Ez a Hét, 1997. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-08 / 32. szám
MAG-vélemény a NATO-szavazásról Az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy véleménynyilvánító népszavazás legyen hazánk NATO-hoz való csatlakozása tárgyában. Ezzel kapcsolatban a MAG szükségét látja az alábbiakat kinyilvánítani: A MAG nem ért egyet azzal, sőt kifejezetten ellenzi, hogy NATO-kérdésben teljes körű véleménynyilvánító népszavazás legyen! Ugyanis minden „igen-nem” típusú kérdésre a válasz kis eltéréssel és nagy megbízhatósággal megadható „reprezentatív mintavételen” alapuló statisztikai módszerek alkalmazásával is. Mivel ehhez elegendő csupán 2-3 ezer főnek (extrém esetben legfeljebb 60 ezer személynek) véletlen mintavétel alapján történő kiválasztása és megkérdezése (szavaztatása) ezért a gyakorlat számára a vélemények aránya kellő biztonsággal milliárdos nagyságrendű kiadások nélkül is megismerhető. (Nagyobb biztonsággal pontosabb eredmény érhető el a reprezentatív úton megkérdezettek számának emelésével, vagy egymástól függetlenül, egyidejűleg végzett két-három közvélemény-kutatással foglalkozó cégnek párhuzamos felmérésével!) A jövőben minden „igen-nem” típusú kérdést is hasonló módon kellene kezelni, méghozzá úgy, hogy már 50-80 ezer hiteles aláírás esetén a nép véleményét nem teljes körű, hanem „részleges” népszavazás alapján ismerjük meg. (Ne feledjük a teljes körű szavaztatás eredménye sem pontos, értéke függ többek között a távolmaradottak, vagyis a nem szavazók arányától is!) Ilyen esetekben a költségeket a parlamentnek kellene fedezni.Ez az eljárás a jelenlegivel szemben lényegesen demokratikusabb, olcsóbb és reálisabb képet ad a társadalom véleményéről, ítéletéről. Nem mellőzendő szempont az sem, hogy jövőre három vagy több alkalommal is az urnák elé kell járulni, így a gyakori szavaztatás könnyen érdektelenségbe fulladhat. A MAG javasolja a kormánynak, hogy a meglévő választási, szavazási számítógépes rendszerbe építse be a részleges, reprezentatív mintavétel alapján kapott adatok feldolgozását, kiértékelését is. Minden „igen-nem" típusú extrém esetben (vagyis amikor a kérdésre adott válasz aránya 50 % körül mozog) vegye is igénybe alkalmazását a Magyar Alkotók és Gondolkodók, Független Szakértői Társaság Egységben a NATO Nélküli Magyarországért Mozgalom A Társadalmi Koalíció kezdeményezi a Magyar Függetlenségvédelmi Konferencia (MFK) megszervezését és összehívását. Az intézményszerűen működő vándorkonferencia közvetlen célja a NATO-csatlakozást ellenző személyek és társadalmi-politikai erők akcióegységének megteremtése Magyarország NATO-csatlakozásának megakadályozása érdekében. A konferencia alapelveiként az alábbiakat ajánljuk: 1. Az MFK azon személyek és erők együttműködésének fóruma, akik, és amelyek közvetlenül a NATO-csatlakozás által, de közvetetten más módon is, veszélyeztetve látják a magyar függetlenséget, tevékenyen részt kívánnak venni annak védelmében, s egyetértésre jutottak a függetlenség tartalmát illetően. 2. Az MFK résztvevője lehet minden büntetlen előéletű magánszemély és minden törvényes szervezet és törvényes keretek között működő mozgalom, aki és amely elkötelezett a magyar függetlenség ügye mellett. A konferenciának csak aktív résztvevői lehetnek. 3. A magyar függetlenséget a köztársasági elnök, az országgyűlés és a kormány hivatott rendeltetéséből fakadóan védeni. Az MFK megállapítja, hogy a jelenlegi helyzetben, a NATO-csatlakozás ügyében tanúsított magatartásukkal, a védelemre hivatott közjogi-hatalmi fórumok olyan politikai tényállást valósítottak meg, amelyben nem védik, hanem veszélyeztetik a függetlenséget. Ebben a helyzetben minden személynek és közösségnek össze kell fognia, hogy a függetlenség védelmében pótolja a közjogi-hatalmi intézmények politikai mulasztásait. 4. Az MFK valamennyi résztvevője csorbítatlanul megőrzi önazonosságát, de a függetlenség védelme ügyében kész együttműködni az összes többi résztvevővel. 5. Az MFK résztvevői egyetértenek a magyar függetlenség tartalmában. Eszerint a magyar függetlenség védelme nem jelent elzárkózást, nem irányul egyetlen más nép és ország ellen sem, és magában foglalja az emberi lény szabadságának és méltóságának védelmét a nemzetközi pénzhatalommal és a nemzetközi militarizmussal szemben; kiváltképpen irányul a magukat magyaroknak valló emberek közötti szolidaritás erősítésére; a magyar nemzeti létünk védelmét a gyarmatosítás mindennemű kísérleteivel szemben; a magyar föld és nyelv védelmét, a magyar biztonsági és gazdasági érdekek védelmét, az erkölcs és a szellem védelmét. A függetlenség megőrzése tehát a személyiséget, a nemzeti karaktert és az erkölcsöt romboló nemzetközi jellegű törekvésekkel szembeni aktív védelmet jelenti. Az MFK a magyar függetlenség elleni merényletnek, a magyarság történelmi kiiktatására irányuló kísérletnek minősíti azt a törekvést, hogy Magyarország NATO- csatlakozásával a magyar anyaország katonailag szembekerüljön a környező országok magyarságával. 6. Az MFK minden törvényes eszközzel fellép a magyar függetlenség védelmében. Figyelmezteti a hatalom közjogi intézményeit, hogy ha a magyar társadalom egyértelmű akaratnyilvánítással nemet mond a NATO-csatlakozásra, s az országgyűlés mégis lépéseket tesz a belépés irányába, akkor az országgyűlés törvényen kívülre helyezi önmagát, bármilyen jogi cselvetéssel is próbálja igazolni a társadalom akaratával ellentétes, antidemokratikus lépését. Ez az országgyűlés részéről alkotmánytipró, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló kísérlet lenne, amelyért a közhatalmi intézményrendszert terhelné a felelősség. Ilyen helyzetben az MFK minden erőszakmentes, az emberi jogok érvényesítésével összhangban lévő fellépést megengedhetőnek tart az alkotmányos, demokratikus államrend helyreállítása érdekében. 7. Az MFK a magyar függetlenség védelmében, minden emberi lény valós érdekeiért, a Kárpát-medence és környezete népeinek megbékéléséért, Közép-Európa méltóságának helyreállításáért, egy új európai együttműködésért, s a világ ember- és életközpontú fejlődéséért kíván tevékenykedni. Budapest, 1997. július Éliás Ádám A Társadalmi Koalíció elnöke