Ez a Hét, 1998. január-március (5. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-09 / 1. szám
Legyél istenné Az emberek két csoportra oszthatók egy fontos szempont szerint. Az egyik csoport a vegetatív életre rendezkedett be, amelyet manapság fogyasztásnak nevezünk. A fogyasztás szó jelenthet ételt, italt és más tárgyat, de jelenthet szolgáltatást is. Sőt, a fogyasztás tárgya lehet személy is. Ezt a témakört az előző generáció a piros lámpás házzal szimbolizálta, de ez meglehetősen archaikus kifejezés egy cselekvésre, amelyben egy személyt tárgyként használok és amelyhez alapjában véve sem piros lámpára, sem házra nincs szükség, csak pénzre, vagy más egyéb ellenszolgáltatásra. A másik csoport ennél többet akar, a vegetatív lét fölé akar emelkedni. Ennek a szándéknak többféle oka lehet, mint ahogy az is különböző, hogy ki hová akar felemelkedni és milyen eszközzel. Ehhez a két csoporthoz való tartozás nem azonos azzal, hogy valaki jól érzi-e magát a saját bőrében, vagy sem. Már csak azért sem, mert az emberek többsége a fogyasztásra rendezkedett be és szintén elmondható, hogy többségük nem elégedett a saját életével. Ez utóbbi életérzés - amely az eredeti bűn létét szemléletesen igazolja - azután kiváltja a megváltás utáni igényt, amely kielégítését vagy kívülről várja, vagy önmegváltással próbálkozik. A fogyasztói állampolgárt úgy lehetne leírni, hogy a tévé előtt ülve nézi a számára készített programot, eszi és issza a legnépszerűbb ételt és italt, használja a legjobban reklámozott iparcikkeket, vallja a legolvasottabb napilap nézeteit és azon túl nincs vele semmi baj. Ámbár erről nekem egy korábbi reklám jut az eszembe a tévéből, amelyet kiegészítenék a következőképpen. Szöveg: „Ha korszerű akar lenni, akkor ezt eszi. (Kép: egy divatos étel.) „És ezt issza.” (Kép: egy divatos ital.) „És ezt teszi ” (Kép: egy kocogó ember, megfelelő szerelésben.) „És ezt érdemli” (Kép: egy jellemző karmozdulat, ámbár nem az a bizonyos nemzetközileg ismert.) A másik csoport sokszínű. Felemelkedni sokféle vágy mentén lehet. „Olyanok lesztek, mint az istenek” (Tér 3,5) - mondta az őskígyó, azt azonban nem tudjuk, hogy ez a jelenet a valóságban milyen történést írt le. Azt viszont igen, hogy ez felszóltás volt az Istentől való függetlenné válásra, az elég vagyok önmagamnak életstílus megvalósítására. , tegyetek... tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes” (Máté 5:48) - mondta ezzel szemben Jézus Krisztus és ez szó szerint véve nemcsak abszurd felszólítás, hanem istenkáromlás is lenne. Ez a nyilvánvaló képtelenség nemcsak a keleti beszédben, hanem nálunk is azt jelenti, hogy az erkölcsi törekvésben nincs megelégedett végállapot itt a Földön, továbbá a tetteinkben a mérce nem a másik ember. Ugyanis sokan azért kívánnak felemelkedni, hogy a többi ember fölé kerüljenek erkölcsileg és azután lenézhessenek reájuk. Ezért találunk gyakran a kiváló ember álarca mögött egy öntelt embert. Vagyis a cél felfelé csakis a számunkra elérhetetlen végtelen lehet, mint ahogy a matematikában sem tartozik a számok közé a végtelen, hanem az körülírása egy iránynak törekvésnek, folyamatnak. A felemelkedésnek nemcsak a célja, de a módja is jellemző, mondhatnám kritikus. A fiatalok egy részét nem feltétlenül a világnézeti meggyőződés vitte korábban, mondjuk elborzasztásul az 55-be, vagy manapság valamilyen terrorszervezetbe. Nemcsak valamilyen halmozott lelki torzulás. A mozgató erő lehet valamilyen fel-, vagy kiemelkedési vágy is, bár a mi fogalmaink szerint ezek az utak nem felfelé vezetnek. Mindenesetre érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy milyen ösvényre fognak térni a mi kiemelkedni vágyó, tettre kész, de munka- és jövő nélküli fiataljaink. A látszatfelemelkedésnek sajátos módja a titkos, csak a kiválasztottak számára átadott fontos információk birtoklása. Itt a saját értékelésemhez csak a másik, a sárba ragadt ember, a plebs, a viszonyítási alap. A titkos információ igazsága ugyanis a felsőbbrendű beavatott előtt nyilvánvaló, aki pedig ezt az igazságot kétségbe vonja, az bizonyságát adta annak, hogy nem kiválasztott, magasabb rendű ember. Ezt a penetráns gőgöt az ókor végén gnoszticizmusnak nevezték, de a szellemtörténetet úgy át- meg átjárta, mint a fúga témája egyes barokk zeneműveket, vagy amint a zsarnokság szaga Illyés Gyula közismert versét. A szellemi állatkertben külön ketrece van az ezoterikusoknak. Ezek nem kötődnek a kereszténységhez, mint a gnosztikusok, sőt többnyire semmilyen valláshoz sem. Információik nem annyira titkosak, mint inkább bizarrak, így nem kell attól tartaniuk, hogy nagy tömegek fogják elfogadni azokat. Hitvallásuk egy része valószerű, a másik része képtelenség, a többség pedig ellenőrizhetetlenül lehet ilyen is, olyan is. Vagyis mint egyes mai újságok híranyaga. Az ezoterikus tudománynak többnyire jellemzője, hogy óriási irodalma van és a történelem előtti, pardon, a legrégibb időkben is általánosan elfogadott tudomány volt. Mint például a csillagjóslás, amely azon alapul, hogy a jövőt csak az istenek ismerik és a csillagokat egyeséjszaka terelgető pásztor) népek isteneknek tartották. Az ezoterikusok egy érdekes mintapéldánya M. Drosnin, a Washington Post korábbi riportere, a The Bible Code (A Biblia kódja) című könyv szerzője, aki az (egyik) legrégibb, fizikailag fennmaradt héber nyelvű Szentírásból, azon belül Mózes öt könyvének ún. Koren változatából kívánt jövendőt mondani. Egy korábbi, H. M. D. Weissmandel rabbitól származó ötletet fejlesztett tovább, amely a szent szöveget szóközök nélküli (mássalhangzó) betűk tömbjének tekintette és a számtani sorok törvénye alapján részszövegeket emelt ki belőle. A technikai részleteket szándékosan elkenve csak az eredményt ismertetem: a világtörténelem sok katasztrófáját, borzalmát kiolvasta a szövegből - utólag. Illetve korábban, mert saját bevallása szerint még időben értesítette az izraeli titkosszolgálatot Yitzhak Rabin miniszterelnök jövőbeni meggyilkolásáról, de az illetékesek azt figyelmen kívül hagyták. A jóskönyv és az azt ismertető folyóirat— az Amerikai Matematikai Társaság lapja - kemény kritikát kapott. Az egyik kritikus például közölte, hogy a szerző által adott módszerrel a szövegből a jóskönyv írójának meggyilkolása is előre jelezhető. (Nem csodálkoznék!) Végül a szerző - aki önmagát Gaulerhez hasonlította és aki felszólította vitabeli ellenfelét, hogy a tudósok társadalma előtt is szégyellje magát - vágta ki a legmeglepőbb tromfot a rekontrában. A saját bevallása szerint ugyan nem vallásos, nem is istenhívő, de a tórában annyi emberi tapasztalat és bölcsesség csapódott le, hogy abból a jövőt előre lehet jelezni - írta a Nagy Jövendőmondó. Ez aztán a logikai telitalálat! Persze lehet, hogy az ezoterikusok nem akarnak több lenni, mint embertársaik, csak mások, ami sok esetben teljesen megérthető! Igaz, a másság igényét másként is ki lehet elégíteni. Példák vannak reá Assisi Szent Ferenctől Teréz anyáig. Az viszont teljesen elképzelhetetlen jelenség, hogy valaki nem akar többnek látszani, de teszi jól a dolgát és így lesz naggyá Valaki szemében. Frivaldszky Sándor