Ez a Hét, 1997. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-07 / 6. szám
Szövegértelmezés Bizony isten, láttam egyszer az ördögöt, egy kicsiny tévéállomás kicsi emberének a képében. Olyan vörös volt a szeme mint a pipacs, talán sokat sírt. Talán áldozatait siratta? Lehet. Már rég találkoztam vele, csak nem vitte el egy másik ördög? Vagy az általam nem látható magaslaton kötött ki? Csak annyit tudok, hogy nagy művész volt, neki aztán nem esett nehezére akár a kulcs lyukán is átmászni vagy vihart támasztani a semmiből, mint a debreceni fizikaprofesszornak egykoron. De ő még nála, a professzornál is többet tudott. Csak néhány szavába került, hogy egy kis haveri segítséggel a legártatlanabb emberből tolvajt vagy akár gyilkost varázsoljon, imigyen. - Azt mondják, ön neheztelt pártbeli társára. - Bocsánat, ki mondta? - Önt esetleg rosszul érintette, hogy nem önt választották elnöknek? - Bocsánat, én sohasem akartam elnök lenni. - De azt mondják: ön egyszer inzultálta pártbeli társát. .-Nem inzultáltam, vitatkoztunk. - Azt is mondják: a pártkasszából eltűnt két és fél millió. - Lehet. - De hisz ön volt akkor a párt pénztárosa. - Kérem, az úgy történt... - Ön tényleg boxerrel ütögette meg pártbeli társát? - Semmivel sem ütöttem meg. - Haragudott rá? - Kérem, az egész úgy volt... - A boxerütéstől meg is lehet halni, stb., stb., stb. Másnap az egyik újságban megjelenik az következő szöveg: X Y politikus kirámolta a pártkasszát és meg akarta gyilkolni pártbéli társát. Hogy is hívják ezt a műveletet, az ilyen eljárást? Nem, nem annak! Ez kérem szövegértelmezés. Fazekas János Influenza Dúl a hideg, no meg a nátha. Azaz az influenza (orvosi műszóval). Helyzet már van, járvány még nincs - mondják bizonyos illetékesek. Más illetékesek ugyanezt másképp látják, de erről majd később... A tegnapi Híradó is foglalkozott a dologgal pár perc erejéig. Az izolált A-vírus a következő hetekben támad intenzíven az orvosok szerint. A szakértők sürgetnék a védőoltás tömeges alkalmazását, de az ingyenesen adható vakcina elfogyott. (Nesze neked tb-jámlék!) Mit képzelünk mi?! Csak nem gondolja bárki széles e hazában hogy az 54 % elvonása fejében ez esetleg mindenkinek járna? De ne tessék megijedni, mert védőoltást kaphat, aki kér. Kétféle ellenanyag is van. A magyar 200 forintért, a külföldi valamivel drágább. Csak az a fránya vírus meg ne tudja, hogy melyiket vettük meg a sarki patikában! Még képes rá, és fütyül a magyar oltóanyagra... A magyar társadalom jelenlegi jövedelmi viszonyait alapul véve, (különös tekintettel a gyógyszerárakra) nem gondolom, hogy az emberek, kisgyerekes családok tolongani fognak, hogy beadassák maguknak az ellenanyagot. Pedig a vírus még csak most kezdi... Elképzelem, hány családban fognak örülni az ilyen kényszerpihenőnek. Aki olyan elvetemült, hogy nem akarván lábon kihordani a nyavalyát, ágynak dől, az még megérheti, hogy munkahelyi főnöke esetleg ágyba viszi neki a reggelit... és a kenyerestál alatt a felmondólevelet, mivel ezen az égtájon alacsonyan szállnak a munkavállalók... Pláne, ha magyarok. Különben is minek a kényeskedés, tessék úgy tenni, mintha EGÉSZ-ség lenne az, aminek már a fele sincs meg...(úgy kell annak, aki nagy könnyelműen elfecsérelte...) Az, hogy tavaly volt néhány haláleset? No nem! Ne kuvikoljanak így tovább, mert aztán én is megnézhetem magam... A riport gondosan szerkesztett kis életképekből állt, csak éppen eme várható következményekről felejtettek el említést tenni. Az alkotók a mondatok közepén hamar lekevertek minden nyilatkozó orvost és egyéb vészmadarakat, hogy aztán zavartalanul evezhessenek a megnyugtató végkifejlet felé: nem kell izgulni ! Csak fizetni! Vámot. Az EGÉSZségünkért. Aminek már a fele sincs meg... Marosvölgyi Andrea