Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1996-12-05 / 49. szám
Az alkotmányozás ügyében A 47 hazai társadalmi, kulturális szervezet tagjaiból álló Nemzeti Együttműködési Bizottság a Magyarok IV. Világkongresszusának 1. szekciójában 1996. június 16-án, valamint az MVSZ 1996. október 25-27. között Budapesten megtartott küldöttközgyűlésén az alábbiakban terjesztette elő alkotmányozási problémákkal foglalkozó munkacsoportjának elaborátumát. A Magyarok Világszövetsége Elnökségének 1996 tavaszán közzétett állásfoglalásával összhangban a NEB véleménye, hogy a kormány az új alkotmány kidolgozásaként emlegetett program keretében a felelős nemzeti közvélemény egyetértését nem élvező, meg nem érett tervet erőltet. A szükséges lehetőséget a társadalomnak meg nem adva, indokolatlan sürgősséggel, eleve hézagosan összeállított „alkotmányt” kíván elfogadtatni az országgal, amely nem teremti meg a nemzeti lét optimális állami kereteit és a feltételeket az ország szétroncsolt erőinek helyreállításához. Ezért az alkotmányozást le kell venni az egyetlen ciklusra, labilis politikai hangulatok alapján megválasztott jelenlegi parlament napirendjéről. E követelést történelmi hagyományaink és a nemzeti érdek egyaránt indokolják. A magyar államiság 1100 éves története nem charta-szerű, hanem folyamatos törvénykezéssel létrejött alkotmányt alakított ki. Ez az alkotmány ma is hatályban van, mert a nemzeti szuverenitás 1944-től 1991-ig terjedő korlátozottsága és a törvénytelen állapot jogot nem hozhat létre. Államiságunk alapelve - amit korábban a Magyar Szent Korona szimbóluma és az Aranybullában rögzített ellenállási jog fejezett ki -, hogy minden hatalom a nemzettől ered. Az Országgyűlés értelemszerűen a nemzet gyűlése, tehát az alkotmányozás irányai és tartalma tekintetében a nemzet akaratát kell követnie. A munka előfeltétele, hogy a társadalomnak időt, lehetőséget kell kapnia elhatározásainak kialakítására. Ennek kereteit csak egy alkotmányozó nemzetgyűlés biztosíthatja. Magyarország minden magyar hazája, tehát a folyamatban nemcsak a határokon belüli nemzettestnek kell részt kapnia, hanem a világ egész magyarsága képviselőinek. Mellőzhetetlen tartalmi elemek: — az állampolgár és családjának létbiztonsága, ennek törvényben rögzített velejáróival; — a nemzeti szolidaritás szolgálata: az állam vállalja a lehetséges mértékű felelősséget azokért a magyarokért, akik szuverenitásának területén kívül élnek; — a nemzeti érdek képviselete: az Országgyűlés, az államfő, a kormány, az állami szervek teljes és feloldhatatlan felelőssége a nemzeti érdekek elsődlegességéért. A rendezésre váró jogi problémák körében, különösen — a hatalommegosztás rendszere, — a választási rendszer alapelveinek tisztázása, különös tekintettel a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogára, — a kétkamarás országgyűlés, — a köztársasági államforma, — a közszolgálati, különösen a kormányfői és miniszteri felelősség kíván gondos kidolgozást. Az alkotmányos állapotot az Európai Unióhoz való esetleges csatlakozásra való tekintet nélkül, azt megelőzően kell helyreállítani. A csatlakozás csak az átgondolt saját feltételek teljesülése esetén történhet meg. Ezért elengedhetetlen, hogy saját alaptörvényünk deklarálja ezeréves európaiságunkat, egyidejűleg állapítsa meg nemzeti érdekeink, szuverenitásunk nemzetközi szerződésekben fel nem adható oltalmának mértékét. Budapest, 1996. november A Magyarok Világszövetségének Nemzeti Együttműködési Bizottsága Az más labancokról Liberóveres ellenzék A Horn-ház ürügyén - olvasom zarándi magányomban * jól kidühöngik magukat az emberek. Nálunk persze... Nagy-Zarándunkban (némi túlzással: a Sebes-Köröstől a Marosig, az erdélyi határ és a román-magyar „országhatár” közt) hol látsz ilyen nyugati kényelmet?! Zaránd-parti városom is inkább csak Pece-parti Páris. Dák pöce. ...Szociális demagógia (a Horn-villa ügyének a firtatása), terjesztik azok, akiket a független magyar bíróság elítélt Boross Péter rágalmazásáért! (Azt hazudták a második magyar demokrata miniszterelnökről, hogy összeharácsolt egy szállodaláncot a Balatonmarton! Telekürtölték a sajtót, tizenötmillió magyar ember s többszázmillió idegen olvasó tudhatta meg, mekkora lókötő az Antall-utód főnök!... Hogy a perben kiderült, egy szó sem igaz az egészből, a pár soros helyesbítést a lapok úgy eldugták, hogy az olvasóközönség máig a képzelt Boross-panamával vadítja egymást.) Bencsik Gábor, a liberóveres sajtóház igazgatója okít bennünket (magyarokat s vlachokat, miegyebeket): - Nem kormánypárti az Antall József alatt ellenzéki sajtó! Hogy lenne. Akkor is csak a dolgát tette e sajtó, ma is! Mert a sajtó (mondhatnám: hiszem, ha látom!) mindig ellenzéki... És támadják nyakra-főre az előbbi Antall-ellenesek a Horn-kormányt... Egészen pontosan némely olyan baklövését, melyet védeni oktalanság lenne. OKAFOGYOTT, mondják ezek a magyarul nem értő bugyuták. ...Ilyet még Zarándban sem hallani! (Pedig itt - azért - meglehetős a nyelvromlás.) (De hogy ennyire... Odaát, az Anyaországban, az Ország Első Emberei beszéljenek így! Ilyen ostobán.) Mondottuk volt: szerencsétlen egy haza, annyi bizonyos! ... És akkor Bencsik Elvtárs (mint Úr) - úr (mint Elvtárs) - védi Horn Gyulát! Hogy azért ez mégiscsak sok, miért ne járna neki palota! Aki ennyit ügyködött a hazáért. ...Csak azt tetszenének már egyszer elárulni, melyik az a haza? Kurta Miska Zaránd vármegyéből EZ A HÉT1