Ez a Hét, 1996. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-17 / 20. szám
Az más labancokról Esterházy glosszátor Amit ez az Esterházy megenged magának! Megáll az ész. — Hogy így heccelődjön a gróf úr a szocializmuson? Ami sok, az pláne. Ha nekem tetszett, ez tette. Ahogy így leverte elvtársunkat lábáról alanyi regényírónk (szatirikus glosszátorunk, vallomásszerzőnk), megrémítette a párton belüli — szomszédfalusi — bolsevik füvemet, egyből a kedvencem lett. — Azért ez mégiscsak sok — és szinte az asztalt verte (1984-ben) a kis magyar pornográfia olvasója. Da, da. —Azért az ávósoktól így beszélni... Avósdiszkóban ávósfingocska. Gyűlölte Esterházyt. Nyilván engem is, hogy én épp hogy. Pedig csak (jöttem rá későbben): Esterházy — ami persze önmagában nem csoda — élete főszereplője akar lenni. Nyilván emiatt lettek „regényei” vallomássá. A nagy posztmodern magyar glosszátor, ki az epikát lírizálók mai csapatának (állítólag) a legnagyobbja. Kinek egész (eddigi) míve Bevezetés a szépirodalomba, mely alanyi regényfolyam tudós világmagyarázat (csinos) — agyafúrt — glosszákban elbeszélve. Ki (szintén) szövegel s alig ír; szinte a legjobb... nem is tudom, mink ő: hírlapírónk, jegyzetírónk, vallomástevőnk? Főként ez utóbbi, ami nem akármi (Márai és Sinka után). Aki (mégis) leginkább a posztmodern — azaz önujjdaraboló — zsurnalizmus tréfamestere. Ki értelmezi magát s a világot, ahelyett, hogy megrajzolná mindazt, képet boncol képírást pótlandó. Nagy boncnok, nemkülönben kirívó szatírák. Szarban a haza, mondhatná, mert én nem mondom. Zarándonkban így nem beszélnek csak a kocsmatöltelékek. —Szatíra? Ez az. Alanyi (tehát nem elbeszélő) írónk a keresés, mellébeszélás, oldalvágás, a (félirodalmi, áltudományos) szövegmagyarázat (szövetrágicsálás), az újságközépi lapszél jegyzetírója. Történeteit akárha magáról szerezné, vallomását regényesíti. Aki elhiszi, vessen magára! — Ahogy ő (s csakis ő) látja a világot, nem amilyennek mutatná magát a szerencsétlen! Alanyi glossz a regényírónk — különösen amikor mivé hőse a férfitagját marokra fogja — a szövegromlás (egyik — másik — legnagyobb honi) dramaturgja. Kurta Miska Zaránd vármegyéből Médiakullancs A médiakullancsok az atkafélék egyik családja, a világon mintegy 100 fajta ismeretes. Eddig hazánkban két fajt (Ixodes hungaricus) észleltek, a vörös és a kék lábút. A hím hátán nagy pajzsot visel, a nőstény pajzsa kisebb, de ormánya hosszabb. A médiakullancs különleges alfaj, átváltozásokkal teli életéhez vérre van szüksége, többnyire nemzeti vérre. A médiakullancs az ember szervezetébe baktériumokat juttat, amelyek súlyos betegségeket okoznak a magyar népességben, legismertebb az agyvelőés az agyhártyagyulladás. Szakorvosok szerint a médiakullancs alattomosan pusztítja a szervezetet, elsősorban a nemzeti elkötelezettségű, konzervatív, keresztény gondolkodásúakét. Igaz, a vidéken, kistelepüléseken élők immunrendszere erősebb. Sokáig lappang tünetmentesen, bár a radikálisok hamar felismerik. Ilyenkor azonban nem szabad a médiakullancsot olajjal vagy ecettel elkábítva kitépni, mert a kullancs beleöklendezi a gyomrában (ás az agyában) élő kórokozókat a megcsípett szervezetbe. A polgári mérsékeltek nehezen ismerik fel a vörös- ás kéklábú médiakullancsot, mert az nagyon kicsi, emellett érzásteremtővel szúr. Idővel a legkülönbözőbb tünetek jelennek meg a magyar újságolvasókon, rádióhallgatókon, így ízületi fájdalmak, szaglás- ás hallásromlás. A TV-nézők körében jelentősen emelkedik az arcbénulás, ideggyulladás, emlékezetkihagyás. Különösen a TV Híradó, az Objektív, a Nap-kelte ás a Friderikusz, Szenes Andrea műsorok váltják ki ezeket a betegségeket. Végső fázisa az eszméletvesztéssel járó bénulás. Szakorvosok szerint milliók lehetnek Magyarországon, akik nem ismerik fel a bajt és helytelen diagnózissal kezelik önmagukat, így nagyon eredménytelen például a Népszava, 168 óra, Hócipő vagy a Népszabadság olvasása, Bolgár György rádióműsorának hallgatása gyógyszerként. Megbízható tanács, hogy a médiakullancsos területet magunkon ecseteljük éteres vattával, majd az elkábított, elernyedt médiakullancsot, a fejével együtt óvatosan, az óramutató járásával ellentétes irányba csavarva rángatás nélkül, csipesszel kihúzzuk. Célravezetőbb, ha a feji végénél lazán megtámasztott bicska hegyével pöcköljük ki (Orvosi kézikönyv 1996). A rádióból ás a televízióból is! A következő választás másnapján mindenképpen. Politikusok és közegészségügyi orvosok szerint a médiakullancs hordozta baktérium biztonságos „túlélő programmal” rendelkezik. A szakma kiválóságai ezt a jelenséget a rendszerváltozás hajnala óta vizsgálják, még parlamenti bizottságot is felállítottak 1990- ben, de mint utóbb kiderült, a képviselők között volt néhány médiakullancs-csípéssel fertőzött... A médiakullancs leginkább a vörös szegfűn és a szadeszos madarak kék tollán található meg. Ezért a velük való találkozás után gondosan át kell vizsgálnunk magunkat. A médiakullancs-csípés kockázatát lehet csökkenteni, leghatékonyabb megelőzés a magyar lakosság folyamatos tájékoztatása és a Szuku spray használata. Emellett olvassunk nemzeti lapokat és figyeljünk a csípásmentes ellenzéki politikusokra. Horváth Béla A Polgári Orvoskör áprilisi összejövetelén a kórházak helyzetével foglalkozott. Értékelésük szerint az elmúlt év eseményei a magyar kórházügy mélypontját jelentették. Különösen elfogadhatatlannak tartjuk a meggondolatlan privatizáció szándékát, egyes gyógyászati, vagy diagnosztikus osztályok kiragadott magánosítását, melyek veszélyeztetik a kórházak működőképességét és sértenék a „kórház fogalmát”. Ugyanakkor erélyesen tiltakozunk 10-15 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása ellen. Polgári Orvoskor