Ez a Hét, 1997. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1997-11-21 / 47. szám
Ne politizálj! Morbus hungaricus politicus undoritisz - mondja az egyik ismert humorista. De mondja ezt a sajtó meg a média is. Pontosabban sugallja: Magyarok, undorodjatok csak a politizálástól. Nagyon helyesen teszitek, ha undorodtok tőle. Igazán szép tőletek, ha ezt teszitek (a mi kedvünkre), a mi propagandánk, ... vagyis hát a mi intő szavunk hatására. Jogotok, sőt kötelességetek ez az undorodás. Kell nektek politizálni? Ugye hogy nem kell. Nyertek azon valamit, ha politizáltok? Na ugye hogy nem (azon csak mi nyerünk). A nép egye a finom faj házat vasárnap, igya a jó bort (műbort) és húzza a lóbőrt délután, de politizálni ne politizáljon. Minek? Hát kell nektek a politika? Mit kezdenétek vele? Csak nyűg, felesleges időtöltés. Meg veszélyes is. Tűzzel való játék. Olyan, mint a robbanószer, taposóakna. A taposóaknát ugye majd betiltják, a politizálást is be kellene tiltani. Már úgy értem: a nép politizálását. A politizáló népet például el lehetne helyezni Recsken büntetésből, ugye. Törjön követ, aki felelőtlenül és könnyelműen politizál. Amellett, hogy bűn, luxus is a politizálás. Aki politizál, az időt rabol. A sok politizálás helyett hasznosabb szenet bányászni, szemetet söpörni, zsákolni, követ törni stb. ezért fizetnek. De a politizálásért, ugyebár egy fillért se fizet senki, így hát jól gondolják meg. Tegyék le vállaikról a politizálás gondját. Mi teljesen önzetlenül levesszük önökről e terhet. Majd mi politizálunk önök helyett. (Nem éri meg, hogy önök vacakoljanak vele.) Mi pontosan tudjuk, miként kell politizálni (saját zsebre). Jogosítványunk van rá, meg rátermettségünk. (Önöknek nincsen rátermettségük.) Akkor megegyeztünk? Na mondják már, hogy igen. Pupákok! Mit haboznak? Hogy nem tudják kik vagyunk? Majd megtudják (úgy, hogy arról koldulnak). Hogy kilátszik a sok bankó a zsebünkből? Ja kérem, ingyen politizálni nem lehet! Fazekas János Az más labancokrúl Az ungváriak szégyene, Tamás (ki, amúgy, nyilván nagyon hisz, sőt, csakis azt tesz egyfolytában, úgyhogy a való világ - amely, ne adj’ isten, magyar - a legkevésbé izgatja!) helyreigazítja puszipajtását, a szintén a pesti pártkommunából való Kornisát, ki ha finomabban fülel, inkább úgy fogalmaz: „ ... mi jobban megvetünk titeket, mint ahogyan ti gyűlöltök minket.” S rögvest szavának áll: piszkolja kegyetlenül a szélsőjobboldali bagázst. (Mely nyilván nem más, mint mi más, mint amilyennek szerinte - Ungvári Tamástól szerént - lennie kellene mindeneknek!) Mert - mondom, amúgy! - egy zarándi (Ungváritok nyalván így mondaná: Vladh Emsétől való) lófőivadéknak sem rokonszenves semmi, mi szélső, se bal, se jobb. De hát mit tesz az (mindez) egy efféle link alaknak! Ki csak hablatyol -mert teheti, mi több, jó kis pénz üti a markát az uszításaiért -, kedvére kirekeszthet mindenkit a maga (maguk) alkotta nemzeten túli alig nemzetből, nem nemzetből, abból, ami szerintük (magyarfalók hite szerint) mindezek ellenére... „magyar”. - Előbb kibelezzük, aztán megesszük! Hogyne, így megy az. - S miután bekapták, azt mondják, a hasukra mutatnak: ez lenne a magyar! Tán még némi levegőt is kinyomnak (affelől) magukból - magukban, nem is oly titokban (alikon). Mondom, csakis az a baj vele, hogy egy szava sem igaz. Fordítva sem. Tükörolvasatban úgyszintén. Átlósan, bakugrással, lelépésben. (Nem). Hátulról előre haladva - rovásmódra-olvasván se! Még ha Eörsi tenné meg ezt vele (hátulról, Ginsbergtől ellesett csínyként). ...Ráadásul Ungvár szégyene Tamásnak nem tetszik, hogy a hangosképes-tollász újdondászok felelősséggel tartoznak azért, amit írnak, mutatnak, mondanak! Sajtószabadság Neki az, ha a tollnok (képnek, hangnok) kedvire hazudozhat? Ha megkérdik, hol a bizonyíték, az már a szabadság lábbal tiprása?! Haha. Kurta Miska Zaránd vármegyéből Ungváry röfögés TF-ESTÉK Szeretettel meghívjuk következő esténkre, melynek előadója SELLEI ZOLTÁN előadóművész Az előadás címe: SZEMBENÉZNI Időpont: 1997. december 12. péntek, 18 óra Színhelye: TFAula 1123 Budapest, Alkotás u. 44. (A belépés díjtalan.)