Ez a Hét, 1997. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-20 / 25. szám
1 /4 picce 7C of ancuCateCe Sokan találgatják mostanában, vajon milyen lesz a Magyar Televízió új arculata. Az egyik balliberális lapban (már nem emlékszem, melyikben, tizenkettő belőlük egy tucat) például legutóbb azt olvastam, hogy - egyebek mellett - sok szép új bemondó kellene, köztük roma lányok, fiúk. Szó se róla, ez tényleg érdekes gondolat. Hiszen egy fokkal valóban árnyaltabb lenne még a fekete-fehér, úgynevezett kisnyugdíjas tévé is, ha ezentúl alkalmanként reprezentatív megjelenésű cigány hölgyek és urak (lássuk be: a „lányok és fiúk” azért talán mégiscsak túlzás...) gyönyörködtetnének bennünket estéről estére a hivatalosan közszolgálatinak nevezett televízióban. Csakhogy ma, Magyarországon édeskevés ám egy ilyen, a nézők millióira nap mint nap közismerten óriási hatással lévő tévébemondói, később netán miért is ne? - akár riporteri, vagy műsorvezetői feladathoz csupán a megnyerő külső, lett légyen akármilyen szép barna bőrű is az ember. Sőt. Mindennapi tapasztalat, hogy sokszor még az sem elegendő, ha valaki bármikor képes pókerarccal közzétenni egetverő ostobaságokat, vagy mosolyogva, szemrebbenés nélkül mások képébe hazudik. (A politikai elfogultság leplezetlen kifejezéséről ezúttal nem is szólva.) Az a nagy kérdés, vajh’ meg tudnak-e tanulni az elképzelt, kellemes küllemű cigányok mindezeken túl olyan magától értetődő természetességgel raccsolni, nyökögni, hadarni, ööőzni, makogni és pöszögni, mint teszik ezt a médiában oly gyakran ezek a valamivel világosabb bőrű mostaniak...? „ Óvár I. Tamás Lapinformáció szerint: A magyar kormány kétévi tárgyalásokat követően átnyújtott a Zsidó Világkongresszusnak (WJC) egy 28 millió dolláros csekket, amelyből a holocaust 20 ezerre becsült magyar túlélőjének rendszeres havi nyugellátást fognak biztosítani. Hálája jeléül a WJC közölte, hogy jelenteni fogja az amerikai szenátusnak, amely megfontolás tárgyává teszi Magyarország csatlakozását a NATO-hoz, hogy a magyar kormánnyal kielégítő megállapodásra jutott. Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy „árukapcsolás” miatt az SZDSZ bárhol is tiltakozott volna. Állítólag nem is fog, mert nemcsak az állam és az egyház szétválasztását sürgeti, nemcsak az egyházellenesség vádját akarja elkerülni, meg akarja őrizni azt a látszatot is, hogy nem volt köze a Zsidókárpótlási Világszervezet (WJRO) és a Magyar Kormány között létrejött megállapodáshoz. Az csupán merő véletlen, hogy a kisebbik koalíciós partner tudtával és beleegyezésével a WJRO és a magyar zsidóközösség olyan alapítványt hoz létre, amely a nyugdíjkifizetéseket fogja bonyolítani. Nem lebecsülendő a tempó, hiszen a katolikus egyház 2011-ig kapja majd vissza az elkobzott javait. A kártalanítás talán azért is akadozik, mert a katolikus egyházfőnek nem túl nagy a ráhatása a NATO bővítésére. A WJC is lehet, hogy csupán azért szorgalmazza, mert biztos abban, hogy az új tagok csak másodosztályú elhelyezést kaphatnak a NATO-ban! (D) Nem és nem! A kormány nem avatkozik be a krumpliügybe. Miért? Mert ez nem egy arrogáns kormány. Hogy eltűnt a krumplihegy? Istenem, hát eltűnt. Olcsó krumpli csak volt. Elvarázsolták. Hogy a Mount Everest nagyságú krumplihegy és felesleg hova tűnt? A krumplinak van egy ilyen tulajdonsága, hogy eltűnik. Ön nem tudott róla eddig? Mármint a krumplinak erről a tulajdonságáról? Pedig más növényeknek is van eltűnési tulajdonsága, például a paprikának. Eltűnik, aztán megjelenik. Hogy más árcédulával? Hát persze. Azért tűnik el, hogy kicseréljék rajta az árcédulát. Hogy ezt lehetne nyilvánosan is? Igen, csak akkor belekotyogna a Józsi bácsi. - Hogy ki a Józsi bácsi? Ő a vevő, kérem szépen. Teljes nagyságában, vagy inkább kicsinységében. Kis ember ő ahhoz, hogy a különböző növények eldugásába beleszólhasson. Ő csak áll a pénztárnál és fizet. Hogy a krumpli eltűnése előtt úgy tíz forint volt, most meg negyven? Józsi bácsi mélyen belenyúl a zsebébe, keresi a negyven forintot, de nem találja. Miért nem találja? Mert kicsire szabták a nyugdíját. Miért szabták kicsire? Kicsi ember, kicsi nyugdíj, nagy embernek nagy nyugdíj, még nagyobb embernek még nagyobb nyugdíj. Hogy mitől nagyobb egy ember meg az ő nyugdíja? Hát az érdemeitől. Milyen érdemeitől? Hát például az ’56-os érdemeitől. Leverte. Mármint ott ügyködött, akik leverték, most nagy neki a nyugdíja. De Józsi bácsinak kicsi. Most nem vesz krumplit. A paprikát kihagyta a paprikás krumpliból. Most majd a krumplit hagyja ki a paprikáskrumpliból. A nagy varázsló, aki időnként növényeket varázsol el, kit hagy ki? A Józsi bácsikat hagyja ki a számításból. Azaz dehogy, belekalkulálja Józsi bácsi kis filléreit a saját zsebébe. Miért teszi? Mert hagyják. Mert ugye, ez a kormány nem arrogáns kormány, meg aztán ilyen piti dolgokba nem szól bele. Hogy mibe szól bele? Hát a nagy dolgokba. Nagyban vesz és elad. Mit ad el? Az ország értékeinek 80 százalékát. És mit vesz? Levegőt. Fazekas János /ff üzrettázi üzlet! A HÉT