Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1996-08-16 / 33. szám

Fáj nekik Egy pápalátogatás egyedi megvilágításban Felettébb érdekes cikket találhatott az olvasó a Magyar Narancs ez évi 26. számában. A Fáj neki című írás a pápa közelmúltban lezajlott berlini látogatá­sát kommentálta. Na nehogy azt higgye a gyanútlan olvasó, hogy ebben a cikk­ben azon volt a hangsúly, hogy a pápa Berlinben mit mondott, vagy mit csi­nált. Annál sokkal mélyenszántóbb és érdekesebb témák merültek fel. Megtudhattuk például, hogy az egy­házfőt meghívták egy melegek és lesz­bikusok rendezte ünnepségre, hogy ad­jon össze ötszáz egyneműt. Vagy hogy két női ellenpápa is fenyegeti szent Pé­ter trónusát­­ egy prostituált és egy transzvesztita személyében. Más ehhez hasonló érdekességek mellett figyelem­re méltó a cikket illusztráló fénykép is, melyen néhány apácaruhában parádézó leginkább prostituáltra emlékeztető lány ropja a kánkánt. A kép remekül il­lik az írás közönséges, ordenáré hang­vételéhez, melyben bizony számos „ki­fogás merül fel a pápával s egyházával szemben”. Többek között kollaborálás a nácizmussal - melynek felvetése kü­lönösen érdekes egy olyan pápával kap­csolatban, aki fiatal korában évekig buj­kált a nácik elől­­, vagy „a katolicizmus nemi nyomorának további pontja du­­gás(!) és szülés szigorú összekapcso­lása”. Ezután a frappáns eszmefuttatás után már nem is nehéz bebizonyítani az ol­vasónak, hogy az egyházfő morális ál­láspontjánál még egy primitív törzs gondolkodásmódja is modernebb, s aki­nek még ez sem elég, aki még ezek után is kételkedik abban, hogy E. János Pál maga a két lábon járó atavizmus, s egy­háza a történelem szemétdombjára való haszontalan kacat, mely csak megne­hezíti az ember életét, azt mindenkép­pen meggyőzi az írás utolsó mondata, melyet azt hiszem érdemes szó szerint idézni: ,Jobban meggondolva, a pápa cso­dára volt képes Németországban” még mindig százezrek gyűltek össze meg­hallgatni valakit, aki megtiltotta nekik, hogy jó legyen az ágyban.” Bizony kedves olvasó, a végsőkig toleráns, ifjú liberális újságírók szerint ilyen hangnemben kell írni egy idős emberről, aki egész életében a szeretetet és a megbékélést hirdette. Épp csak a „Taposd el a gyalázatost!” hírhedtté vált buzdítást hiányoltam a cikkből - biztos kifelejtették. Mindenesetre nagyon sajnálom Na­­rancsékat. Ha a pápa berlini látogatása ennyire fájt nekik, miféle tantaloszi kí­nokat kell majd kiállniuk, ha a szentatya hazánkba látogat. Szegények. Na mind­egy, majd imádkozom érettük. Nagy Attila Az más labancokról TGM neofasizmusa Míg a kemény magyar jobboldal le­­nácizza Tamásunkat, Gáspárunkat, Miklósunkat, a cseh polgári sajtó lefa­­sisztázza! Az RMDSZ zarándi székhá­zának könyvtárában kerülhet a ma­gamfajta túlmagyar (úgy is, mint hatá­ron túli, úgy is, mint a szülőföldjéhez és fajtájához túlcsorduló érzelmekkel ragaszkodó, mindenképpen TGM-ide­­gen zarándifi) kezébe a prágai magya­rok lapja, mely tudósít a purparléról, Tamásról, kit jól ismer az erdélyi ember, olyannyira, hogy egy szavát sem hiszi el. De hogy odaát ennyire el­vethesse a sulykot... Jó cseh barátainknak gyűlt meg most vele a bajuk, mert hogy gyakorla­ti jakobinusunk Bohémia ellen is elkö­vetett egy országgyalázást - egész vé­letlenül abban a pesti Népszavában, amely a munkások kezéből illetéktele­nekébe csúszott. A tudós cseh válasz­adók szerint Tamás Gáspár Miklós - volt hazámfia - gyűlölködik, jellegze­tes közép-európai rémképgyáros, el­mélkedésének hangvitelére a fasizáló­­dás a jellemző, cikke alulmúlja az ér­telmi termékeiket gátlástalan magabiz­tossággal elénk adó szélhámosok és ostobák szokásos termését, s hogy a Magyar Tudományos Akadémia Filo­zófiai Intézetének igazgatója, T. G. M. előadása hazugságsorozat Csehország­ról. (Ezek után azt mondanám, keresz­teljük vissza Magyar Tudós Társaság­nak, a Filozófiait meg Bölcseletinek, amazt - amazokat - pedig hagyjuk meg TGM gyakorlati kerületvezető szellemi bajtárs rohamcsapatának.) „Az ostobaság és a gyűlölet a szerző­nél beszámíthatatlansággá válik, ami nem az első alkalom ennek az ország­nak a történelmében ” - olvasni a Neo­­fasizmus című cikkben. Szegény Magyarország (melynek ilyen doktorai vannak) és szegény Za­­ránd (melynek Tamás Gáspár Miklós­­talanul is van épp elég félnivalója!)! Kurta Miska Zaránd vármegyéből EZ A HÉT

Next