Ez a Hét, 1998. január-március (5. évfolyam, 1-12. szám)

1998-01-30 / 4. szám

Láncon tartva Szabó Zoltán államtitkár úr a követ­kező bűnöket olvasta fel a parlament­ben Dávid Ibolya előtt: Az önök pártbeli alelnöke rendőrök­kel akarta kivezettetni a rádió elnökét. A tévé elnökét pedig - az akkori igazságügyi miniszter segédletével — kétes módszerrel elmozdították. Aztán elbocsátottak száznál több új­ságírót a médiából. Ha külső szemlélő hallgatja ezeket a vádakat, akkor az az érzése támad, mi­csoda briganti lehetett az a kormány, amely képes volt ekkora gaztettre. Kia­báljunk csak gyorsan külföldre (ugye ezt önök meg is tették), hogy Magyar­­országon üldözik az újságírókat, halá­los veszély fenyegeti a sajtószabadsá­got. Tisztelt uram, nem igaz, hogy önök ne érzékelnék vagy ne érzékelték vol­na, hogy nem csak vagy nem csupán azokat fenyegette veszély, akik évtize­dek óta birtokolják a mikrofont. Ve­szély másokat is fenyegetett. És fenye­get. Uram bocsá, voltak és vannak konzervatív, jobboldali újságírók, akik hiába várták és várják ma is bebocsátá­sukat a médiumokba. Ott baloldali ér­zelmű munkatársak ülnek, bebetonoz­va ülőhelyeikre. Kérem, ne tessék már úgy tenni, mintha nem látnák a kapun kívül ácsin­gózó újságírókat, meg azokat, akiket elbocsátottak, akiknek egy négyzet­centiméter hely nem jut a médiában. Önök mit szólnának ahhoz, ha a ma­gyar médiát csupa konzervatív, jobbol­dali újságíró tartaná megszállva és az önök baloldali munkatársait semmibe véve, még a kapun belülre se enged­nék. Uraim, ott a másik oldalon, csak egy fél percre nézzenek már önmagukba. Nem igaz, hogy ne látnák: ez a tájékoz­tatás a médiákban egyszínű, egyoldalú, másokat kizáró. Az ember már arra gondol: tán Dél-Afrikában lehetett va­lami hasonló helyzet, amikor a más színű embert még a járdáról is letaszí­tották. Egy biztos, a média ilyen állapotban nem maradhat sokáig, mert az szégyen azokra is akik ezt a helyzetet fenntart­ják, meg azokra is, akik ezt elszenve­dik. Azokat a dolgokat pedig, amelyeket ön felsorolt Dávid Ibolya előtt, tényleg elkövették az Antall-kormány alatt. Kétségbeesett kísérletek voltak ezek. Olyanok, mint amikor a láncon tartott kutya harapni kezd, mert nincs más vá­lasztása. Fazekas János Az más labancokrúl ...Jóból semmi sem elég? Horn, Gábor. (Se Bethlen, se Báthori.) (Hóm annál inkább.) Bomírt egy dolog! - Ez a lépés is hozzájárulhat ahhoz, hogy ne az állam osztogasson, az ál­lampolgár dönthesse el, mely társadal­mi szervezetet kívánja támogatni! S még azt is hozzátette Gabriel Hornotok: alkotmánysértő lenne, ha egyes szervezeteket - köztük az egy­házakat - kizárnák a támogathatók kö­réből. Hasonlóképp alkotmánysértő­nek ítéli egy szocialista szakértő is az egyházak kivonását azon kedvezmé­nyezett szervezetek köréből, amelye­ket a magyar állampolgárok jövede­lemadójuk egy százaléka erejéig meg­segíthetnek. - Habakuk, ezek azt hiszik, hogy az egyház társadalmi szervezet j Ó, hogyne, mint a felsőrészkészítő cipészek olvasóköre. Meg a szekták valamelyie (ösz­­szessége). - Épp ez az, erről van szó: Ameri­kából ideszalajtott s a nagy magyar egyházakat lesöpörni igyekvő, pár száz, néhány ezer fős „egyházacs­­kák-kétházacskák” álladalmi támoga­tását szervezik az urak! Még tán örülnek is, hogy a nagy­egyházak kikérik maguknak. Az egyház, mint társadalmi szerve­zet, nem mondom. Kár, hogy nem következetesek e nyikhajok, mert hát akkor a katolikus, a református és az evangélikus egyház kellene, hogy kapja Magyarországon a lehető legnagyobb támogatást! Az hiányzana, nem egy fenéken billentés. Még szép, a Hit Gyülekezete! Aztat kell a pápista, kálvinista és lutheránus milliók (nyolc-, kilencmil­lió állampolgár?) pénzéből támogatni! A legjobb persze az volt az egész­ben, hogy a „Magyar” Rádió bemon­dója bemondta: a kormány az egyhá­zak egyetértésével döntött az egy szá­zalék sorsáról, mire föl a következő hírekben kénytelenek voltak fölolvas­ni a katolikus tiltakozást, amely azt ad­ta tudtul, hogy egyezségről mind az idáig szó sem volt. Ejnye, a teremburáját, zarándi ez meg az, kecskefing a lóbabba, nem szemtelenedtek el túlzottan ezek a komcsi-liberó (liberókomcsi) urak? Horn és Horn, hiába. Ha egyszer valaki ilyen jól képzett, hogy nem tudja, mi a különbség az egyház meg a gittegylet közt! Hiába no, a rosztovi Oleg Kosevoj Népfőiskolán... Kurta Miska Zaránd vármegyéből Még egy Horn 59M9MMHM­M&MNMN EZ A HÉT

Next