág”-okkal) rendelkezett. Egyszerre valamelyik góbé primőr észlelte, hogy a „Szerért”-té nemesedett kávéház kirakatai nem üresek, hanem bennök forsziftosan és elvágólagosan rozsdabarna csinos halmok leledzenek. A buszmegálló és az egykori kávéház közötti távolság miatt nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy „mi a sz.r van a kirakatban”, hát a két székely főnemes (civilben, mint mondottam volt: lódoktor) vette magának a fáradságot és megközelítették a helyszínt, mert igencsak furdalta őket a kíváncsiság, hogy „mi a sz.r lehet a Sz.rért kirakatában”. Rákosi (*) Mátyás elvtárs, Sztálin (Dzsugasvili) József elvtárs és Lenin , (Uljanov) Vlagyimir elvtárs összes művei voltak közszemlére kitéve csinos rozsdabarnaságukban — rozsdavörösségükben a Szervestrágya Vállalat szolnoki kirakatában. Hogy követte-e „kirakatper”, vagy netán kitüntetés a talpnyalásnak, vagy groteszk kiállásnak is elmenő tettet, — talán a szolnokiak, ha még emlékeznek rá, — megmondhatják. Egyébként megvagyok, és ismétlem, azaz riogatom a T. Szerkesztőséget, hogy újabb réthyádával jelentkezem nemsokára. (*) Itt az eredeti nevet nem említhetem, mert az az elfogadásra kész törvény (Lex Göncz) szerint tömeges pánikot keltene és így — esetleg — bíróság előtt kellene felelnem meggondolatlanságomért. Réthy Lajos professzor A POLGÁRI ORVOSKOR TILTAKOZIK az euthanázia minden formája, a beteg életének megrövidítésére irányuló bármilyen szándék és módszer ellen. Mi, orvosok, a beteg gyógyítására, szenvedésének csökkentésére, az élet oltalmazására esküdtünk föl, így ezzel ellentétes tevékenységben NEM VEHETÜNK ÉS NEM IS VESZÜNK RÉSZT! Polgári Orvoskor EZ A HÉT Bocsánat Divat mostanában a bocsánatkérés. Ezt tette az új lengyel államfő nem sokkal megválasztása után, mert a választási kampányban elhallgatta, hogy nem védte meg diplomáját. Bocsánatot kért Simon Peresz izraeli kormányfő az etiópiai zsidóktól, mert vérüket levették, de kiöntötték, nem használták fel. Lényegében elnézést kért Oleksy, amikor — kémkedési botrányba keveredvén — önmagától felajánlotta kormányfői székét. Emlékszünk, megválasztása után nyomban bocsánatot kért Horn Gyula is a még meg sem született magyarok nevében is a Zsidó Világkongresszustól a Holocaust során elszenvedett áldozatokért. Aztán bocsánatot kért Horn a pénzügyminiszter helyett is, a kormány nevében a magyar adózóktól, mert túl sok adóelőleget vontak le az idei első fizetésekből. Olyan sokat, hogy a befolyt összegtől még az APEH is megrendült. A közelmúltban római, itáliai látogatáson járt Hóm miniszterelnök és mint előre tudtuk, fogadta őt a pápa is. No gondoltam, itt a következő alkalom a bocsánatkérésre. Azt hittem, hogy bocsánatot kér a keresztényektől is az elmúlt rendszerben elszenvedett többévtizedes anyagi fizikai és szellemi megnyomoríttatásuk miatt. De nem tette. Bocsánatot kérek, ezúttal én tévedtem! Géré Stefka István nyert A Fővárosi Bíróság megerősítette a Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletét, és Stefka Istvánt visszahelyezte a TV Híradó főszerkesztő-helyettesi állásába, amelyből 1994 júniusában — több évtizedes rádiós és televíziós szolgálat után — alkalmatlanság címén mentették fel. A Bíróság újólag megállapította, hogy Stefka Istvánt betegállománya idején mentették fel, s ez törvénytelen. Ráadásul semmilyen szerepe nem volt A Hétnek abban a műsorában, amelyet a Magyar Televízió vezetői alkalmatlansága okaként megjelöltek. Kíváncsian várjuk a fejleményeket, a törvény, a jog érvényesülését a most már kuratórium által felügyelt Magyar Televízióban. Ez a Hét