Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1996-12-19 / 51-52. szám
Nyílt levél Románia elnökének Tisztelt Emil Constantinescu Úr! Olyan magánemberként írok Önnek, aki 1978 óta magyar állampolgárként Magyarországon lakik, akinek elődei nyomon követhetően mintegy négyszáz éven át éltek Székelyudvarhelyen. Az osztályharc, majd a Securitate elkeserítő zaklatásai nyomán szülővárosomból előbb Nagyváradra távoztam, majd 52 éves koromban, máig sem szűnő fájdalommal hagytam el szülőföldemet, melyen megkínzottan, de bűntelenül és büntetlenül éltem. Kérem Elnök Úr, engedje meg, hogy a novemberben lezajlott választások eredményeként Románia elnökévé választása alkalmával - magánemberként - fejezhessem ki örömömet és reménységemet afölött, hogy az Ön és kormánya vezetésével a román és magyar nép az igaz megbékélés útjára térhet, és egymás őszinte segítésével és becsülésével a demokrácia olyan szintjére emelkedhetünk, melyet nem csak népeink, de Európa nagy és művelt népei is elvárnak tőlünk. Rendkívülien nehéz és felelős munkája eredményes végzéséhez igaz szívvel kívánok Önnek egészséget, fizikai és erkölcsi erőt népe és népeink jelenének és jövőjének szolgálatához! Tisztelt Elnök Úr! Választási győzelme első pillanatában a rádió híradása szerint Ön választópolgáraitól, köztük bizonyára a magyaroktól is, bizalmat kért. A későbbi híradások szerint az RMDSZ tagsága igen magas százalékban vett részt a szavazáson, és szavazásával személyesen Önt, illetve az Ön és koalíciós pártjai által képviselt politikai irányzatot támogatta. E körülmény önmagában is az Ön által igényelt bizalom teljes megadását jelenti, melynek erdélyi magyarként, önérzettel, személy szerint is örülök. Mivel az erdélyi kisebbségi magyarságot nem csak ismerem, hanem közösségük tagjának érzem és vallom magamat, kérem, szülőföldem népének bizalmát tekintse olyan emberi erkölcsi és politikai értéknek, melyre a kölcsönösség alapján mindig számíthat. Élni akarásuk, türelmes megbecsülésük, fennmaradásuk feltételeinek biztosításáért - nyilvános eskütétel nélkül is - a kisebbségben élő magyarság olyan állampolgári hűséggel fog válaszolni, mely példája lehet az együtt élő népek örök barátságának. Végül kérem az Elnök Urat, engedje meg, hogy szíves figyelmét felhívjam Magyari Lajosnak, a román szenátus tagjának „Bethlen Gábor álma” című versére, melynek szelleme a romániai magyar kisebbség megvalósítható „álmát” fejezi ki, és alapja lehet minden jószándékú, nyíltszívű román és magyar ember kölcsönös becsülésének és igaz barátságának. Igaz tisztelettel és reménységgel Tiszadob, 1996. december 1. Dr. Kováts Lajos a biol. tud. kandidátusa Nyilatkozat 1. A magyarországi jobbközép pártok frakciói nevében örömmel gratulálunk Emil Constantinescu Románia elnöke és a kormánykoalíció választási sikeréhez, a kormány gyors megalakulásához. 2. A demokratikus pártok sikere a román választásokon, bizonyítja, hogy visszafordul Közép- és Kelet-Európában, a „vilniusi gyors”, azaz régiónkban a szűk csoportérdekeket követő kommunista utódpártok felett végképp eljárni látszik az idő. 3. Meggyőződésünk, hogy a román demokráciának még az 1989-es fordulathoz képest is jobbak a kilátásai 1996 karácsonyának előestéjén. Constantinescu elnök úr annak a páratlan ténynek a tudatában veheti kezébe Románia vezetését, hogy a román történelemben ő az első államfő, aki demokratikusan és alkotmányosan nyerte el tisztét. 4. Magyarország demokrácia iránt elkötelezett kereszténydemokrata, konzervatív és szabadelvű pártjai mindig is tisztában voltak azzal, hogy az évszázados problémákkal terhes magyar-román kapcsolatok rendezésének feladata a demokratikus erőkre vár. Ezért is támogatjuk a román demokráciát. 5. Megítélésünk szerint a csaknem kétmilliós romániai magyar kisebbségi közösség sorsának rendezése és Románia demokratizálásának folyamata nem választható szét egymástól, ugyanannak az éremnek két oldala. A romániai magyarság közösségi autonómiáját a román demokrácia fokozatos kiteljesedésétől várjuk. A decentralizáció és az autonómia pedig elősegíti a demokrácia kiteljesedését. 6. A magyar-román viszony nem azonos a magyar-román alapszerződéssel. Az Diescu-féle „megbékélési folyamat” léggömbjének - amely a két nép közötti elemi bizalmatlanság megnyilvánulása volt - egyenes következménye a Horn-Iliescu nevével fémjelzett dokumentum. Ne feledjük, hogy az alapszerződés megkötésével az egyik volt kommunista nyújtott kampánytámogatást a másiknak. A szöveg szakmailag is annyira csapnivaló, hogy a jövő magyar-román közeledésének nem lehet kielégítő kerete. Mindezek alapján pártjaink frakcióinak a magyar-román alapszerződésre nemet kellett mondaniuk. 7. Meggyőződésünk, hogy az euro-atlanti csatlakozás Magyarországnak és Romániának egyaránt érdekében áll. A geostratégiai veszélyen és szempontokon túl biztosra vehető, hogy a csatlakozási folyamat hatásaként a belpolitikában egyre inkább a demokratikus erők kerülnek jobb pozícióba. Budapest, 1996. december 11. Szájer József frakcióvezető Fidesz-Magyar Polgári Párt Demeter Ervin frakcióvezető MDF Isépy Tamás frakcióvezető KDNP EZ A HÉT