Ez a Hét, 1997. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-18 / 16. szám

Az más labancokról Kovács szaki szakért Tehet jobbat? Ha egyszer szakértő... Rosztovi Hornostul, Kormos (Kis) Bauerostul, cluji TGM-estül, úgy, ahogy van ez az egész bagázs. Kovács külügyér (László szakér­tő) azt találta mondani a minapában (hogy ilyen zarándiatlanul fejezzem ki magamat): az anyaország nem óhajtja föláldozni (nyilván az európai együttműködés oltárán) a szomszé­dos országokban élő mintegy kétmil­liós magyarságot, ahogy nem — a kisebbségi sorban élő magyarság ér­dekében sem - a magyarországi tíz és félmilliót. Kovács szaki alaposan mellényúlt, amikor mintegy (majdnem? szinte? még mindig?) 2.000.000-ra saccolta a trianoni nevetséghatár és a Kárpá­tok - meg a Fiumei-öböl­­ közt élő magyarok számát ... a népszámlálá­sok alkalmával kimutatott (bevallott, megvallott, vállalt!) hárommillió, s a valószínű 4.000.000 helyett. (Más kérdés, magyar-e, aki fél megvallani, ha érte szájbaverés jár.) Kovács szaki szaktárs persze akár jóhiszeműnek is vehető, hisz elvtár­sai a kishatáron túl (nagyhatáron in­nen) - kiknek más anyanyelvet adott az Úr - még ennyi hunnivadékról sem tudnak. Mert hogy szerintük az sem magyar, aki (a rusnyája) annak képzeli magát! Csonka magyar külügyéretek így (nem csoda) akár szót is érthet azokkal a sovén (szomszédbeli) kartársaival, akiknek az álmaiban magyartalan, népünktől megtisztított, tiszta (tisztára) nem magyar Kárpát­medence jelenik meg. Hisz neki­­állhatnak (némi rosztovi - hamis - vodka mellett) alkudozni: - Mintegy kétmillió. - Másfél se. -Na jó, 1,2. - Hogyisne, 0,5! - Ne kelljen még egyszer magya­ráznom: mintegy 200.000! -...Sincs már. - Ha a származástokat nézem, Te vagy (Kovac, Covaciu, Kova­­cseszku, Kovacsevics és Kovacsevi­­ty elvtárs!) az utolsó magyar. Egy szakajtó Európáért az ember mire nem képes. Kurta Miska Zaránd vármegyéből A Közakarat Egyesület a törvényesség mellett A közjó elsődlegességét vallók számá­ra nincs rútabb látvány, mint amikor a tel­hetetlen önérdek a nagy nyilvánosság előtt lemeztelenedik. Márpedig ez történik akkor, amikor a Nyilvánosság Klub (a médiaháború ki­robbantóinak főhadiszállása) hatalom­oldali csatakiáltással megtámadja a mé­diatörvényt, majd harcot indít a törvény életbe lépése utáni első MTV Rt. elnök és a kuratórium ellen. Peták István elnöknek egy olyan jár­művel kell haladnia, amelyet a kormány kerékbilinccsel bocsátott a rendel­kezésére, a kulcsot magánál tartva. Ez a jármű, ha nem volna lejtőn, meg sem moccanhatna, így a tehetetlenségi erő mozgatja, az útviszonyoknak kiszol­gáltatottan. A Közakarat Egyesület értékeli, hogy Peták István, - ha csak a tehetetlenségi erő kínlódó változtatásával is, de - elindí­totta a médiatörvény megvalósítása felé vivő, lebilincselt járművet. A médiatörvény valódi hibáit a Parla­ment hivatott kiküszöbölni. (Valószínűleg már egy másik.) Majd akkor, ha az új el­nök megkapja a törvény szerinti működési feltételeket, s a szükséges törvénymódosításokat a gyakorlat fo­galmazza meg. Ma már a Napnál is világosabb, hogy a Nyilvánosság Klub egy jól körül­határolható érdekcsoportnak a rend­szerváltoztatás hetedik évében is töretlen médiahatalmát védi. Annak az érdekkörnek, amely hetedik éve min­dennapi gyakorlatával bizonyítja, hogy nincs illetékessége se a demokratikus jogállamiság, se a valódi liberalizmus, sem a szociáldemokrácia képviseletében. Mert csupán a korlátolt és létjogosult­ságát vesztett „szocialista demokrá­ciához” van szellemi muníciója. Ezzel ra­gadtunk bele a,részben szabad” sajtósza­badsági kategóriába. A médiatörvény szellemében megteremtendő nemzeti érdekű közszolgálati média működtetésé­ben pedig értelemszerűen ezen érdekcso­port illetékessége már szóba sem jöhet. Himódi Éva A Közakarat Egyesület elnökségének tagja i­s. MJ\*W 7* www^wi Jul/ il. .Kl JLV M

Next