Ez a Hét, 1996. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-17 / 20. szám

Az más labancokról Esterházy glosszátor Amit ez az Esterházy megenged magának! Megáll az ész. — Hogy így heccelődjön a gróf úr a szo­cializmuson? Ami sok, az pláne. Ha nekem tetszett, ez tette. Ahogy így le­verte elvtársunkat lábáról alanyi regény­írónk (szatirikus glosszátorunk, vallomás­szerzőnk), megrémítette a párton belüli — szomszédfalusi — bolsevik füvemet, egy­ből a kedvencem lett. — Azért ez mégiscsak sok — és szinte az asztalt verte (1984-ben) a kis magyar por­nográfia olvasója. Da, da. —Azért az ávósoktól így beszélni... Avósdiszkóban ávósfingocska. Gyűlölte Esterházyt. Nyilván engem is, hogy én épp hogy. Pedig csak (jöttem rá későbben): Ester­házy — ami persze önmagában nem csoda — élete főszereplője akar lenni. Nyilván emiatt lettek „regényei” vallomássá. A nagy posztmodern magyar glosszátor, ki az epikát lírizálók mai csapatának (állítólag) a legnagyobbja. Kinek egész (eddigi) m­íve Bevezetés a szépirodalomba, mely alanyi regényfolyam tudós világmagyarázat (csi­nos) — agyafúrt — glosszákban elbeszél­ve. Ki (szintén) szövegel s alig ír; szinte a legjobb... nem is tudom, mink ő: hír­lapírónk, jegyzetírónk, vallomástevőnk? Főként ez utóbbi, ami nem akármi (Márai és Sinka után). Aki (mégis) leginkább a posztmodern — azaz önujjdaraboló — zsurnalizmus tréfamestere. Ki értelmezi magát s a világot, ahelyett, hogy megraj­zolná mindazt, képet boncol képírást pót­landó. Nagy boncnok, nemkülönben kirívó szatírák. Szarban a haza, mondhatná, mert én nem mondom. Zarándonkban így nem beszélnek csak a kocsmatöltelékek. —Szatíra? Ez az. Alanyi (tehát nem elbeszélő) írónk a keresés, mellébeszélás, oldalvágás, a (féliro­dalmi, ál­tudományos) szövegmagyarázat (szövetrágicsálás), az újságközépi lapszél jegyzetírója. Történeteit akárha magáról szerezné, vallomását regényesíti. Aki elhiszi, vessen magára! — Ahogy ő (s csakis ő) látja a világot, nem amilyennek mutatná magát a szeren­csétlen! Alanyi glossz a regényírónk — különösen amikor mivé hőse a férfitagját marokra fogja — a szövegromlás (egyik — másik — leg­nagyobb honi) dramaturgja. Kurta Miska Zaránd vármegyéből Médiakullancs A médiakullancsok az atkafélék egyik csa­ládja, a világon mintegy 100 fajta ismeretes. Eddig hazánkban két fajt (Ixodes hungaricus) észleltek, a vörös és a kék lábút. A hím hátán nagy pajzsot visel, a nőstény pajzsa kisebb, de ormánya hosszabb. A médiakullancs különleges alfaj, átvál­tozásokkal teli életéhez vérre van szüksége, többnyire nemzeti vérre. A médiakullancs az ember szervezetébe baktériumokat juttat, amelyek súlyos betegségeket okoznak a ma­gyar népességben, legismertebb az agy­velő­és az agyhártyagyulladás. Szakorvosok sze­rint a médiakullancs alattomosan pusztítja a szervezetet, elsősorban a nemzeti elkötelezett­ségű, konzervatív, keresztény gondolkodá­súakét. Igaz, a vidéken, kistelepüléseken élők immunrendszere erősebb. Sokáig lappang tünetmentesen, bár a radikálisok hamar felis­merik. Ilyenkor azonban nem szabad a média­­kullancsot olajjal vagy ecettel elkábítva kitép­ni, mert a kullancs beleöklendezi a gyomrá­ban (ás az agyában) élő kórokozókat a meg­csípett szervezetbe. A polgári mérsékeltek nehezen ismerik fel a vörös- ás kéklábú médiakullancsot, mert az nagyon kicsi, emellett érzásteremtővel szúr. Idővel a legkülönbözőbb tünetek jelennek meg a magyar újságolvasókon, rádióhallgató­kon, így ízületi fájdalmak, szaglás- ás hallás­­romlás. A TV-nézők körében jelentősen emel­kedik az arcbénulás, ideggyulladás, emléke­zetkihagyás. Különösen a TV Híradó, az Ob­jektív, a Nap-kelte ás a Friderikusz, Szenes Andrea műsorok váltják ki ezeket a beteg­ségeket. Végső fázisa az eszméletvesztéssel járó bénulás. Szakorvosok szerint milliók lehetnek Ma­gyarországon, akik nem ismerik fel a bajt és helytelen diagnózissal kezelik önmagukat, így nagyon eredménytelen például a Népsza­va, 168 óra, Hócipő vagy a Népszabadság ol­vasása, Bolgár György rádióműsorának hall­gatása gyógyszerként. Megbízható tanács, hogy a m­édiakullancsos területet magunkon ecseteljük éteres vattával, majd az elkábított, elernyedt médiakullancsot, a fejével együtt óvatosan, az óramutató járásával ellentétes irányba csavarva rángatás nélkül, csipesszel kihúzzuk. Célravezetőbb, ha a feji végénél la­zán megtámasztott bicska hegyével pöcköljük ki (Orvosi kézikönyv 1996). A rádióból ás a televízióból is! A következő választás más­napján mindenképpen. Politikusok és közegészségügyi orvosok szerint a médiakullancs hordozta baktérium biztonságos „túlélő programmal” rendelke­zik. A szakma kiválóságai ezt a jelenséget a rendszerváltozás hajnala óta vizsgálják, még parlamenti bizottságot is felállítottak 1990- ben, de mint utóbb kiderült, a képviselők kö­zött volt néhány médiakullancs-csípéssel fer­tőzött... A médiakullancs leginkább a vörös szegfűn és a szadeszos madarak kék tollán található meg. Ezért a velük való találkozás után gondosan át kell vizsgálnunk ma­gunkat. A médiakullancs-csípés kockázatát lehet csökkenteni, leghatékonyabb megelőzés a magyar lakosság folyamatos tájékoztatása és a Szuku spray használata. Emellett olvassunk nemzeti lapokat és figyeljünk a csípásmentes ellenzéki politikusokra. Horváth Béla A Polgári Orvoskör áprilisi összejövetelén a kórházak helyzetével foglalkozott. Értékelésük szerint az elmúlt év eseményei a magyar kórházügy mélypontját jelentették. Különösen elfogadhatatlannak tartjuk a meggondolatlan privatizáció szándékát, egyes gyógyászati, vagy diagnosztikus osztályok kiragadott magánosítását, melyek veszélyeztetik a kórházak működőképességét és sértenék a „kórház fogalmát”. Ugyanakkor erélyesen tiltakozunk 10-15 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása ellen. Polgári Orvoskor

Next